Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

110 éve hunyt el Fábry János Vytlači
 

fábry.jpg

1907 december 28-án (más források szerint 30-án), vagyis 110 évvel ezelőtt hunyt el Fábry János, muzeológus, botanikus, tanár, iskolaigazgató, az idén 135 éves Gömör-Kishonti Múzeum alapító igazgatója.

Fábry János 1830 július 31-én született Losoncon. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és Selmecbányán végezte. Losoncon Szilniczky Mihály tanár megkedveltette vele a botanikát. A természetrajzot Eperjesen végezte Hazslinszky Frigyes Ákos és Vandrák András irányítása alatt. Az 1848-49-es szabadságharcban mint honvédtüzér, majd mint térparancsnoksági segédtiszt vett részt. A világosi fegyverletétel után Jánosiban nevelőként működött. 1850-ben az osgyáni evangélikus gimnázium tanára lett. 1854-ben a Bécsi Egyetemen fizikai, kémiai és geológiai tanulmányokat folytatott. Az osgyáni és rimaszombati gimnáziumok egyesítése után rendes tanári működését a rimaszombati egyesült protestáns gimnáziumban folytatta. Többször az igazgatói hivatalt is viselte. Tanítványa volt Mikszáth Kálmán is, aki kedves tanáráról a Kovászember, valamint a Fábry János című novellában és a Vasárnapi Ujságban írt nekrológja is megemlékezik. Idézzük az írófejedelmet: „Fagyos világ volt ez akkor, minden melegség bennszorult az ilyen intézményekbe. Ezek voltak még a végvárak, amelyekben a magyar levegőt lehetett szívni. E férfiak, akik akkor itt tanítottak, nem afféle tanügyi bácsik voltak, hanem az utolsó generálisok, akik titokban hadsereget nevelnek, ügyes politikusok, akik óvatosan, nagy furfanggal belecsepegtetik a rideg, száraz tananyagba azokat az édes érzéseket, amelyekből a hazaszeretet lombosodik ki, bűvészek voltak, akik úgy tudták mutogatni a múltat, hogy benne látszik kidomborodva a jövő, próféták voltak, akikben a hit nem szétfoszló ábránd, hanem élő fa, mely gyökereit beleereszti a fogékony gyermeki szívekbe…”. Harmincnégy évig az összes természettudományi tantárgyat tanította. Közben beszerezte a szakokhoz nélkülözhetetlen tanszereket és gyűjteményeket. Az 1868-1890-es időszakban fenntartott és igazgatott egy államilag segélyezett felsőbb leányiskolát.

23244188_1731710666874358_5102616803303892757_n.jpg

1882 szeptemberében nagy kiállítást rendeztek Gömör művészeti és régészeti emlékeiből Rimaszombatban, ez lett az alapja a megyei gyűjteménynek. Szintén az ő szervezőmunkájának köszönhető a Gömör-Kishont vármegyei múzeum és a hozzá kapcsolódó Közművelődési Egyesület alapítása (1882 és 1883).  Az Egyesült Protestáns Gimnázium és a (volt megyei) Gömör-Kishonti Múzeum tevékenysége kezdetben szorosan összekapcsolódott. A múzeum igazgatói tisztségét rendre a gimnázium tanárai töltötték be. Első, alapító igazgatója Fábry János, őt követte a szepességi származású Loysch Ödön, majd Fábián Vilmos és végül Holéczy Miklós. Fábry János tevékenyen részt vett több tudományos és kulturális egyesületben, észlelője volt a rimaszombati meteorológiai állomásnak. Flóraművei szorgalmas gyűjtés eredménye, de sok téves adatot is tartalmaznak. Növénygyűjtésének 42 évi eredményét rendezett herbáriuma foglalta magában, melynek ma kisebb része Kolozsvárott és a Gömör-Kishonti Múzeumban, nagyobb része a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeumban található. Megalapította és fejlesztette a múzeum régiség és éremgyűjteményét. Az 1850-60-as években dolgozott a Hon, Vasárnapi Ujság és a Politikai Ujdonságok című lapokkal. Botanikai cikeket közölt a Magyar Növénytani Lapokba. Ezeken kívül állandó munkatársa volt a Gömör, Gömöri Közlöny, Rozsnyói Hiradó, Gömör-Kishont stb. hetilapoknak és a Magyar Nyelvőrnek; névvel, névtelenül vagy álnévvel írt vezércikkeket, ismeretterjesztő cikkeket és tárcákat Gömör megye növényvilágáról, a szőlő- és a dísznövénytermesztés történetéről; tankönyveket Az állattan elemei (Pest, 1864), illetve A növénytan elemei (Pest, 1865) címmel, ő készítette el Gömör és Kishont természetrajzát az 1905-ben megjelent, Borovszky Samu szerkesztette vármegye-monográfia számára.

Fábry János 47 évi tanári szolgálat után, 1897-ben ment nyugdíjba. Tíz évre rá, 1907. december 28-án (más forrás szerint 30-án) hunyt el. Emlékét további, általa létrehozott, megszervezett fontos intézmények, gyűjtemények – leánynevelő intézet és iskola, az első rimaszombati meteorológiai megfigyelőállomás, a maga gyűjtötte hatalmas herbárium, éremtár, önkéntes tanári nyugdíjpénztár, szimfonikus zenekar stb. – és számtalan kisebb-nagyobb újságcikk őrzi. Tanítványa, Richter Aladár kolozsvári egyetemi tanár egy új szederfajtát Fábry János után Rubus Fabriinak keresztelt.

21551883_1682809785097780_5218050378735347424_o.jpg

Fábry Jánosnak négy lánya született és egyetlen fiúgyermeke, Fábry Zoltán, aki később Rimaszombat város rendőrparancsnoka volt (meghalt 1943-ban, eltemetve Rimaszombatban). Unokája, ifj. Fábry Zoltán huszárőrnagy, született 1911-ben Rimaszombatban, meghalt 1951-ben Budapesten. Koncepciós perben kivégezték, a Nemzeti Pantheon 298-as parcellájában nyugszik. Posztumusz rehabilitálták és 1991-ben huszárezredesi rangra előléptették. Fábry Jánosról 1990 után a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület díjat nevezett el, amelyet 2008-ban a Fábry család kapott, s amelyet az ükunoka, a magyarországi Nagyvázsony polgármestere, Fábry Szabolcs vette át. Fábry János nevét ma a díj mellett az általa alapított múzeum elől induló belvárosi főutca neve őrzi Rimaszombatban.

Ludwig Emil nyomán


 
 

ma 2018.01.23 van

ma Miloš névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal