Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

„Tót parasztgyerekből magyar úr lettem”Vytlači
 

IMG_4966.JPG

Ezt állítólag maga Szent-Ivány József jelentette ki magáról, legalábbis Balogh Edgár visszaemlékezése szerint. Igazi polihisztor volt, az ún. első nemzedék egyik legkiemelkedőbb képviselője. De talán ezért ne is lepődjünk meg, hogy teljesen elfeledkeztünk róla. Róla is.

IMG_5760.jpg

Lassan immár száz éve, hogy addig ismeretlen új viszonyok közé került Felvidék, bár ilyen országrész sose létezett, s Erdéllyel ellentétben a Csehszlovákiához csatolt országrész nem rendelkezett önálló múlttal, s azon kívül, hogy túlnyomórészt magyarok lakták, semmi más nem kötötte össze a mintegy 400 kilométeres, hosszúkás sávban elterülő területet. Szinte mindent a semmiből kellett kezdeni, s ehhez bizony karakteres emberek kellettek, olyanok, akik nem ijedtek meg a saját árnyékuktól, s a nemzetállamot építő Masaryktól, Beneštől, Hlinkától és társaiktól. Ezek közé tartozott a Liptóból Gömörbe költözött Szent-Ivány József, aki egészen 1941-ben váratlanul bekövetkezett haláláig volt a szlovenszkói magyarság meghatározó egyénisége. De ahogy a rimaszombati származású Törköly Józsefet (a rimaszombati Via Nova ICS pár éve tett egy tesze-tosza lépést felébresztésére), úgy Esterházy Jánoson kívül szinte az egész első nemzedék egészét elfelejtettük. Nem kivétel ez alól az ugyancsak rimaszombati Szombathy Viktor, ahogy Szilasy Béla, Szüllő Géza vagy Darkó István sem.

IMG_4983.JPG

S mielőtt felelevenítenénk Szent-Ivány József pályáját, hadd tegyek egy rövid, félig-meddig kitérőt. Jó húsz éve került a kezembe egy bizonyos Juhász János Pókhálóban című vaskos pikareszk regénye, amely 1956 zavaros októberi napjaiban jelent meg, Örkény István is dicsérte recenziójában, Turczel Lajos pedig az első köztársaság (1918-1938) legragyogóbb leiratának nevezte. Mivel a kötet szerzője november negyedike után Ausztriába távozott, a könyvet indexre tették, a szerzője pedig eltűnt, s azóta sem akadt senki a nyomára. Holott a korszak egyik izgalmas figurája volt a parnói születésű Ján Hvozdík (álnevén Juhász János), aki hosszú évekig parasztpárti képviselő is volt a prágai parlamentben, így testközelből ismerhette a kor politikai aktorait. Hála Dobos Lászlónak, a Madách Könyvkiadó 2006-ban, ha rövidített formában, Tóth László szerkesztésében, Gyenes Gábor illusztrációival, ezen sorok szerzőjének utószavával ismét kiadta a kötetet, amely rövid idő alatt el is fogyott. Turczel szerint a regény összehasonlíttathatatlanul is frappánsabb képet ad az akkori viszonyokról, mint Janko Jesenský Demokraták című kulcsregénye, s nem mellesleg egyáltalán nem bánik kesztyűs kézzel az államalapító atyákkal. Talán csak a már akkor is aggastyán Masarykot kíméli.

IMG_4980.JPG

Szent-Ivány József id. Szent-Ivány József neves magyar földbirtokos, politikai közszereplő és egy Klimo Anna nevű szlovák háztartásbeli eredetileg törvénytelen gyermeke, s bizony egy Zsár nevű falucskában Jozef MikulᚠKlimo néven anyakönyvezték. S lám, ahogy Petőfi pár évtizeddel korábban, Klimo is ízig-vérig magyar hazafi lett, aki nélkül bizonyára teljesen másként alakul a szlovenszkói magyarság sorsa. Az ezerkilencszázas évek elején a család Liptóból Bejére költözik, s mintagazdaságot alakit ki. S mintegy véletlenül részese lesz a nagypolitikának, a hazai újságírásnak, ahogy az irodalomnak is. Szabadelvű apját követve ő maga is a liberális eszmék híve, sokat ebédel együtt Budapesten Ady Endrével, remek kapcsolatokat ápol Móricz Zsigmonddal, s igazi liberális lévén a ma annyira ismeretlen kompromisszumos politika híve. Bár akkor is voltak komoly ellentétek a felvidéki magyar politizálásban, s a másik nagy tömörülés vezetőjével, Szüllő Gézával nem is igen szívelték egymást, mégis választások közeledtével mindig meg tudtak alkudni egymással.

IMG_4986.JPG

Egy időben Rimaszombat volt nemcsak Gömör, hanem a szlovenszkói magyarság fővárosa is, itt döntöttek egy országos magyar lap létrehozásáról is, amelynek a székhelye Prágában lesz. S egy újabb mellékszál, ennek egyik szerkesztője Darvas János költő is, akinek a fia, Darvas Iván Kossuth-díjas színművész szintén Bejében született.

„Szent-Ivány József nem hagyott hátra naplót, életrajzi jegyzeteket, ezért nagyon nehéz volt a magánéletét feltérképezni” – ezt már a Csillagházban tartott könyvbemutatón (amelyet a Fundament Polgári Társulás szervezett, s amelynek moderátora Hegedűs Norbert volt) mondja Simon Attila bátkai származású történész, aki Kis lépések nagy politikusa címmel Tóth Lászlóval együtt próbált számot adni Szent-Ivány József életéről. A Fórum Kisebbségkutató Intézet és Történelemtanárok Társulása kiadásában megjelent kötet a hiányos dokumentáció ellenére egészen pazar, s nemcsak egy nagyon színes egyéniség, hanem egy ma már teljesen feledésbe merült korszak elevenedik meg előttünk, aki ha kellett, politikus, ha kellett túraautós, sakkozó, fürdőtulajdonos volt, de akár szépíróként is bátran bemutatkozhatott. Nem mellesleg öt lány és egy fiú boldog édesapja lehetett (ez utóbbi Ausztráliában híres entomológus lett, még egy rovarfajtát is elneveztek róla), s a rimaszombati könyvbemutatóra két unokája is ellátogatott, akiktől megtudhattuk, hogy a minap elhunyt Barsiné Pataky Etelka is az unokái közé tartozott.

IMG_4968.JPG

Szent-Ivány József alig 57 évesen, vagyis nagyon korán, de Simon Attila kissé szarkasztikus szavaival élve, mégis időben, 1941-ben elhunyt. Így nem tapadt rá a második világháború sara, viszont sajnálatos módon el is feledték. „Nem félek kimondani, hogy Szent-Ivány József jelentősebb egyénisége a szlovákiai magyarságnak, mint az elmúlt évtizedekben piedesztálra állított Esterházy János, s nagyon üdvös lenne, ha a gömöriek és a rimaszombatiak, de a tornaljaiak is újra felfedeznék maguknak.” Simon Attila Tóth Lászlóval együtt nagyon sokat tett azért, hogy Szent-Ivány József visszakerüljön a köztudatba, most már kései gömöri utódain a sor…  

jdj, Gecse Attila felvételei

 


 
 

ma 2018.07.21 van

ma Daniel névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal