Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Bogyó Noémi Vakfoltokkal robbantottVytlači
 

bogyo5.JPG

Vaníliás és csokis sütemény az asztalon, aggodalmaskodó édesanya, egy utolsó pillanatban berobbanó író – szóval minden kellék adott egy sikeres író-olvasó találkozóhoz. A Három Rózsa Kávéházban telt ház előtt az íróként most debütáló Bogyó Noémi vakfoltok című regényét mutatták be.

bogyo1.JPG

A pozsonyi Új Szó aznapra időzítette Vida Gergely nem túl épületes kritikáját, s hiába mentegeti kollégáját Juhász Katalin, az est egyik aktív résztvevője, Hizsnyan Géza már nem ennyire kíméletes a kritikussal szemben, s mint felháborodottan mondja, a kritika olyasmit kér számon a regényen, amit az eleve fel sem vállal. De ki is az a Bogyó Noémi? – tette fel a költői kérdést az Esték a Gömöri Hírlappal legújabb estjét felvezető Juhász Dósa János, aki karácsony előtt meglepve hallotta Imrecze Évától, a Tompa Könyvesbolt vezetőjétől az újdonsült rimaszombati író nevét, akit ráadásul a Kalligram Kiadó adott ki. A bemutatkozó estre szép számmal eljöttek a rajongók mellett az egykori osztálytársak, sőt még az egykori osztályfőnök, Csomós Éva is, aki mintegy „meglepiként” az egykori fogalmazásfüzetet is elhozta. „Már ötödikes korukban lehetett látni, hogy ebből a két lányból lesz valami” – s Bogyó Noémi mellett a házigazda Juhász Katalinra gondolt, akik nemcsak osztálytársak, hanem egy ideig padtársak is voltak. S még egy közös pontjuk van: egyiken sem írták túl magukat. Juhász Katalin újságíróként ugyan szinte naponta publikál, de költőként a ritkán szólók közé tartozik, míg Bogyó Noémi középiskolás korában elhallgatott, családanya és soft skills tréner lett, s csak mostanában tért vissza a szépíráshoz, igaz, ma több regényterv is van a fejében.

bogyo2.JPGbogyo3.JPG

A Vakfoltok az 1989-es, ún. bársonyos forradalmat dolgozza fel négy fiatal történetébe bújtatva a reményváró éveket, amelyek mára a teljes reménytelenségbe torkollottak. Bogyó nem hősöket, inkább antihősöket rajzol fel, halljuk – ezzel nagyon nem ért egyet Hizsnyan Géza, aki szerint a sok átlagosnak nevezett figura mellett szerepel a regényben egy nagyon tehetséges ember, igaz, őt is bedarálja a történelem. Bogyó Noémi nem szlovákiai magyar kontextusból nézi a történelmet (erre talán csak Grendel volt képes a szlovmagyar irodalomban), eredetileg a regényben még Pozsony is Bratislava szerepel, csak a szerkesztő Beke Zsolt kérésére tér vissza Pozsonyhoz, de felerősítve Noémi mondandóját, Juhász Katalin is megerősíti, hogy számára a Védcölöp utca ma is Palisády.

bogyo4.JPGborito.JPG

„Édesanyám nagyon jól fogadta a könyvet, de Kukorelly Endre, Závada Pál, Győry Attila, Németh Zoltán és N. Tóth Anikó is szerette, s engem ez nagy megnyugvással töltött el” – mondja Noémi, aki beszél a könyv különös, sokak szerint eléggé merész borítójáról is, amely egy tejben úszó két női lábat ábrázol. Hrapka Tibor három verziót tett le az asztalra: egy erotikusat, egy depressziósat, míg a harmadik a skandináv krimikre hajazott. Maradt az első, bár voltak, akik úgy vélték, egy szőrös férfi láb legalább annyi olvasót vonzott volna…

Adam Zajac tehetséges festő volt, ahogy Helena elsőrangú matematikus, Sofi kitűnő szervező, míg Martin maga a forradalom. 1989-ben elbuktak, s valószínűleg ma is ugyanez a sors várna rájuk. Meg egy újabb forradalom…

Juhász Dósa János, fotó: Gecse Attila


 
 

ma 2018.04.24 van

ma Juraj névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal