Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Elnyomott nők, Afrika és a szlovákiai magyar mindennapok – Durica Kati a Rimaszombati Kávéház vendége lesz Vytlači
 

durica1.jpg

A somorjai származású írónőnek már a második könyve jelent meg, Szlovákul szeretni címmel, amellyel ismét nagy sikert aratott. Nemrég tért vissza Afrikából, ahová gyakran vágyódik: „mert annyira más, annyira elemi és ösztönös”. Eközben cikkei a nemzetközi és hazai sajtóban is megjelentek, többek között a WMN, ELLE magazin, National Geograghic, Index, és a szlovákiai magyar Új NŐ havilap hasábjain. Beszélgetésünkben Durica Kati motivációit és könyveinek hátterét boncolgatjuk a rimaszombati könyvbemutatója előtt.

- Mi motivált arra, hogy elkezdj könyveket írni?

- Egy jó ideig Egyiptomban, Tunéziában, Jordániában éltem és dolgoztam, ekkor kezdtem el újságokban publikálni. A cikkeim témája az elnökválasztás, merényletek, politikai pártok voltak, ilyen írásokat vártak tőlem a folyóiratok. Egy idő után viszont úgy éreztem, hogy ez nem elég, egy országot nem csak a kormánya és a politikai történései határozzák meg. Ekkor kezdtem el gyűjteni a jó sztorikat, a mindennapi színes történeteket, amik Kairó utcáin történtek velem vagy barátaimmal. Az arab országok hétköznapjai, az arab muszlim nők mindennapjai, a számunkra – európai embernek furcsának tűnő vallási szokások, ezek mind bekerültek az első regényembe, aminek Szökés Egyiptomba lett a címe. A második regényemet már tudatosan építettem fel, a Szlovákul szeretnibe Felvidék történetének egy szeletét mutatom be egy pozsonyi fiatal nő és családja szemszögéből. A kitelepítés, csehszlovákiai magyarok sorsa, asszimiláció, DAC drukkerek, családi traumák, meg persze Afrika és modern kori műtárgycsempészet – ez mind benne van a regényben.

durica.jpg

- Eddig két regényed jelent meg és mindkettőben fontos helyszínként szerepel Afrika. Miért pont egy ilyen egzotikus régióban játszódnak a történeteid?

- Az, ami nekem a fekete Afrika, másnak az Antarktisz, a hegymászás, India vagy más távoli világrészek…Vágyódtam oda, mert annyira más, annyira elemi és ösztönös. Amikor megismerkedtem a férjemmel, akkor pár hónap ismeretség után azt mondtuk, hogy menjünk el Tanzániába egy hónapra, ha ott kibírjuk együtt, akkor összeházasodunk és gyerekeket vállalunk. Afrika ilyen szempontból olyan, mint a lassú internet. Órákig várni a buszra, állandó áramszünet, malária szúnyogok, ez alatt az egy hónap alatt többet megtudtunk egymásról, mintha hónapokig kávézni és moziba jártunk volna. Én szeretem azt a világot, úgy érzem, ott nem kell „viselkednem”, ott nem viselek sminket, kényelmes bakancsban járok, akkor fekszem le, amikor a nap lemegy, akkor kelek, amikor az felkel. Ilyen szempontból egyszerűbb az élet. Nincs sietség, stressz, határidők.

 

- Írásaidban jelentős figyelmet fordítasz a nőkre, és mindennapi helyzetekben mutatod be, milyen hátrányosan is kezeli őket a férfitársadalom Európában vagy épp máshol a világban. Lehet egy kicsit naivan hangzik, de miért pont ezt a megközelítést választottad és mit akarsz mindezzel elérni?

- Amikor a gimnáziumban irodalmat tanultunk, szinte csak férfi írókról beszéltünk. Elvétve volt egy-egy nő, de százalékban valahol a nulla egész egynéhányon volt. A nagy férfiírók által bemutatott világ viszont nem fedi az egész valóságot.  Hemingway nőalakjai olyan sivárak, bárgyúak, már tizenéves fejjel is nevetségesnek tűnt, hogy ez a kalandor semmit sem tud a nőkről és még van bőr a pofáján írni is rólunk. A remekművek olvasása közben gyakran feltűnt, hogy elég egysíkúan látják a férfiírók a nőket: akik szerelemre vágynak, naivak, hisztiznek. Azért ennél sokkal bonyolultabb a világ. A női írókat sok esetben „lektűrírónak” gúnyolják, pedig annyi remek írónő van, akit itt az ideje komolyan venni! Újságíró vagyok és számos női témát dolgoztam fel, foglalkoztam az afrikai női nemiszerv csonkítással, gyerekházasságokkal, forgattam a Kalocsai Női Börtönben, írtam a családon belüli erőszakról, ezek mind fontos témák, amik nem csak nőket érintenek. A nőügy az egész családot érinti, az egész társadalmat.

duricakatalin.jpg

Durica Kati hamarosan Rimaszombatba látogat, méghozzá április 28-án, pénteken 18.00-tól a Tompa Mihály Klub szervezésében megvalósuló Rimaszombati Kávéház vendége lesz a Három Rózsa Kávéház hátsó termében. A beszélgető est és a könyvbemutató házigazdája Hangácsi István. A helyszínen az írónő eddig megjelent mindkét könyve megvásárolható. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Hangácsi István,

a Tompa Mihály Klub elnöke


 
 

ma 2017.07.26 van

ma Anna, Hana névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal