Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

ÁÉR

Altalános érvényű rendelete az egészséges életkörülményekről, a közrendről és a zöldövezet védelméről Rimaszombat város területén

Účinnos: 7.1.1982

- 1 -

Rimaszombat város altalános érvényű rendelete
az egészséges életkörülményekről, a közrendről
és a zöldövezet védelméről Rimaszombat város területén


Az egészséges életkörülmények biztosítása, a közrend és a zöldövezet védelme Rimaszombat város és a városrészek területén közös érdeke minden polgárnak, minden látogatónak, ugyanúgy a területén levő minden gazdasági szervezetnek, intézménynek és létesítménynek. Kötelesek úgy törődni a város kellemes életkörülményeinek megvédéséről és a tisztaság betartásáról, hogy kinézete állandóan javuljon, hogy olyan egészséges életkörülmények alakuljanak ki és fejlődjenek, amelyek az egész város javát szolgálják.
Ennek érdekében Rimaszombat Városi Hivatala kiadja ezt az alapszabályt a Tgy. 69/1967. számú a nemzeti bizottságákról szóló törvénye 39. §-a 2. bekezdése k/ pontja alapján (teljes hangzásában a 27/1972. sz. törvény), mint általános érvényű rendeletét a város és a városrészek minden lakója részére, a látogatók, az üzemek, a vállalatok, a szervezetek, az intézmények és az egyéb létesítmények részére.


I. RÉSZ
1. szakasz

A tisztaság betartása

1. §

A nyilvános területek tisztaságának betartása

(1) Ezen alapszabály értelmében nyilvános területhez tartozik minden olyan terület,
amely rendeltetésének megfelelően nyilvános kihasználásra szolgál.
Ide tartoznak főleg: a városi közlekedési hálózat, utcák, terek, járdák, utak, aluljárók, hidak, nyilvános átjárók, boltíves átjárók, nyilvános lépcsők, nyilvános ligetek, parkok, parkolóhelyek, erdők, játszóterek, stb.

(2) A lakosság egészségének és biztonságának érdekében, valamint az egészséges
életkörülmények biztosítása érdekében tilos bepiszkítani a városban a nyilvános területeket, tilos főleg:

a) a szemét eldobálása az erre kijelölt szeméttárolókon kívül (hamu, papír, csomagolás, ételmaradék, gyümölcs, zöldség, cigarettavég, nanukcsomgolás, cukorzacskó és más szemetek),
b) nyilvános területet bepiszkítani szennyvízzel vagy más szennyező folyadékkal, ez a tilalom vonatkozik mindennemű képkocsi mosására és tisztítására a nyilvános területen,



- 2 -


c) beszennyezni a járdákat, az utakat a parkokban és az úttestet köpéssel és cigarettavég eldobálásával,
d) ruházatot, szőnyeget vagy más tárgyakat porolni és tisztítani kirázással vagy keféléssel az ablakokból és balkonokról,
e) szennyezni a nyilvános területeket asztali vagy sátoros árúsítás hulladékaival,
f) beszennyezni a nyilvános járdákat a kirakatablakok tisztításából származó vízzel,
g) a szennyezett vizet a csatornanyílásokba kiönteni,
h) beszennyezni az utcákat lovakkal és más állatokkal, a parkok utait és az utcákat kutyák és más állatok piszkaival,
i) a szeméttárolókból kiszedni sajátos ipari vagy más szennyeződéseket,
j) a járdákon szilárd házi hulladékot tartalmazó szeméttárolókat elhelyezni,
k) bármilyen anyagot tárolni a járdákon és az utcákon a városi hivatal külön engedélye nélkül, azt is csak feltétlenül szükséges időre (ilyenek az építőanyagok, szén, fa, stb.),
l) a járdákon csomagolási eszközöket vagy ládában árut tárolni,
m) nyilvános területeken salakot vagy kazánházi hulladékot tárolni.


(3) A nyilvános területtel határos udvarokat, kerteket, kerítéseket és más ingatlan tulaj-
donokat a tulajdonos (használó) köteles takarítani és állandóan karbantartani úgy, hogy a szennyeződés ne kerüljön a nyilvános területre.


(4) A külső ablakpárkányon elhelyezett virágcserepeket, edényeket, virágokat és más
tárgyakat rögzíteni kell és olyan tartókban kell elhelyezni, hogy a víz ne fusson le a falakon és a járókelőkre.


(5) A lakóházak és más épületek utcai homlokzatának tisztának kell lenniük, nem
lehet rajtuk felirat vagy alkalmatlan rajz. Az üzleti reklámtábláknak, rollóknak, vállalati tábláknak tisztáknak kell lenniük és ízlésesen kivitelezetteknek, és úgy kell elhelyezve lenniük, hogy ne nyúljanak ki a járdára esetleg ne zavarják a járókelőket.


(6) Családi házak és kertek tulajdonosai illetve használói kötelesek a fák és a bokrok
gallyait és egyéb növényeket, amelyek kinyúlnak a járdára és az utcára, lenyírni 2,5 m magasságig, illetve a kerítésen (élősövényen) kinyúló gallyakat úgy formálni, hogy ne zavarják a járókelőket és ne zavarják az utcai közlekedést.


(7) Minden épület utcára és járdára néző homlokzatának tetejéről fel kell fogni az
esővizet és a saját tulajdonon elhelyezett kanalizációs csatlakozáshoz elvezetni, hogy a víz ne
follyon egyenesen a járdára és az utcára. Az épületek tetejét továbbá el kell látni hógáttal ún. hófogóval.

-3-

2. §

A folyóvízek tisztaságának megőrzése

(1) Tilos a folyóvíz mederbe, tavakba és víztárolókba szemetet, hulladékot és
bármilyen egyéb tárgyakat dobálni vagy azokat közvetlenül a parton tárolni, esetleg olyan helyen, ahonnan a vízbe kerülhetnének.

(2) Tilos a vízbe kiönteni vagy kiengedni az életkörülményekre és a biztonság
szempontjából káros folyadékokat (ilyenek az olajmaradékok, folyékony üzemanyag, maró folyadék, stb.), ezek veszélyeztethetnék a víz fogyasztóinak egészségét, árthatnak nekik vagy megkárosíthatják a víz medrét.
Tilos továbbá a folyóvíz medrében, víztárolókban és tavakban személygépkocsit mosni és közvetlen a vízparton személygépkocsit javítani és karbantartani.

(3) A szennyvíz kiengedését a folyóvízbe a Tgy.137/1973 számú törvénye a
vízről és az SZSZK 30/1975 számú kormányrendelete határozza meg.


3. §

A közúti hálózat tisztaságának megőrzése

(1) A város területén tilos nagymértékben szennyezett gépkocsival közlekedni vagy
olyan gépkocsival, amelynek rakománya beszennyezi az úttestet. Mielőtt rátérnek a városi közúthálózatra, az ilyen gépkocsikat le kell tisztítani ( a Tgy. 100/1975 számú rendelete, a 17. §, 3. bekezdése értelmében).

(2) A közlekedés résztvevői más módon sem szennyezhetik az utakat és nem bolygathatják meg a halomba rakott anyagot, havat, stb. Kötelesek lehetővé tenni a terület kitisztítását és a hulladék elszállítását. Továbbá tilos olyan gépkocsikkal közlekedni, amelyek túlságosan zajosak és nagymértékben szennyezik a levegőt ( a FKM, a Tgy. 90/1975 számú rendelete).

(3) A szállított rakományt úgy kell biztosítani, rögzíteni, hogy porlasztással,
szétszórással és kicsepegéssel ne szennyezze be az úttestet és a levegőt. Tökéletesen biztosítani kell a porhanyós anyagok, fémreszelékek, fahulladékok és hasonló anyagok szállítását, továbbá a széna, szalma és reszelékek szállítását, ezeket ponyvával kell letakarni. Az olyan anyagot, amely szagával szennyezheti a környéket, zárt tartályban vagy zárt kocsiban kell szállítani. Abban az esetben, ha a szállítmány szétszóródott az úttesten, a szervezet, amelynek a gépkocsija ezt okzta, köteles saját költségén haladéktalanul megtisztítani az úttestet.




- 4 -

A helyi közúti hálózat tisztaságáért és tisztításáért (seprés, lemosás, stb.) a Városi Technikai Szolgáltatások a felelős és megegyezés alapján a Járási Közlekedési Vállalat és
a Járási Útkarbantartó Vállalat felelős az igazgatása alá tartozó közúthálózat tisztaságáért.

(4) Ha a gépkocsivezető a gépkocsin vagy a rakományon hibát talál, köteles
azt azonnal eltávolítani. Ha erre egyedül nem képes, akkor csak addig a helyig folytathatja útját, ahol a hiba elhárítható. Egyúttal mindent meg kell tennie azért, hogy a közterület beszennyezésére a legkisebb mértékben kerüljön sor.

(5) Az őrzött és kijelölt parkolóhelyek gondnokai kötelesek ezeken a helyeken
biztosítani a megfelelő rendet és tisztaságot (a Tgy. 100/1975 számú rendelete 17. §,
3. bekezdése értelmében).

4. §

A szállítmány le- és felrakodása

(1) Nyilvános területen szállítmányt vagy termékeket lerakni vagy felrakni csak akkor
szabad, ha más helyen különös nehézség nélkül ez lehetetlen. A lerakodást és a felrakást minél gyorsabban kell elvégezni.

(2) A művelet elvégzése után a szállító vagy az átvevő köteles a nyilvános területet
kitisztítani, szükség esetén fellocsolni vagy felmosni.

(3) Az áru, a csomagolás vagy egyéb tárgyak lerakása vagy az áru kicsomagolása az
úttesten és a járdán tilos, kivételt képez az üres csomagolási eszközök ideiglenes tárolása, amelyek 2 órán belüli elszállításra vannak kikészítve.

(4) Régi, fölösleges dolgok, bontásból, építkezési javításokból és alakításokból
származó hulladékok és egyéb hulladékok elszállítását az építkezés vagy a terület tulajdonosa biztosítja, esetleg az a szervezet, amely a javítást végrehajtotta. Mindennemű hulladékot a legrövidebb időn, 24 órán belül az illető személy vagy szervezet köteles eltávolítani.

(5) A szeméttárolók csak az okvetlenül szükséges időtartamra helyezhetők ki a
járdára vagy az úttest szélére a kiürítés előtt. A kiürítés után vissza kell őket tenni a kijelölt helyükre.

(6) Az anyag és szállítmány elszállítása és kirakása idején tilos bármilyen járművel
felhajtani a járdára. Hasonlóan tilos a kerékpározás is a járdán.

5. §

Nyilvános terület kivételes használata

(1) Nyilvános terület használatát építkezési célokra a rimaszombati VNB építkezési



- 5 -


osztálya engedélyezi, mint építkezési hivatal, egyéb célokra engedélyt a VNB helyi gazda-
sági, közlekedési és kereskedelmi osztálya ad, mielőtt megtárgyalja az ügyet a rendőrséggel és a városi közegészségügyi szakemberrel.
A kérvényt legkésőbb 14 nappal kell beadni a nyilvános terület tervezett felhasználása előtt.

(2) Mindenki, akinek kivételes engedély lett kiadva a nyilvános terület felhasználá-
sára, köteles:

a) a nyilvános területet úgy igénybe venni, hogy minél kevesebb mértékben legyen megfosztva eredeti céljától,
b) megakadályozni a nyilvános terület és felszerelésének károsodását és beszennye-
zését,
c) hozzáférhetővé tenni a kanalizációs nyílásokat (vízcsapok, stb.),
d) biztosítani a nyilvános területek éjszakai használóinak biztonságát,
e) a felhasználás végeztével a nyilvános területet a saját költségére az eredeti állapotba visszaállítani.

3) Az építkezési munkánál használt porhanyós anyagot és más hasonló anyagot csak
a legszükségesebb mértékben lehet nyilvános területen tárolni, méghozzá úgy, hogy a szél vagy a víz ne terjessze el azokat a környékre.


6. §

Az építkezési munkák elvégzése

1) Minden építkezési és építkezési-karbantartási munkát (a vízvezeték és csatornák, a
gáz-, elektromos áram- és telefonvezetékek alapásása), amelyek az utcák és a járdák kihasználását igénylik és ennek következményeként használaton kívül vannak helyezve, egy-
szerre és összhangban kell elvégezni.

2) Az utcák és a járdák kihasználására a beadott kérvény alapján a VNB helyi gazda-
sági, közlekedési és kereskedelmi osztálya ad engedélyt a VNB írásbeli határozatával, amely-
ben egyúttal kijelöli a munkák (felásás) feltételeit. A kérvényhez mellékelni kell a felásás he-
lyének szituációs vázlatát és annak a szervezetnek az igazolását, amely a felszínt rendbehozza. A felásott hely eredeti állapotba való visszaállítását a VNB képviselője ellenőrzi, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy a javítás minősége megfelelő.

3) Az illetékes osztálynak jogában áll elrendelni, hogy a város központjában vagy a
forgalmas helyeken két műszakban, esetleg éjjeli műszakban is dolgozzanak.

- 6 -

4) Épületek lebontásánál téglát, zsindelyt és egyéb anyagot csak zárt csatornán lehet a
felszínre engedni, hogy megelőzzék a porosodást és a baleseteket. Más módon leengedni anyagot tilos!

5) A nyilvános területeket az építkezési vállalatok csak olyan mértékben használhat-
ják ki, amilyen mértékben megengedi a vállalat építkezési terve, amely hozzátartozik a terv-
dokumentációhoz.

6) Ha valaki engedély nélkül vagy hosszabb ideig használja a nyilvános területet,
mint a megengedett idő (beleértve a javításokat is), köteles a terület használatáért illetéket fizetni: 4,- Sk-t 1 m2 területért egy napra.

7. §

A nyilvános terület felhasználása néhány
fajtájának (módjának) feltételei

1) A Városi Technikai Szolgáltatások (a továbbiakban VTSz) és a Városi Művelődési
Központ felelős a plagátok kiragasztásáért olyan illeték értékében, amilyet VNB erre a terü-
letre meghatározott. Tilos plagátokat, hirdetményeket, reklám- és figyelmeztető táblákat és egyéb közleményeket a kijelölt helyen kívül elhelyzni. A reklám- és felvilágosító táblák el-
helyezését a város területén a VNB építkezési osztálya engedélyezi.

2) Sátrak, bódék és hasonló berendezések tulajdonosai kötelesek rendet és tisztaságot
tartani berendezésük közvetlen közelében. Kötelesek továbbá biztosítani megfelelő mennyi-
ségű szemétkosarat, gondoskodni megfelelő állapotukról és rendszeres kiürítésükről.

8. §

Felelősség a nyilvános területek tisztításáért

1) A nyilvános területek tisztaságáért és tisztításáért a rimaszombati Városi Techni-
kai Szolgáltatások felelős, esetleg az a szervezet, amelynek használatra át lett adva a nyil-
vános terület és amely ezeket a nyilvános területeket igazgatja. A járdák tisztításáért a velük határos ingatlan tulajdonosa (gondnoka, használója) a felelős.


2) Ha rimaszombati VTSz felelős a nyilvános terület tisztításáért, köteles főleg:

a) biztosítani a tisztításhoz szükséges eszközöket, állandóan ügyelni a rend és a
tisztaság betartására a nyilvános területeken. A nyilvános terület beszennyezőjét
vagy azt, aki nem teljesíti kötelességét a tisztaság és a tisztítás terén, haladék
nélkül jelenti a rimaszombati VNB Közrendészeti Bizottságának,

- 7 -


b) biztosítani a nyilvános területek rendszeres kézi- és gépi tisztítását, esetleg a gyom
és a gaz eltávolítását is ezeken a területeken,
c) biztosítani, hogy az úttestek alkalmasak legyenek a közelkedésre és a parkok utai-
nak járhatóságát havazás és ónos esőzés alkalmával,
d) biztosítani elgendő mennyiségű hulladéktartályt és szemétkosarat, azokat rend-
szeresen kiüríteni és gondoskodni karbantartásukról. A hulladéktárolók részére
tárolóhelyek kialakításához és karbantartásához az építkezési vállalat és a város
építkezési szervezetének vezetősége is hozzájárul,
e) gondoskodni arról, hogy az a hulladék és szemét, amely nem volt kijelölve ége-
tésre, további feldolgozásra vagy egyéb felhasználásra, csak a kijelölt helyre legyen elszállítva, tilos beseperni őket az elvezető csatornákba vagy elégetni őket nyilvános területen,
f) a nyilvános területek tisztítását úgy biztosítani, hogy a nyilvános területek hasz-
nálói minél kisebb mértékben legyenek háborgatva, vonatkozik ez mindenekelőtt
a késő esti és hajnali órákra.


9. §


A járdák tisztítása


1) A lakáskészlettel és egyéb ingatlan tulajdonnal rendelkező szervezetek, ugyanúgy
a hasonló tulajdonnal rendelkező magántulajdonosok és családi házak tulajdonosai kötelesek bebiztosítani, hogy az ingatlan területtel határos járdák, lépcsők (a járda egyész széles-ségében), ahol nincs járda, ott az ingatlannal határos földterületek 1,5 m szélességben, amely a közlekedéshez szükséges, rendesen, időben és megfelelő terjedelemben tisztítva legyenek.

Ez azt jelenti, hogy télen el kell távolítani a havat, ónos esőzés alkalmával az emlí-
tett területeket le kell szórni olyan anyagokkal, amelyek érdessé teszik a ráfagyást, azaz
homokkal vagy alkalmas vegyszerekkel a terület egész szélességében. Ha a járdákon zöldövezeti részek vagy virágágyások vannak elhelyezve a tulajdonos által vagy a lakások bérlői által, akkor ők kötelesek ezeket a területeket karbantartani, tisztítani és locsolni.

2) A járdákkal határos ingatlan tulajdonosai (gondnoka, használója) a tisztítással
megbízhatnak más megfelelő személyt vagy szervezetet. Ha a járda tisztítása nem a házmester feladata, akkor a tulajdonos (gondnok, használó) köteles kitűzni az értesítést arról, ki a járda tisztításáért felelős, itt fel kell tüntetni az illető személy nevét és címét, aki meg van bízva a
járda tisztításával. Az értesítést abban az épületben és azon a helyen kell kitűzni, ahol a

- 8 -


házirend van kifüggesztve. Ha beépítetlen területről van szó, akkor a tulajdonos a rima- szombati VNB helyi gazdasági, közlekedési és kereskedelmi osztályának bejelenti a meg- hatalmazott személy nevét és címét.

3) A járdákat minden nap tisztítani kell. A járdák tisztítása a járdák locsolását és
seprését jelenti, a sár, hó, szemét és más szennyeződés eltávolítását. Ha megvannak a kellő feltételek ( a járda felszíne, a vízmennyiség, a kanalizáció befogadóképessége), a tisztítás mosással és locsolással történik. A mosáshoz és locsoláshoz bármilyen vizet fel lehet hasz-
nálni, ha nincs káros hatással az élet- és munkakörülményekre (a Tgy. 45/1966 sz. törvénye 10. §). A VTSz dönti el, hogy a járdák melyik szakaszait kell mosással és locsolással letisztítani. Elhatározza azt is, hogy melyik tulajdonosnak kell a járdát ilyen módon letisz-
títani. Locsolni tilos alacsony hőmérsékletnél, ekkor jégréteg képződésének veszélye áll fenn.

4) A járdák tisztításának ideje nyáron 19.00 órától 07.00 óráig, télen 08.00 óráig tart,
miközben ezt úgy kell elvégezni, hogy a járókelők és a házak lakói minél kisebb mértékben legyenek zavarva. Szükség esetén a járdákat a kijelölt időn kívül is meg lehet tisztítani a hulladéktól (kiegészítő tisztítás).

5) Az üzletek és üzemelő épületek előtt munkaidő alatt a vezetők felelősek a járdák
tisztaságáért, munkaidőn kívül vagy szabad napokon az üzlet vagy az üzemeltető szervezet a felelős.

6) A járdáról összeszedett hulladékot a szeméttárolóba kell tenni, tilos a járdán szeme-
tet hagyni vagy az úttest szélére lehúzni .

7) A téli időszakban a havat és esetleg a jeget szükségszerűen kell eltávolítani, ezeket
naponta többször is el kell távolítani a járda egész szélességében, esetleg alkalmas vegy-
szereket lehet használni (konyhasót nem szabad). A havat a járda szélére kell letolni vagy
30 cm-re a járda szélétől úgy, hogy az épületbe be lehessen menni és hozzá lehessen férni a mélyépítészeti hálózathoz (kanalizáció, vízvezeték, gáz, stb.). A felgyülemlett hó elszállítása a VTSz kötelessége (esetleg a Járási Hivatal Helyi Közlekedési Vállalata).


10. §

A tisztaság és rend a lakóépületekben

1) Az épületek tisztaságáról és rendbentartásáról a Város Házi Rendje rendelkezik.

2) Az üzemelő épületek használói kötelesek biztosítani az üzem szabályszerű meg-
jelölését, gondoskodni a megfelelő tisztaságról és a kirakati szekrények rendbentartásáról.

3) Ezen alapszabály értelmében szervezetnek tekintendő minden költségvetési és
gazdasági szervezet, hivatalok, intézmények, politikai szervezetek, stb.


-9-

4) Az ellenőrzést a VNB Közrendészeti Bizottságának alkalmazottai végzik. A fertőt-
lenítés és a deratizáció kötelező végrehajtását a VNB rendeli el.

2. szakasz

A szilárd házi hulladék gyűjtése,
elszállítása és megsemmisítése

11. §
A házi hulladék

1) Házi hulladéknak tekintendők:
- a szemét,
- a hamu,
- a házisalak,
- a cserepek,
- a szilárd- és konyhai hulladékok,
- különböző kiselejtezett tárgyak és anyagok, amelyek a háztartásban keletkeznek.

2) Házi hulladékok közé nem sorolhatók főleg:
- az olyan hulladékanyag, mint a fém, papír, textil, gumi, parafa, üveg, csont, bőr, toll, ezek gyűjtését a Tgy. 68/1960 sz. kormányrendelete határozza meg,
- a gazdasági állatok etetésére felhasználható hulladékok,
- föld-, építkezési- és egyéb kézműipari maradékok, nagyméretű tárgyak, üzemeltetési-, raktári-, üzleti- és mezőgazdasági hulladékok, salak és üzemi kazánházak hulladékai, folyadékok, savak, stb.,
(az ilyen természetű anyagok elszállításáról a VNB által kijelölt helyre az üzemeltetők gondoskodnak vagy saját tevékenységükön belül vagy megrendeléssel a VTSz által),
- elpusztult állatok és visszataszító anyagok,
- hulladékolaj, üzemanyagok és folyékony fűtőanyag,
- zsírok és kenőcsök,
- folyadékok, illó-, maró-, könnyen gyulladó- vagy robbanó anyagok,
- mérgező anyagok és egészségileg ártalmas hulladékok, pl. a kórházakból és más egészségügyi intézményekből származó, az ember egészségére ártalmas anyagok,
- emésztőgödrök tartalma.
Az ilyen anyagok eltávolítására sajátos előírások és utasítások érvényesek.


12. §

A házi hulladék elszállítása

1) A város területén a házi hulladékot a szeméttárolókból rendszeresen elszállítja a
VTSz a tulajdonos egyszeri kötelező kérvénye alapján (lehet ez a ház gondnoka, kivételesen a használója is). Nem vonatkozik ez a város azon részeire, ahol nincs bevezetve a rendszeres szemételszállítás.
-10-

2) Ha ház tulajdonosa, dondnoka vagy használója nem rendelte meg a VTSz-nél a
házi hulladék rendszeres elszállítását a város olyan területén, ahol az elszállítás kötelező, akkor a szemét elszállítását a rimaszombati VNB utasítására a VTSz elszállítja az ingatlan tulajdonosának költségére.
A házi hulladék elszállítása rendszeresen munkaterv alapján történik, minimálisan kétszer hetente.

3) Rendkívüli elszállítás történik:

a) olyan hulladékok elszállításánál, amelyet tilos a szeméttárolóba tenni, ebben az
esetben az elszállítás költségét az a személy téríti meg, akinek a tevékenységével
a hulladék keletkezett (ennek az alapszabálynak a 11. §-a, 2. bekezdése szerint),
b) házi hulladékoknál, ha a szeméttároló már megtelt,
c) házi hulladékoknál, amelyek nincsenek szabályosan elkészítve az elszállítás-
hoz (4. §).

13. §

Az objektum tulajdonosának kötelessége

1) Az objektum tulajdonosa köteles a VTSz-nél megrendelni a házi szemét elszállí-
tását és feltüntetni a szeméttárolók számát, amelyeket a felrakodás idején minél hozzáfér- hetőbben helyezi el, biztosítja szabályos tárolásukat és gondoskodik arról, hogy az elszállítás idején rendesen el legyenek készítve.

2) A házi hulladék elszállításához szükséges szeméttárolók mennyiségét a ház tulaj-
donosa ill. más objektum tulajdonosa határozza meg - a VTSz-szel kötött egyezség után - tekintetbe véve az elvárt hulladék mennyiségét és az elszállítás gyakoriságát.

3) A fenti bekezdések határozatai érvényesek az üzleti és egyéb üzemeltetési helysé-
gek bérlőire is, akik a tulajdonossal (gondnokkal) kötött bérleti szerződés értelmében a hul- ladék elszállítását saját költségükre végzik.

14. §

A szeméttárolók elhelyezése


1) A ház tulajdonosa vagy a gondnoka köteles a szeméttárolóknak olyan helyet
kijelölni, hogy hozzáférhetőek legyenek, ahonnan időveszteség és egyéb nehézség nélkül ki lehet vinni a tárolókat. A hely kiválasztásánál be kell tartani a higiéniai és esztétikai szem- pontokat és gondoskodni arról, hogy:

a) a környezet külseje ne legyen megzavarva,


-11-


b) a szeméttárolók ne közvetlen az ablakok alatt vagy a gyermekjátszóterek közvetlen
közelében legyenek elhelyezve,
c) a szeméttárolók áthelyezésnél arra a helyre, ahol a gyűjtőkocsira felrakják a hulladékot,
d) a szeméttárolók állomáshelyei a lehetőségtől függően legyenek fedettek, a tárolók szilárd alapon legyenek elhelyezve, továbbá védve legyenek az esőtől, széltől és naptól,
e) az állomáshelyek oldalai és az alapzata sima és könnyen tisztítható legyen,
f) a lakóház belső helyiségeiben elhelyezett szeméttárolók részére biztosítani kell a megfelelő szellőztetést,
g) az épületen kívül elhelyezett szeméttárolók állomáshelyei a lehetőségekhez képest úgy legyenek kiválasztva, hogy a látóterületen kívül essenek és zöldövezettel legyenek takarva,
az állomáshelyek távolságának az épületektől a közegészség szempontjából megfelelőnek kell lenni és a szemben levő épületek hulladékainak tárolása - nem lehet kevesebb 15 m-nél az épületek lakott helyiségeinek ablakaitól,
h) a távolság a szeméttárolók állomáshelye és a felrakodás helye között lehetőleg ne
legyen nagyobb 10 m-nél és elég széles területen lehessen hozzájuk férni,
i) elégséges hozzáférhetés legyen biztosítva,
j) új lakótelepek építésénél az invesztorok (tervezők) kötelesek figyelembe venni,
hogy a hulladéktárolók állomáshelyei úgy legyenek elhelyezve, hogy ne
okozzanak higiéniai és esztétikai nehézséget, és hogy a gyűjtőkocsi a közvetlen
közelükbe kerülhessen. Ezért az invesztor vagy az általa megbízott ill.
felhatalmazott tervező mindig megtárgyalja az állomáshelyek elhelyezését a VNB
építkezési osztályával, a járási egészségügyi szakemberrel és a rimaszombati
VTSz-szel.

2) A szeméttárolók helyét a ház tulajdonosa jelöli ki, mielőtt megbeszélte a ház
gondnokával, az önkormányzattal, az Építkezési Bizottság elnökével, a VTSz-szel vagy érvényes az 1. bekezdés j/ pontja alatt felsorolt kötelezettség.

3) Ha olyan körülmények alakulnak ki, amelyek nem teszik lehetővé vagy nagyban
nehezítik a szeméttárolókhoz közeledést, akkor a ház tulajdonosa köteles gondoskodni azok kihelyezéséről olyan területre, ahol hozzáférhetőek lesznek és gondoskodnia kell azok visszahelyezéséről is a kijelölt helyükre.

4) A hulladék elszállításánál a VTSz köteles biztosítani, hogy a szeméttárolók csak a
legszükségesebb ideig legyenek a járda szélére kitéve kiürítésük előtt és biztosítják a szeméttárolók visszahelyezését az eredeti helyükre.

5) A szeméttárolók részére kijelölt helyet saját költségükre rendes állapotban tartják
az objektumok állandó használói, gondnokai és tulajdonosai.





-12-

6) A VTSz kötelessége évente legalább kétszer (főleg a nyári hónapokban) a szeméttárolók fertőtlenítését a tulajdonosok költségeire végrehajtani. A VTSz kötelessége évente legalább kétszer ellenőrizni a szeméttárolók állapotát és megrongálásuk esetén biztosítani azok megjavítását, illetve kicserélését.


15. §

A házi hulladék felkészítése az elszállításra

1) Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a hulladék szabályosan
legyen elkészítve a szeméttárolókban az elszállításra.

A házi szemét rendesen el van készítve az elszállításra, ha:

a) szabályosan van elhelyezve a szeméttárolókban,
b) a szeméttárolókhoz biztosított a hozzáférhetés.

2) A házi hulladékot a szeméttárolókban úgy kell elhelyezni, hogy a tárolókat fokozatosan, egymás után kell megtölteni és nem szabad azokat túltömni.

3) A szeméttárolókba nem szabad betenni olyan anyagot és szemetet, amelyek nem
tartoznak a házi hulladékhoz (az alapszabály 11. §-a, 2. bekezdése szerint).

A szeméttárolókba nem szabad beszórni se forró hamut, se salakot és nem szabad azt vízzel öntözni, nem szabad továbbá a tároló mellé rakni a hulladékot vagy a szeméttárolót más célokra felhasználni.

4) Az épület tulajdonosának és a VTSz-nek gondoskodni kell arról, hogy a hulladék
időben el legyen szállítva, hogy a tárolók ne legyenek túltömve és hogy a környezet ne szennyeződjék be a későbbi elszállítás végett.


16. §

A házi hulladék telepei

1) A házi- és egyéb hulladék tárolásának telepeit a VNB építészeti osztálya jelöli ki
együttműködve a helyi gazdasági-, közlekedési- és kereskedelmi osztállyal, mielőtt a kérdést megtárgyalták a JNB föld-, erdő- és vízgazdálkodási osztályával és a VTSz-szel, amely a nyilvános szeméttelepek gondnoka. Ez a határozat vonatkozik a szervezetek (személyek)
által létesített szeméttelepekre is azokon a birtokokon, ahol gazdálkodnak.
Új szeméttelep kiépítéséhez ki kell dolgozni az illetékes tervdokumentációt és a kiépítést annak alapján kell megvalósítani.



-13-

2) A szeméttelepeket kerítéssel kell körülkeríteni, hozzáférhetőnek kell lenniük
minden évszakban és minden időjárási körülmények között, ezen kívül védve kell lenniük illetéktelen személyek belépése ellen.
Szeméttelepet nem lehet kiépíteni áradási területen, olyan védett övezetben, ahol a
vízkészlet a lakosság ellátásához szükséges ivóvíz szolgáltatását biztosítja és olyan
területeken, ahol mélyvizi források jöhetnek számításba.
A városon kívül nem szabad szeméttelepet létrehozni vízművek közelében, sem olyan vízfolyásoknál, amelyek üdülési célokra szolgálnak.

3) A szeméttelep helyét az építkezési hivatal választja ki, a szeméttelep helyének
kiválasztása komiszionális választással történik, mielőtt kikérik a járási egészségügyi szakember véleményét. A szeméttelep távolságának a folyamatosan beépített lakásterülettől és a közlekedési hálózattól megfelelőnek kell lenni és meg kell felelni a helyi feltételeknek.
Ha a szeméttelep lakott terület vagy üdülési célt szolgáló létesítmény közelében van elhelyezve, akkor a védelmi övezetnek legalább 1 000 m-nek kell lenni, ezt a távolságot a szeméttelep kerületétől a beépített területig kell mérni.

4) A szeméttelepen a hulladék lerakásánál a szállítók kötelesek betartani a VTSz
alkalmazottainak utasításait, akik a szeméttelep felügyelésével vannak megbízva.

5) Tilos elszállítani és lerakni házi hulladdékot vagy egyéb hulladékanyagot az erre
kijelölt helyen kívül.


6) A hulladék tárolásánál úgy kell eljárni, hogy a szeméttelepeken folyamatosan
lerakott réteg keletkezzen.
A szeméttelepeken tilos a hulladékot nyíltan eltüzelni.
A szeméttelep rendje az üzemeltetési előírásokhoz igazodik, amit a szeméttelep gondnoka dolgoz ki, együttműködve a VNB helyi gazdasági-, közlekedési- és kereskedelmi osztályával.

7) A szervezetek és a lakosság a VTSz által gondozott szeméttelepre szállíthatnak
építkezési-bontási anyagot, ipari hulladékot, stb., de kötelesek ezért a telep gondnokának a telep karbantartásáért jóváhagyott illetéket befizetni.

17. §

A házi hulladék elszállításának számlázása

A házi hulladék elszállítását és az ezzel járó egyéb műveleteket a rimaszombati VTSz határozza meg az érvényes előírások alapján.

II. rész

A városi zöldövezet
(hatálytalanítva a 15/93 sz. általános érvényű rendelettel)
- 14 -

III. rész

Rendtartás a vásárokon és a piactereken
(hatálytalanítva a 15/93 sz. általános érvényű rendelettel)

IV. rész

Házi- és haszonállatok tartása és tenyésztése
(hatálytalanítva a 18/93 sz. általános érvényű rendelettel)

V. rész

Rendtartás a temetkezési helyeken

56. §

Bevezető rendelkezések

A halottak iránti tisztelet, együttérzés a hátrahagyottakkal és a temetők társadalmi küldetése - mint nyilvános, egészségügyi-technikai intézmény, ahol a halottakat kegyelettel eltemetik vagy elhamvasztott maradványaik urnáit megfelelő módon, egészségügyi előírások szerint elhelyezik - kőteleznek bennünket, hogy a temetők ne csak a nemes viszonyoknak megfelelő állapotban legyenek karbantartva, hanem törődni kell minden egészségügyi és egyéb előírás betartásával is.

57. §

A szabály érvényessége

Ez a szabály érvényes minden temetkezési helyre Rimaszombat város területén és a hozzátartozó városrészekben.

58. §

A temetők igazgatása

A temetkezési helyeket (temetők, urnatemetők) Rimaszombat Városi Nemzeti Bizottsága alakítja ki a járási egészségügyi szakember jóváhagyásával. A temetők gondnokságával a rimaszombati VTSz van megbízva. A temetkezési helyek megbízott gondnoka köteles törődni a temetők állapotáról, azok bekerítéséről, a kiültetett növényekről, a zöld terület karbantartásáról és öntözéséről, az utak javításáról, az egész létesítmény tisztaságának betartásáról, a berendezés karbantartásáról, a hulladék elszállításának biztosításáról és az általános felügyelet biztosításáról a temetkezési helyeken.

- 15 -

59. §

A temetkezés

1) Azon személyek holttestét, akik saját lakókörzetükben nem egészségügyi-
preventív intézményben hunytak el, 8 órán belül el kell helyezni a halottak ideiglenes elhelyezésére kijelölt helyiségben a városi temetőben. A 8 órába nem számít bele a 22.00 órától 06.00 óráig terjedő időszak.

2) A holttestet 96 órán belül el kell temetni, de nem hamarább, mint 48 óra elteltével.
A temetés előtt igazolni kell, hogy a holttest orvosi vizsgálaton ment keresztül esetleg, hogy boncolás volt végrehajtva és hogy a rimaszombati VNB-n be volt jelentve a vizsgálatok eredménye.

3) A koporsóknak, amelyekben a holttesteket eltemetik, alaposan szigetelve kell
lenniük.Ha az időjárási feltételek megkövetelik, a koporsó aljába abszorbciós anyagot kell tenni. Fertőző betegségben elhunyt személy holttestét be kell tekerni fertőtlenítő anyagba mártott takaróba és a koporsót szilárdan szigetelni kell.

4) Ha minden előírt feltétel teljesítve van a temetés módjához, amelyet az elhunyt
személy még életében kiválasztott, kérésének a lehetőség szerint eleget kell tenni. Ha az elhunyt élete folyamán sem határozottan, sem általánosan nem határozta el temetésének módját, akkor ez annak a kötelessége, aki a temetést megrendeli. Ha az elhunyt teste el lett hamvasztva, akkor az elhamvasztott maradványokat általában a temetőben az erre kijelölt helyen kell elhelyezni.

60. §

A temetkezési helyek felosztása

A temetkezési hely gondnoksága a járási egészségügyi szakemberrrel együtt minden temetkezési helyet egyes részekre oszt, meghatározza annak ligeti- és egyéb kivitelezését. Az egyes részekben a sírok, kripták vagy az urnák vannak elhelyezve. Az urnák részére külön hely van kijelölve.

61. §

A sír vagy az urna helyének kölcsönzése

1) A temetkezési helyek gondnoksága a sírhelyet a hamvadási időre és az urna helyét
10 évre kölcsönözheti az elhunyt első elhelyezésétől számítva.

2) A hamvadási időszakot a járási egészségügyi szakember állapítja meg a

- 16 -


Tgy. 47/1966 sz. rendeletének 22. §-a szerint. Ez az időszak nem lehet 10 évnél rövidebb időszak.

3) Ha a temetkezési helyeken megvannak a kellő feltételek, akkor a temető
gondnoksága köteles a temetkezési helyet még a további időszakra kikölcsönözni. Ellenkező esetben időben értesíteni kell a hátramaradottakat, akiknek eddig kölcsönözve volt a sírhely.

4) A temetkezési helyeken a sírhely kölcsönzéséért, a temetéssel kapcsolatos
különböző szolgáltatásokért és a temetkezési hely gondozásáért illetéket kell fizetni. Az illeték összegét a temetkezés idején érvényes árjegyzék szerint kell megállapítani.

5) A temetkezési hely gondnoka köteles szituációs tervet készíteni, ebben
nyilvántartást vezetni a szabad sírhelyekről és a lakosság kérésére lehetővé tenni annak megtekintését.

6) Senkinek sincs joga kikölcsönözni meghatározott sírhelyet. Ennek ellenére a
temetkezési hely gondnoksága köteles indokolt esetekben teljesíteni azoknak a személyeknek a kérését, akik a temetést megrendelik.

A hely kölcsönzéséről írásbeli szerződés készül a temetkezési hely gondnoka és a megrendelő között. Ennek a szerződésnek értelmében és ezen rendelkezés keretén belül a megrendlőnek joga van:

- a kikölcsönzött helyen sírt ásni,
- az elhunyt testét vagy elhamvasztott maradványait földbe helyezni,
- a sírhely felszínét rendbe hozni (síremlék készítése, virágok kiültetése, stb.),
- a sírhely tulajdonjogát csak a temetkezési hely gondnoksága ismerheti el a jogosult írásbeli kérvénye alapján, elhalálozás esetén a jogos örökös kérvénye alapján. A jogosult szerződése a tulajdonjog átvitelére harmadik személyre a temetkezési hely gondnokságára nem kötelező érvényű.

7) A sírhelyre való jogosultságot igazolni kell:

a) régebbi esetekben a temetkezési hely gondnokának nyilvántartásával vagy a
kölcsönzött sírhely illetékének befizetését igazoló nyugtával esetleg más hiteles
igazolással (szerződéssel, stb.),

b) újabb esetekben írásbeli szerződéssel és az illeték befizetését igazoló nyugtával (a
befizetés igazolása fel lehet tüntetve az írásbeli szerződésben).

Hasonló rendelkezés érvényes a sírhely további időre szóló kölcsönzésére. Ehhez
az eljáráshoz is szükséges írásbeli szerződés.

- 17 -

62. §

A kripta (családi sír) helyének kölcsönzése

1) A családi sír helyét általában 25 évre kölcsönzik ki. Ebben az esetben is szükséges
írásbeli szerződés.

2) A családi sír felépítését egy éven belül el kell végezni, ellenkező esetben
megszűnik a sírhelyre igényelt jog.

3) A továbbiakban a 61. § érvényes.

63. §

A földi maradványok elhelyezése a sírban és a kriptában

1) A halottakat általában csak egyesével teszik a sírba, hacsak fontos, általános érdek
nem követeli a közös sírba helyezést.

2) A temető gondnoksága megengedheti a sírhely kölcsönzőjének kérésére, hogy
ugyanabba a sírba további hozzátartozók esetleg más személyek holtteste legyen elhelyezve. Amíg a hamvadási idő le nem telik, a járási egészségügyi szakember hozzájárulását kell kérni a sír felnyitásához. A családi sírboltba bármikor el lehet helyezni holttesteket, ha még van szabad hely.

64. §

A holttest kiásása (exhumáció)

1) A holttestet a földből kivenni (exhumálni) a hamvadási idő letelte előtt, a Tgy.
47/1966 sz. törvényének 23. §-a alapján, csak az illetékes járási egészségügyi szakember utasítására vagy annak jóváhagyásával szabad, méghozzá a temető gondnokságának képvi- selője jelenlétében. A Büntetőtörvénykönyv 115. §-a az exhumálásról érintetlen marad. A hátrahagyottak kérésére exhumálást csak nagyon indokolt esetben lehet végrehajtani, azt is csak akkor, ha bebizonyosodik, hogy az elhúnyt közeli rokonai erről megegyeztek (a Pol- gári Törvénykönyv 116. §-a értelmében).

2) A vesztegzár alatt elhunyt személyek holttestét nem szabad exhumálni általában
öt év eltelte előtt a temetés napjától számítva (a Tgy. 46/1966 sz. rendelete).

3) Az exhumáció költségeit az a személy téríti meg, aki azt kérvényezte.

-18 -

65. §

Az elhamvasztott maradványok elhelyezése


1) Az elhamvasztott maradványokat az elhúnyt még életében kifejezett óhaja szerint
helyezik el, esetleg a temetés megrendelője kérésére, urnában vagy szabadon.

2) A temető gondnoksága engedélyezheti az urna elhelyezését a családi sírboltban.
Az urnát külön védő szekrényben kell a sírba helyezni.

66. §

Építkezési munkák a temetőben

1) A temetőben bármilyen építkezési munkához vagy már meglevő építmény
javításához ki kell kérni a temető gondnokságának hozzájárulását (sír, síremlék, családi sírbolt, kerítés). Ez a hozzájárulás nem helyettesíti az építkezési hivatal engedélyét abban az esetben, ha erre az előírások szerint szükség van.

2) Az építkezés elvégzésénél vagy javításánál az építő köteles a temető gondnok-
ságának utasításait betartani, főleg ha az alakzatról, a méretekről, a díszítésről vagy a felhasznált anyagról van szó.

Gondoskodni kell arról, hogy:

a) az alapokat a nem fagyó réteg mélységéig kell leásni és alkalmazkodniuk kell a
talaj bíróképességéhez,
b) a sír fenekének minimálisan 50 cm-rel az alvíz szintje felett kell lenni,
c) a temetési felületnél az alábbi méreteket kell betartani:
- sírnál legkevesebb 80 cm x 200 cm,
- kriptánál legkevesebb 90 cm x 200 cm,
- gyermeksírnál legkevesebb 60 cm x 160 cm,
- három évnél fiatalabb gyermek sírjánál legkevesebb 50 cm x 100 cm,
d) a sírok, kripták közötti utaknak legkevesebb 30 cm-t kell kitenniük,
e) az egyes kripták falai közötti távolságnak legkevesebb 60 cm-nek kell lenni,
f) a koporsót fedő agyagrétegnek legkevesebb 140 cm-nek kell lennie, tekintetbe véve a sír környékének szintjét,
g) a sír kerületének alsó és felső szélének egy vonalban kell lenni a szomszédos sírok kerületének alsó és felső szélével,
h) a kripták építésénél az egyes daraboknak egymásba kell esniük,
i) lejtős területen a létesítményt és annak tartozékait egyenesen kell arányosítani.
- 19 -


3) Az építkezési munkák befejeztével az építkező köteles saját költségére a sír
környékét kitisztítani és eltávolítani a fölösleges építőanyagot.

4) Tilos a temető gondnokságának jóváhagyása nélkül eladni vagy eltávolítani
építményeket. A temető gondnokságának írásbeli engedélye nélkül tilos a temetőből emlékmű részeit, sírok díszítéseit, virágokat, stb. elvinni.

67. §

Fák és bokrok a temetőben

A temetőben kölcsönzött sírhelyeken fákat vagy bokrokat ültetni csak a temető gondnokságának írásbeli beleegyezésével lehet. A temető gondnoksága ezeket szükség esetén bármikor eltávolíthatja. A temető gondnoksága biztosítja a kiszáradt fák és bokrok eltávolítását a temető karbantartása keretén belül.

68. §

Lócák a temetőkben

Lócát elhelyezni a temetően csak a temető gondnokságának írásbeli jóváhagyásával lehet, amelyik meghatározza a lóca méreteit és alakját, esetleg rögzítési módját. A lócákat szabadon használhatja a temető minden látogatója.

69. §

Munkatevékenység a temtőkben

1) A holttestet csak a temető gondnoksága által kijelölt alkalmazottak helyezhetik a
sírba. Kivételes esetekben a temető gondnoksága megengedheti, hogy a holttestet más személy helyezze a sírba. Az elhamvasztott maradványokat a temető gondnokságának hozzá- járulásával a kölcsönzött helyre más személyek is elhelyezhetik.

2) Kiásásokat és más földi munkákat (főleg felhantolást, a sírok formálását) csak a
temető gondnoksága által kijelölt személyek végezhetnek el, a temető gondnokságának jogában áll kivételt alkalmazni.

3) A kölcsönzött sírhelyeken a jogosult személyek vagy a hozzátartozók vagy
vállalat megrendelt alkalmazottai (más személyek) elvégezhetnek olyan egyszerű
műveleteket, amelyek szükségesek a sír karbantartásához és szépítéséhez (virágok kiültetése
és öntözése, a sírok környékének tisztítása, stb.). A temető gondnoksága azonban elhatározhatja, hogy ezeket a munkákat elvégezteti saját alkalmazottaival a jogosult személyek megrendelésére és azok költségére.
- 20 -

70. §

A sírhelyek kölcsönzési idejének megszűnése,
a sír megszüntetése és az emlékmű eltávolítása

1) Ha letelik az idő, amire a temető gondnoksága köteles a sírhelyet kölcsönözni
(61. § és 62. §), megszűnik a kölcsönzési jog a következő esetekben:
a) a temető feltételei (főleg helyszűke miatt) nem engedik meg a sírhely kölcsönzését további időszakra,
b) nincs befizetve az illeték a további időszakra az eredeti határidő letelte előtt,
c) a temető vagy annak része hivatalos rendelkezés alapján meg lesz szüntetve vagy lezárva,
d) a kölcsönzött sírhely nincs megfelelően karbantartva.

A temető gondnoksága köteles 6 héttel a határidő letelte előtt értesíteni az illetéke-
seket ezekről a tényekről és abban az esetben, ha a b) és a d) pontra vonatkozó határozatról van szó, azt is, hogy a jogosult nem fizette be az illetéket vagy nem rendezte annak befizetését. Abban az esetben, ha a jogosult címe ismeretlen, a temető gondnoksága nyilvános hirdetéssel hívja fel a jogosult figyelmét.

2) Abban az esetben, ha megszűnt a sírhely kölcsönzési joga, a temető gondnoksága
írásban felkéri a jogosultat vagy ha annak címe ismeretlen, nyilvános hirdetéssel kéri fel a jogosultat, hogy 6 hónapon belül távolítsa el a síremléket, kerítést, stb. Ha a jogosult a meghatározott időben nem tesz eleget a felhívásnak, akkor a temető gondnoksága eltávolítja és elraktározza a síremléket a jogosult költségére.

3) Azokat a sírokat, kriptákat és urnákat, amelyekről a JNB olyan határozatot hozott,
hogy kultúrális és történelmi jelentőségűek (jeles személyek sírjai vagy kriptái, művészi alkotások, stb.) nem szabad eltávolítani azután sem, ha lejárt a kölcsönzési határidejük. (Kivételet képez a temető megszüntetésének esete.)

4) Földi maradványok és urnák a hely kölcsönzési jogának megszünte után vagy
megmaradnak az eredeti helyükön, vagy más területen lesznek földbe helyezve vagy a hamu
a földdel egybekeverődik.

5) A temetők megszüntetésére a Törvénygy. 47/1966 sz. rendeletének 24. §-a
érvényes.

71. §

Gondoskodás a kölcsönzött sírhelyről

1) A használó köteles a kölcsönzött sírhelyet rendes állapotban fenntartani.

2/ Ha a temető gondnoksága elégtelenséget észlel a kölcsönzött sírhely gondozásával
kapcsolatban, felszólítja a használót, hogy az elégtelenséget megfelelő időben távolítsa el. Ha
- 21 -

ez nem történik meg vagy a jogosult címe ismeretlen vagy késedelem veszélye áll fenn, akkor a temető gondnoksága megteszi a szükséges intézkedéseket a jogosult költségére.

3/ Elhervadt vagy másképp megrongált csokrokat, koszorúkat vagy egyéb rövid
élettartamú díszeket a temető gondnokságának jogában áll az egyes sírokról eltávolítani.

4/ A hely használója megegyezhet a temető gondnokságával, hogy a kölcsönzött
sírhely gondozását viszonzás fejében a temető gondnoksága vállalja (rendszeres javítás, virágok kiültetése, stb.).

72. §

Gyertyagyújtás a temetőben

1) A sírokon gyertyát gyújtani csak akkor lehet, ha a gyertya világítótestben van
elhelyezve és csak a sír látogatóinak jelenlétében.

2) A temető gondnokságának jogában áll indokolt esetekben a gyertyagyújtást
korlátozni vagy teljesen betiltani.

73. §

A temetők látogatása

1) A temetők a nyilvánosság részére az alábbi időpontokban vannak nyitva:
- október 16.-ától április 16.-áig terjedő időszakban 8.00 órától 18.00 óráig,
- április 16.-ától október 16.-áig terjedő időszakban 8.00 órától 19.00 óráig.
A temető gondnokságának jogában áll különös esetekben korlátozni a temető nyitvatartását. Az időhöz kötött nyitvatartás alól kivételt képez a Halottak Napja.

2) Személyautóval vagy más vontatóeszközzel csak a temető gondnokságának külön
engedélyével szabad a temetőbe behajtani.

74. §

Viselkedés a temetőkben

1) A temetők látogatói kötelesek a tiszteletbeli helyhez méltóan viselkedni. Tilos a
temetőkben dohányozni, hulladékot eldobálni, kutyát bevinni, hangoskodni, stb. A hulladékot és egyéb hasonló tárgyakat (elszáradt csokrok, koszorúk, stb.) csak a kijelölt helyen lehet elhelyezni. A szeméttárolók karbantartását és a hulladék elszállítását a temető gondnoksága biztosítja.

2) Ezen rendelet határozatainak megszegését ennek az alapszabálynak az ellen-
őrzésről szóló rendelete alapján és a büntetési eljárások alapján kell büntetni.

- 22 -

IV. rész

A "Zöld víz" Kurinc
városkörzeti üdülőközpont

75. §

Bevezető rendelkezések

1) Ennek a rendeletnek az a célja, hogy a város körzetében levő "Zöld víz"
üdülőközpont fejlesztését és védelmét biztosítsa (a továbbiakban csak üdülőközpont), hogy minél kellemesebb feltételeket alakítsanak ki az üdülési szolgáltatások javítása érdekében, hogy a közrendet biztosítsa, továbbá a közbiztonságot, a higiénát és a földalap védelmét, a gondoskodást a környezetvédelemről, ugyanúgy az egyéb feltételeket, amelyek az üdülési tevékenységhez szükségesek.

2) A "Zöld víz" üdülőközpontot a vízterület alkotja, annak a partja, a strand és a
hozzátartozó terület, amely a területi terven ki van jelölve. Szlovákia Állami Erdői parkerdője az állami erdők szervezetének saját üzemeltetési rendje szerint van igazgatva, és ha nem tartalmaz külön előírásokat, érvényesek itt ezen alapszabály rendeltei is.

3) Az üdülőközpont gondnokságával Rimaszombat város VTSz szerve van megbízva.
A VTSz biztosítja a közérdekű munkákat, a sport- és üdülési berendezéseket, ezeken a helyeken a fizetett ill. ingyenes szolgáltatásokat, miközben betartja az üdülőkozpontra vonat- kozó érvényes üzemeltetési előírásokat. Az előírt illetékeket az előírások szerint szedik be. Gondoskodnak az üdülőközpont és környékének karbantartásáról és üzemeltetéséről, a szolgáltatások kibővítéséről és minőségéről, az üdülőkozpont javításáról, tisztításáról, meg- világításáról, vonatkozik ez az üdülőközpont környékére is (főleg az utak, a járdák, a vízterület, a strand, a parkok, a játszóterek, a kertek, a pihenőhelyek, a lócák, az illemhelyek, az információs táblák, stb.).

76. §

Az üdülőközpont kiépítési és üzemeltetési
fejlesztésének feltételei

1) Üdülési építménynek számít minden szabad idegenforgalmi létesítmény építése, a
szocialista szervezetek üdülőközpontjai, az egyéni üdülés célját szolgáló víkendházak és olyan létesítmények, amelyek alapokat és feltételeket teremtenek a víkendházi települések fokozatos kiépítéséhez.

2) Üdülési célokat szolgáló építkezést (a 76. §, 1. bekezdése) kifejezetten csak a
jóváhagyott területi tervdokumentáció szerint lehet kivitelezni, tekintettel a területi

- 23 -


határozatra és az építkezési engedély feltételeire a Tgy. 50/1970 sz. a területi tervezésről szóló törvénye alapján és az építkezési rend alapján (Építkezési Törvény). Be kell tartani az illető végrehajtó jogi előírásokat, ugyanúgy a Tgy. 53/1966 sz. törvényét a mezőgazdasági földterület védelméről a 75/1976 sz. törvény hangzásában , melynek teljes kifejtését a Tgy. 124/1976 sz. törvénye tartalmazza.

3) Üdülési célokat szolgáló építkezéseket a rimaszombati JNB területi tervezési
osztálya irányítja.

4) A védettnek nyilvánított területeken és az erdőterületeken (a SZNT rendelete a
Tgy. 1/1955 sz. törvénye a 100/1977 sz. törvény hangzásában és a 20/1966 sz. törvény értelmében) a tervdokumentációt csak az SZSZK illetékes szerveinek jóváhagyása után szabad elkezdeni kidolgozni, az építkezést nem szabad végrehajtani mezőgazdasági földterületen (a Föld- és Vízgazdálkodási FM 1. számú utasítása az SZSZK kormánya Közlönyének 1/79 számú, a nemzeti bizottságokról szóló része).

5) Az erdőgazdasági szervek az üdülőközpontok területén főleg az erdő üdülési és
egészségügyi hatásának javítását igyekszenek biztosítani.

6) A víkendházi üdülési területeken tilos vegyszereket és műtrágyát alkalmazni a
mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban.

7) Üdülési területen üzleti tevékenységet vagy szolgáltatások biztosítását csak a
rimaszombati VNB ill. a JNB külön engedélyével szabad.

8) Azok a szervezetek, amelyek elszállásolást nyújtanak az üdülőközpont
objektumaiban, kötelesek az üdülőhelyek létesítményeiben üzemeltetési rendszabályt bevezetni és biztosítani az objektum őrzését.

9) Az üdülőhelyek üzemeltetési rendjét és az idegenforgalmi szolgáltatásokat a
rimaszombati JNB kereskedelmi és idegenforgalmi osztálya hagyja jóvá.

10) Nyilvános kultúrális és társadalmi események és összejövetelek rendezésére a
rimaszombati VNB ad engedélyt.

11) A víkendházi üdülési központ objektumait és létesítményeit nem szabad
bekeríteni (kivételt képeznek azok az esetek, amelyeknek körülkerítését sajátos rendelet írja elő, pl. a Tgy. 138/1973 sz. törvénye a vizekről, a Tgy. 20/1966 sz. a lakosság egészségéről szóló törvénye és továbbiak). A tulajdonosok és a bérlők kötelesek megfelelő figyelmet szentelni és törődni az objektumok és azok környékének ízléses kinézéséről, az időbeni kaszálásról, a gyom és gaz eltávolításáról, stb.

- 24 -

12) A víkendházak kizárólag üdülési célokat szolgálnak és nem az állandó
tartózkodási hely szükségletét elégítik ki. Az egyéni és üzemi víkendházak bérbeadását üdülési célokra más személyeknek és szervezeteknek csak a rimaszombati JNB kereskedelmi és idegenforgalmi osztályának engedélyezése után és a Járási Egészségügyi Hivatal ezt követő kinyilvánítása után lehet, amelynek alapján a létesítmény szálláshelyre alkalmas. Az ideiglenes elszállásolásért az illetéket a Tgy. 67/1966 sz. a helyi illetékekről szóló rendelete szerint kell beszedni.

77. §

Sátorozás és táborozás

1) A víkendházi üdülőközpont területén sátorozni és táborozni csak a kijelölt
helyeken szabad (nyilvános táborhelyeken).

2) A nyilvános táborhelyeken be kell tartani a tábori rendszabályokat.

3) Nyilvános táborhelyeken tüzet rakni csak a kijelölt helyeken lehet, amelyek
tűzfészekkel vannak ellátva és megfelelnek az illető tűzvédelmi előírásoknak.


78. §

Fürdés és vízisportok

1) A víkendházak és a nyilvános létesítmények előtt a vízmedence partját szabaddá
kell tenni az üdülőközpont minden gyalogos látogatója részére.

2) A csónakázás és fürdés saját felelősségre történik, fürdés csak a kijelölt helyeken
engedélyezett. A vízmedencében nem fürödhet ragályos betegségben szenvedő személy, lelkibeteg és ittas állapotban levő személy.

3) A fürdésre kijelölt helyeken tilos bármilyen úszótestet használni, kivéve a
mentőszolgálat, a VTSz és a rendőrség úszótestjeit. A vízterületen a motorcsónak használata sem engedélyezett, kivéve az előző pontban felsorolt kivételeket. A sport- és egyéb úszótestek használata a vízterületen csak a kijelölt helyeken engedélyezett a VTSz előzetes regisztrálása, az engedély kiadása és a regisztrálási illeték befizetése után. Az úszótest hivatalosan megengedett bíróképességét nem szabad túlterhelni és minden úszótestet legalább egy mentőövvel kell felszerelni.

4) Kikötőhidakat és egyéb vízi építményeket csak a VNB és a VTSz engedélyével
lehet. Hasonlóan szükséges az engedély a sportesemények szervezéséhez, a versenyekhez és
a vízen szervezett ünnepélyekhez, ezekben az esetekben szükséges a rimaszombati Állami
-25-


Talajjavítási Igazgatóság engedélye is.
Szervezett vízi ünnepélyeket, tréningeket és versenyeket csak a VNB vagy a JNB illetékes szerveinek engedélyével lehet rendezni összhangban az üdülőközpont üzemeltetési rendszabályával.

5) A fürdésnél és az üdülési létesítmények használatánál a kijelölt vagy a fürdésre
fenntartott helyeken mindenki köteles betartani a strand gondnokának utasításait (ill. betartani a strand rendszabályait, ha az ki van dolgozva), a fürdőmester utasításait és figyelembe kell venni a fürdési feltételek lehetőségének jeleit.

6) A fürdésre fenntartott helyeken tilos:

a) 15 évnél fiatalabb személyt felnőtt személy felügyelete nélkül fürödni hagyni,
b) éjszaka fürdeni,
c) állatokat fürdetni,
d) tisztálkodási műveleteket végezni.


79. §

A sporthorgászat és vadászat

1) Szárazföldi- és vízfelszíni sporthorgászatot csak érvényes halászengedély
tulajdonosai folytathatnak vagy azok a vendégek, akik sajátos előírások szerinti engedéllyel rendelkeznek ( a Tgy. 102/1963 sz. törvénye a halászatról és a Tgy. 103/1963 sz. rendelete) és összhangban az üdülési központ üzemeltetési rendjével, éspedig csak a fenntartott helyeken.

2) A halásztevékenységnél mindenki köteles betartani a halfogásról szóló előírásokat,
amelyeket a fenti bekezdés tartalmaz.

3) Az üdülési központban mindenki köteles betartani a vadászat védelméről szóló
előírásokat ( a Tgy. 23/1962 sz. törvénye a vadászatról , a későbbi előírások hangzásában és
a további előírásokat a vadászatról, az SZNT elnökségének rendeletét, a Tgy. 125/1965 sz. törvénye a vadon élő állatok védelméről).

4) A sporthalászatnál és vadászatnál tilos:

a) jogtalanul halakat vagy állatokat halászni vagy fogni, azokat jogtalanul eltulaj-
donítani, beleértve a megegyező agancsokat és tollas állatok tojásait, hasonlóan állatokat rabságban nevelni,
b) állatokra gépkocsiból vadászni,

-26-


c) tollas állatokat a fészekben lelőni vagy a fészkeket kilőni,
d) megrongálni a halászatra és vadászatra szolgáló létesítményeket,
e) jogtalanul lőfegyverrel vagy egyéb fegyverzettel a halászati- és vadászati területre lépni és itt kutyákat és macskákat szabadon futkosni hagyni,
f) légpuskát használni,
g) a fürdésre és a vízisportra kijelölt helyeken kézben fegyverrel járni, vonatkozik ez a kereskedelmi és társadalmi célokra kijelölt területekre is.

5) A használók kötelesek az üdülési központokban a vadászati jog érvényesítésénél
betartani a lőfegyverek használatára érvényes védő- és biztonsági előírásokat.


80. §

A közrend, a biztonság és a tisztaság védelme


1) A közrend, a személyi biztonság, a tulajdonvédelem és a tisztaság biztosítása
érdekében az üdülőközpontban mindenki köteles:

a) betartani a szocialista együttélés szabályait és úgy viselkedni, hogy más
személyeket ne zavarjanak reprodukált zenével, kiabálással, stb.
b) betartani a rendet és a tisztaságot valamint az egészségügyi előírásokat, tartózkodni
olyan tevékenységektől, amelyekkel az élet-természeti környezetet megkárosít-
hatnák, amelyek a víz vagy a légkör szennyezését idéznék elő.
Vonatkozik ez főleg a gépkocsik tisztítására, az olaj és más a vízre káros
hatással levő anyagok kiöntésére és kiengedésére, a konyhai edények és a
gépkocsik mosására, a hulladék eldobálására, stb.,
c) védeni a szocialista és magántulajdonban levő tulajdont a víkendházi
üdülőközpontban a megkársodás elől (meggátolni a propagációs és információs
táblák (térképek, jelzések és figyelmeztető felhívások hálózatának , stb.)
megrongálását, áthelyezését és eltávolítását,
d) védeni a mezőgazdasági és erdőterületet, a növényzetet és az állatvilágot,
e) ivóvizet csak erre a célra kijelölt forrásokból meríteni,
f) nem szennyezni be az ivóvíz forrás környékét, nem szabad a környéket mosásra, mosakodásra, stb. kihasználni,
g) hulladékot csak a kijelölt helyekre szabad lerakni,
h) betartani az éjjeli nyugalmat 22.00 órától 06.00 óráig.

2) Gépkocsival parkolni és gépkocsit karbantartani csak az erre kijelölt területeken
szabad.

- 27 -


3) Gépkocsival közlekedni csak a kijelölt nyilvános utcákon és letérő mellékutak
hálózatán lehet.

4) Az üdülőközpont területére tilos behajtani 3 t súlynál nehezebb gépkocsival,
kivételt képeznek a tűzoltótestület és a közlekedési szolgálat gépkocsijai és azok a gépkocsik, amelyek az építkezéseket és a hulladék elszállítását biztosítják.


81. §

Tűzvédelem

1) Mindenki köteles úgy viselkedni, hogy ne okozzon tüzet, köteles maradéktalanul
betartani a tűzvédelmi előírásokat.

2) Tüzet csak nyílt táborhelyeken lehet rakni, nem szabad a tüzet felügyelet nélkül
hagyni. A tűzfészket csak a tűz tökéletes kioltása után lehet elhagyni, miután a környékről el lettek távolítva a gyúlékony anyagok, főleg a rőzse és a száraz levelek. Ezeket a tűzfészektől olyan távolságra kell eltávolítani, hogy a tűzfészektől ne gyulladhassanak ki.


82. §

Egyéb tiltott tevékenységek

1) Az üdülőközpontban nincs megengedve:

a) olyan anyagot eltüzelni, amelynek égési termékei füsttel, gázzal és szaggal szennyezik a levegőt,
b) értékteleníteni a levegőt a belsőégésű motorok járatásával és zavarni az üdülőket a motor mértéktelen hangosságával,
c) a parkokat átalakítani vagy azok területén létesítményeket kialakítani,
d) baromfit és egyáb állatokat tartani (beleértve a kutyákat is) és nyájat legeltetni,
e) bokrokat, füvet kiégetni, hulladékot és egyéb gyúlékony hulladékanyagot elégetni,
f) a halakat és az állatokat etetni,
g) túl nagy hatású fény- és hangforrásokat használni,
h) népi szórakozási technikai létesítményeket üzemeltetni (körhinta és egyéb), amelyek lármát idéznek elő,
i) alkalmi árúsítást folytatni az erre kijelölt területeken kívül, kivételt képeznek az engedélyezett alkalmi, tömeges látogatást feltételező események alkalmával.

-28-

83. §

Kivételes rendelkezések

1) Ezen alapszabály betartását az általános ellenőrzési szervek kivételével (a statútum
7. része) ellenőrzik:
a tűzvédelmi ügyeletek, az erdőgazdaság állami szervei, az erdőőrség,
a vadászőrség, a vízművek szervei, a víziőrség,
az állami természetvédelmi szervek és mások.
Az alapszabály megszegése úgy minősül, mint a statútum és a büntető eljárások ellenőrzésére vonatkozó előírások megszegése (a statútum 7. része).

2) Ha ebben a részben nincs másképp különösen megjelölve, akkor a statútum egyéb
rendelkezései érvényesek.

VII. rész
A statútum ellenőrzése és a büntető eljárások

84. §

1) Ezen statútum előírásai betartásának ellenőrzését a VNB szervei, a rendőrség, az
egészségügyi szervek és az illetékes jogi előírások által meghatározott más szervek végzik.

2) Ezen statútum határozatinak megszegéséért felelős személyek és a rendelet
megszegői a Tgy. 60/1961 sz. törvénye ( a nemzeti bizottságok feladatai a szocialista rend betartásáról) alapján büntetendők, továbbá a Belügyminisztérium 61/1961 sz. rendelete a blokk eljárásokról alapján, ha vétségről van szó, a Tgy. 150/1969 sz. törvénye alapján vagy bűncselekmény esetén a Büntetőtörvénykönyv 140/1961 sz. törvénye alapján, illetve hatályba lépnek az SZNT 53/1975 sz. törvénye és az egyéb előírások szerinti megtorló intézkedések.

3) A város minden lakójának tiszteletbeli kötelessége felhívni a figyelmet és jelenteni
minden nyilvános berendezés megrongálását és ezen statútum rendeleteinek megszegését a bűnösök nevének feltüntetésével a VNB szerveinek vagy a közbiztonsági szervek körzeti kirendeltségének.

VIII. rész
Átmeneti és zárórendelkezések

85. §

Hatályon kívül helyezett rendeletek:

1) Az általános tisztaságról és rendről szóló statútum Rimaszombat városában, amely


-29-


a 6/62 számú rendelettel a VNB 1962. április 28.-án megtartott plenáris ülésén lett
jóváhagyva.

2) A piaci rendszabály a 19/70 sz. határozat értelmében, amely a VNB 1970.
december 27.-én megtartott plenáris ülésén lett jóváhagyva.

3) A "Zöld víz" Kurinc üdülőközpont statútuma a 10/76 sz. határozat értelmében,
amely a VNB 1976. június 30.-án megtartott plenáris ülésén lett jóváhagyva.

4) A temetkezési helyek rendszabálya hirdetmény formájában kiadva a 12/76 sz.
határozat értelmében, amely a VNB 1976. augusztus 25.-én megtartott plenáris
ülésén lett jóváhagyva.

86. §


1) Ez a statútum a VNB illetékes szerveivel meg volt tanácskozva és a VNB 1982.
június 24.-én tartott plenáris ülésén a 6/1982 sz. határozattal lett jóváhagyva összhangban a nemzeti bizottságokról szóló törvénnyel. Ez a statútum kötelező érvényű minden polgár, szervezet és intézmény részére Rimaszombat város területén.

2) Bármilyen kivételt ezen statútum rendeletei alól csak a rimaszombati VNB
plenáris ülése engedélyezhet.

3) Ez a statútum 1982. július 7.-én lép érvénybe.



JUDr. Pavel Piliarik s.k. Ing. Pavel Brndiar s.k.
a VNB titkára a VNB elnöke

















Verzia pre tlač vzn0m.pdf vzn0m.pdf (142.6 kB)

ma 2018.01.21 van

ma Vincent névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal