Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Mozgalmas június a Matej Hrebenda KönyvtárbanVytlači
 

hlusikova.JPG

Tanév végén, nyári szünidő előtt neves gyerekírókat (Marta Hlušíková, Kristína Baluchová, Petra Nagyová-Džerengová) hívott meg vendégségbe a rimaszombati Matej Hrebenda Könyvtár, valamint ráadásnak egy innen elszármazott színészt is, aki elsősorban azoknak adott jótanácsokat, akik netán művészi pályára készülnek.

A gyerekközönség a legnehezebb és legőszintébb közönség, akiket bizony nem lehet unalmas olvasmányokkal becsalogatni a könyvek birodalmába. Akik, akár a könyvet félretévén, vagy egy-egy író-olvasó találkozón akár személyesen is hangot adván nemtetszésüknek, egyértelműen jelzik, a legkisebbeket lehet legkevésbé hülyének nézni. „Egy gyerekhez nem szabad leereszkedni, hanem bizony fel kell nőni hozzᔠ– nyilatkozta egy alkalommal Tóth Elemér költő, de bizony hasonló véleményen volt Szabó Magda is, aki a sok-sok felnőtteknek szánt olvasmány mellett letette sokunk könyvespolcára a Tündér Lalát is. 

DSC_0384.JPGDSC_0394.JPG

Nos, a Hrebenda Könyvtár első vendége egy régi ismerős, Marta Hlušíková volt, aki ugyan a távoli és számunkra elsősorban börtönéről ismert Lipótvárról (Leopoldov) érkezett Rimaszombatba jó pár évtizeddel ezelőtt, most viszont férje halála után a Csallóközbe költözik a fiaihoz. Marta asszony latin-szlovák szótárral kezdte szépírói munkásságát, de következtek a gyerekeknek szóló meseregények és ifjúsági történetek, amelyeknek köszönhetően egy ország olvasó gyerekserege zárta a szívébe őt. Volt olyan könyve is, amelyet ő maga illusztrált, de olvasói kérdésre azt is megtudtuk tőle, hogy első olvasója mindig a férje volt, s olyan könyvet is tervez, amelyet majd az ifjú olvasói illusztrálnak majd. A gyerekeknek és gyereklelkű olvasóknak szánt kötetek mellett rendszeresen ír a felnőtteknek is, több vers- és novelláskötete is megjelent már, de írt drámát is, s a rádiók is sugározzák egy-egy hangjátékát. Új meseregénye Ananász úr elveszett fuvolája címmel az ősszel jelenik meg. Sok gyerek az Aranytáj (Zlatá krajinka) című pályázat kapcsán is ismerheti, hiszen évek óta ő olvassa el és véleményezi a következő generációk első próbálkozásait. Marta Hlušíková bár elmegy, lelke egy darabját itt hagyja Rimaszombatban, s természetesen bármikor gömöri olvasói rendelkezésére áll, ha hívják.

DSC_0530.JPGDSC_0534.JPG

Két nyelven érkezett, gyermek- és felnőtt olvasóihoz egyaránt Petra Nagyová-Džerengová, aki bár töri a magyar nyelvet (férje Nagy József európai parlamenti képviselő), mégis remekül megértette magát magyar ajkú olvasóival is, akik a Tompa Mihály Alapiskolából érkeztek. A negyvenes éveiben járó alkotó Kassáról származott el, s bár az irodalom és az írás gyerekkora óta érdekelte, mégis közgazdasági egyetemet végzett. Egyetemi évei alatt stewardessként, vagyis légikisasszonyként is dolgozott, az egyetem elvégzése után a Szlovák Televízióban volt bemondó és riporter. 1995-ben jelentkezett első kötetével, s azóta már csak az írásnak él, Hlušíkovához hasonlóan felváltva alkot gyerek- és felnőtt olvasóinak. Rimaszombatban a Klára történeteket hozta el magával, amelyekből kettő, a Klára és a mumusok, illetve a Klára és az iglu magyarul is megjelent, ahogy két felnőtteknek írt könyve, a Csak a javadat akarom és a Nézz magadra! is. 16 évesen kezdett el magyarul tanulni, s szüleivel együtt nagyon szerette a Balatont, valamint rendszeresen Miskolcra jártak bevásárolni. Az első magyar szó, amit megtanult, az elvtárs volt, de nincs ezen semmi meglepő, hisz mindez még a rendszerváltás előtt volt. Bár egész jól megtanulta a szerinte a világ egyik legnehezebb nyelvét, a magyart (olaszul, angolul, franciául és oroszul is beszél), az egyik legviccesebb élménye mégis a magyarhoz köti, amikor budapesti könyvbemutatóján imigyen kért elnézést az olvasóitól nem tökéletes magyartudásáért: „Bocsánat, de nekem most izomlázam van”.

DSC_0737.JPGDSC_0731.JPG

Nem sokan gondolták a Kereskedelmi Akadémia tanárai közül, ahogy egykori osztálytársai közül sem, hogy Cyril Žolnír egyszer majd a színpadi deszkákat fogja koptatni. Bár klarinéton és szaxofonon is játszott, s a Polgári Ügyek Testülete akcióin is rendszeresen fellépett, a konzervatív szüleiire hallgatva biztos megélhetést keresett magának, a Szlovák Takarékpénztárnál helyezkedett el, s 26 éves volt már, amikor jelentkezett a pozsonyi színművészetire. „Megbolondult?” – kérdezték tőle a felvételin, de Cyril kitartott elhatározása mellett, s el is végezte azt. Elhelyezkednie persze nem volt olyan könnyű, főleg színháznál nem, de ma sokkal tágabb lehetőségek vannak, mint voltak egykoron, így Cyrilt műsorvezetőként és szinkronszínészként is foglalkoztatják, de azon se lepődjünk meg, ha egy-egy reklámban találkozunk az orgánumával. De azért Cyril legfőbb vágya mégis az, hogy színpadra állhasson.

jdj, fotó: Martin Ambróz         


 
 

ma 2018.08.21 van

ma Jana névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal