Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Az anyanyelvápolók is Tompa Mihályra emlékeztekVytlači
 

bki-pim.jpg

Az UNESCO kezdeményezésére 1999-ben határoztak az anyanyelv nemzetközi napjáról, amelyet harmadik alkalommal tartott meg a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban az Anyanyelvápolók Szövetsége. A rendezvény idei témája Tompa Mihály volt, akinek születésének 201., halálának 150. évfordulójára emlékezünk az idén.

hornak-pim.jpgfrater-pim.jpgkovacsdaniel.JPG

Gaál Eszter és Gaál Julianna hegedűjátéka (Bartók Béla 44 hegedűduójából adtak elő részleteket) és a buzitai Horňák Marek Maximilián szavalata (Tompa Mihály A Költő című versét tolmácsolta) után Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke köszöntötte a találkozó közönségét, aki figyelmeztette közönségét, hogy a tudósok szerint a XXI. század a nyelvek kihalásának évszázada lesz. Ugyan a napokban találtak egy új nyelvet   a Maláj-félszigeten, de minden második héten kihal egy nyelv, s száz éven belül a nyelvek 90 százaléka kihalhat. Ezért is fontos, egyre fontosabb az anyanyelv ápolása – hangoztatta Juhász Judit, majd a résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek a napokban elhunyt kiváló nyelvészprofesszorra, Wacha Imrére.  

szutsrita.JPG

Tavaly a szövetség Arany János emlékét idézte meg, az idén a választás méltatlanul elfeledett kortársára, Tompa Mihályra esett, akiről maga Arany írta a halála után: „Hát jól van így, amice Tompa://Én skártba, te végnyugalomba;//S ha nem pönög lantunk, gitárunk,//
A varju sem károg utánunk.”  S hogy ez mégsem így lett, erről elsősorban a hálás olvasóközönség gondoskodott. Tompa kiesett ugyan a hivatalos irodalmi kánon kegyeiből, de olvasói nem feledték, így ha a nagy triász méltatlanul elhanyagolt tagjaként tartja is ma számon a magyar irodalom, emléke él, s az életműve sem ment teljesen feledésbe. Ez nagyrészt szülőföldjének, Gömörnek és Rimaszombatnak köszönhető, ahol tavaly szinte minden rá emlékeztetett.

Mielőtt Tompa Mihály életművét megidézték volna a felkért előadók, Kiss Jenő nyelvészprofesszor az anyanyelv fontosságáról tartott előadást, s előadásában Márait idézte (egy otthon van, az anyanyelv), nem feledkezve el arról a magyar átokról sem, hogy a magyarokat a széthúzások tartották és tartják egybe.

Az ünnepi ülés első előadója Fráter Zoltán irodalomtörténész volt, aki Tompa költői képeiről, szófestő képességéről tartott előadást, s előadását a költő Mit kérek én? című „arspoeticus” verse fogta keretbe, s mint az irodalomtudós figyelmeztette hallgatóságát, Tompa több verse is a korai impresszionizmust idézte meg bőven az impresszionizmus színre lépése előtt. A költő a szenvedés ideje alatt éri el költészetének csúcspontját, s írja meg nagy verseit, de az életmű értékelésével még nagyon is adósak vagyunk – zárta előadását Fráter.
bkovacs.JPG

Őt követően két olyan előadót hallgathattunk meg, akikkel már a rimaszombati tanári konferencián is találkozhattunk. Előbb B. Kovács István gömörológus szólt Tompa életének utókoráról, a rimaszombati és gömöri Tompa-hagyományokról, a régióban található szobraitól az 1968-as hanvai megemlékezésen át az országos szavalóversenyig bezárólag, külön kihangsúlyozva a rimaszombati, Holló Barnabás tervezte Tompa-szobor évtizedekig tartó kálváriájáig, ahogy a tavaly megjelent, Lant és Biblia című breviáriumba is betekintést nyerhettünk.

kovacsdaniel.JPG

B. Kovács Istvánt Szűts-Novák Rita budapesti irodalomtörténész követte, aki Tompa és Arany több mint 20 éves levelezését mutatta be, felhíván a figyelmet a két költő közös és merőben ellentétes tulajdonságaira is. Amíg Arany például fontosnak tartotta a levelezései megőrzését, Tompa épp ellenkezőleg, rossz pillanataiban a többi levelezőtárstól is visszakövetelte leveleit. Még szerencse, s főleg az utókor szerencséje, hogy nem tettek eleget a kérésének, így a most kiadott breviárium a teljes Tompa-Arany levelezést végre közkinccsé tehette. Szűts-Novák Rita érdeme is, hogy a nagy elhallgatás közepette az Országos Széchenyi Könyvtár kiállítással emlékezett Tompa születésének 200. évfordulójára. Az ülés végén előbb Kováts Dániel nyugalmazott főiskolai tanár Tompa Mihály hazaképét elemezte, s hangsúlyozta, hogy számára a triász igazából kvartett, hiszen ő Jókai Mórt is a három költőhöz sorolja, míg Balázs Géza nyelvészprofesszor Tompa-slágerek címmel a költő azon verseit mutatta be, amelyek máig is benne maradtak a köztudatban. Mint oldott kéve széthull nemzetünk – ezeket a sorokat is sokan és sokszor idézik (Sárközi György regénycímül is átvette), de bizony ma már egyre kevesebben tudják, honnan is idéztek egy remekmívű sorokat.

jdj, fotó: jdj és archív

   

 

 

 


 
 

ma 2018.10.19 van

ma Kristián névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal