Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

ÁÉR

Rimaszombat város műemlék övezetének statútumu

Účinnos: 19.5.1994




Rimaszombat város 23/1994 számú
általános érvényű rendelete –
Rimaszombat város műemlék övezetének statútuma


Rimaszombat város a Tgy. 369/1990 számú törvénye 6.§-a értelmében, a későbbi változások és kiegészítések hangzásában – a Tgy. 481/1992 számú törvény teljes hangzásában kiadja Rimaszombat város műemlék övezetének statútumát, mint általános érvényű rendeletét.

1. §

Alapvető rendelkezések

A múltban több érzéketlen beavatkozásra került sor a város történelmi központjában és annak védő övezetében. A műemlék határának kitűzése után ki kellett dolgozni azokat az alapelveket, amelyekhez igazodhatnak az építkezésre elszántak, az ingatlanok tulajdonosai és egyidejűleg, hogy fokozatosan eltávolíthatók legyenek azok a helytelen építkezési beavatkozások, amelyeket a múltban hajtottak végre a történelmi központban, mégpedig az építkezési javítások és építkezési tevékenység megfelelő irányításával.

1993. december 15.-én lépett érvénybe a rimaszombati Járási Hivatal 2/93 számú hirdetménye Rimaszombat város történelmi központjának kinevezéséről műemlékvédelmi övezetté. Ennek a hirdetménynek megvalósítása céljából adja ki a város ezt a statútumot a műemlék övezet védelmének érdekében.

2. §

A statútum hatásköre

A műemlék övezet statútuma meghatározza mindennemű építkezési tevékenység alkalmával az építkezési tevékenység kezdetének, lefolyásának és befejezésének módját és feltételeit a város történelmi központjában és azon kívül is, mégpedig az 1945 előtt épített objektumokon.

3. §

Alapvető fogalmak

1) Műemlék övezet – ki van jelölve északon a Hviezdoslav utca és a
Škultéty utcák találkozójánál, a határvonal folytatódik a Hviezdoslav utca járdája mentén egészen a 16. parcelláig (Könyvesbolt), ahol észak-nyugati irányban megtörik a 281/1 sz. parcella mögött, tovább folytatódik a 284, 286,




280/5 és 293 sz. parcellák északi határa mentén, ahol átmegy a Daxner utcán a Gömör objektum mögött, azaz a 261/1 és 262/2 sz. parcellák északi határán. A 296/1sz. parcella északi sarkánál megtörik, átmegy a Jesenský utcán a poliklinika mögött – az 562 sz. parcella, tovább folytatódik a Krasko utcán az 558 sz. parcella körül és átmegy a Vasút utcára, beleértve a Járási Hivatal területét, metszi a Fábry utcát és a Kuzmányi utcán folytatódik, ahol 90O-os szögben észak-nyugat felé kanyarodik, folytatódik a Francisci utcán egészen a 654 sz. parcella déli sarkáig és tovább dél-nyugat irányba a 650, 653/2, 655, 720/75, 673, 672, 720/53 sz. parcellák déli határáig, áttöri a 720/48 sz. parcella alatti összeköttetést és dél-nyugati irányban folytatódik a gyógyszertár objektumáig – a 695 sz. parcelláig, ahol 90O-os szögben megtörik és folytatódik dél-keleti irányba a Bartók B. utcán egészen a 2015 sz. parcella sarkáig, itt megint 90O-os szögben megtörik dél-nyugati irányba a 1900/54 sz. parcella déli határáig, folytatódik észak-nyugati irányba a 1900/54, 2030, 2047/1, 2048, 2049, 2050, 2051, 2054 és 2057 sz. parcellák hátsó határán egészen a 2080 sz. parcella nyugati sarkáig. Ott követi a 2080 sz. parcella északi határát a Hatvani utcán keresztül és a 2 sz. parcella déli sarkáig, folytatódik észak-nyugati irányban a járda határán egészen a 129 sz. parcella észak-nyugati sarkáig, ahol 90O-os szögben megtörik észak-nyugati irányba és folytatódik a 135/1, 135/11 és 107 sz. parcellák déli határvonalán, aztán átmegy a 3982 sz. parcellán és folytatódik tovább egészen a 96/2 sz. parcella észak-nyugati sarkáig, ahonnan észak-nyugati irányban visszatér a Svätopluk és a Tomášik utcák sarkáig, itt megint 90O-os szögben megtörik és folytatódik észak-nyugati irányban egészen a Škultéty utcáig, ahol ismét 90O-os szögben megtörik és észak-nyugati irányban folytatódik a kiinduló pontig, azaz a 88. sz. parcella északi sarkáig.


2) Építkezési tevékenység – ide tartozik a lerombolás, új
építkezés, ráépítés, hozzáépítés, felújítás, modernizálás, a diszpozíció változása, a szerkezetbe való beavatkozás, a homlokzat javítása és annak átalakítása, reklámok elhelyezése, kisebb műépítkezések, árusító bódék és felhívó táblák elhelyezése, mérnöki hálózat, kisebb építkezések, parkmódosítások.


4. §

Az építkező jogai


Az építkezőnek jogában áll ezen a területen megengedett építkezési műveleteket végrehajtani ezen statútumban egybefoglalt építkezési feltételek betartása mellett összhangban az illetékes előírásokkal, a Tgy. 27/1987 számú
törvényével az állami műemlékvédelmi gondoskodásról, a Tgy. 50/1976 számú






törvényével a területi tervezésről és az építkezési rendszabályról, ugyanúgy a Tgy. 262/1992 számú törvényével, amellyel változik és kiegészítődik a Tgy. 50/1976 számú törvénye, és a rimaszombati Járási Hivatal 2/1993 számú hirdetményével a város történelmi központjának kinevezéséről műemlékvédelmi övezetté.

5. §

Az építkező kötelességei

Az építkező köteles betartani a Tgy. 50/1976 számú törvényét a későbbi változások és kiegészítések hangzásában, a Tgy. 262/1992 számú törvény újításait, az illetékes hirdetményeket és előírásokat, amelyek bárminemű építkezési tevékenységre vonatkoznak, mégpedig mindennemű építkezési munkák terjedelmében és mennyiségében, éspedig: tartós, időszakos, befejezett építkezési változtatások, hozzáépítés, kibővítés, építkezési változások, valamint a kisebb és egyszerűbb építkezések során.

6. §

Az építkezési tevékenység igazgatásának feltételei

Tekintettel arra, hogy a történelmi központnak különös kialakított adottságai vannak, amelyek a múltból erednek és amelyek nagyon értékesek, ezeket kötelességünk tovább fejleszteni a következő képen:

1) Nem szabad megsérteni az utcák, az épületek és a négyszögletes tér
sakktáblás hálózatának közlekedési tervét.

2) Be kell tartani és megfelelő módon ki kell egészíteni az egyes utcák
látványának és a főtérnek a kulisszáját, megőrizve az építkezési irányt a szabad területek megfelelő betöltésével.

3) Be kell tartani a fő- és a kiugró párkányok, tetők, oromzatok magasságát,
az eredeti nyílások ritmusát, hasonlóan azok alakját is.

4) A homlokzatok javítását és felújítását a hozzáférhető történelmi ismeretek
alapján oldani meg, vagy korabeli fényképek alapján, vagy az egyes építkezési stílusok történelmi szokványosságai alapján a színek és az alakzatok területén.

5) A történelmi zóna központjában fokozatosan kirekeszteni az úttestek
felszínének aszfaltburkolatát, ugyanúgy a járdák, a parkolóhelyek és a rögzített területekét is.






6) A felújítások és átalakítások esetében teljes mértékben ki kell használni a
műemlékvédelmi kutatások eredményeit, beleértve a belső berendezést is.

7) A központ tervezett humanizációja keretén belül szükséges a főtér és az
utcák földszinti részeit kizárólagos vagy nem mindennapi kereskedelmi tevékenységre kihasználni. A felsőbb szinteket átalakítani lakásrészekre.

8) A tetőkonstrukciókat megőrizni a történelmi összefüggésben cserép
fedélzettel, bádogos munkákkal, hófogókkal, kéményekkel, tetőablakokkal, villámhárítókkal, kéménypadlókkal és a kéményfejek végződésével.

9) Alapjában fel kell újítani a falak nyílásaiban levő részeket fából készült
asztalos munkákkal, beleértve az eredeti faragómesteri átalakításokat (kirakatok, bejárati ajtók és kapuk, ablakok, üvegezett falak).

10) Az asztalos munkákat ki kell egészíteni korabeli jellegű építészeti
kovácsoltvas elemekkel (kilincsek, zárak, tartóoszlopok, korlátok, rácsok, világítótestek, kifüggesztett táblák).

11) A nyereg és kontyolt tetők padlásterét ki kell használni lakási vagy irodai
célokra, esetleg műtermek kialakítására, kihasználva a műépítészeti ablakokat, a tetőablakokat a műemlékvédelmi szervek utasításai alapján.

12) Azokon a területeken, ahol rendezetlen hátsó udvarok vannak, azokat át
kell alakítani megfelelő építkezési beavatkozásokkal (műépítészeti átalakítások, körülkerítés, kapuk, élő sövényből díszítőfalak, stb.).

13) Azokon az objektumokon, amelyek zavaró hatással vannak és
elkerülhetetlen az átalakításuk, ott fokozatosan a lapos tetőket helyettesíteni kell nyereg- vagy kontyolt tetőkkel úgy, hogy az eredeti építkezés mérsékelt átmenettel térjen rá az új építkezési formára.

14) Némely objektumok értékes korabeli berendezéseit fel kell újítani a nem
megfelelő újítások kizárása mellett.

15) A város központjában az építkezési és vállalkozási tevékenységeket úgy
kell irányítani, hogy az a külső és belső berendezés természetes összhangjának látszatát alakítsa ki (utcai vendéglők összekapcsolva elárusítással és szolgáltatások nyújtásával, kisebb építkezési beavatkozásokkal – szemétkosarak, utcai világítóeszközök, virágtartók, padok, reklámok, figyelmeztető táblák, újságos bódék, telefonkészülékek).









16) A homlokzatokon meg kell hagyni az eredeti építészeti elemeket,
(tympanonok, homlofalak, zárt erkélyek, mutuluszok, hármasrajzok, épületplasztikák, függőleges faldíszek, korabeli jelek, szimbólumok és feliratok).

A részletes felújításoknál tartós építőanyagokat kell felhasználni (vakolat,
tégla, beton) és be kell tartani a relief mélységét és az alakzatokat.


7. §

Rimaszombat város műemlékövezete statútuma
előírásainak megszegése


Rimaszombat város műemlékövezete statútuma előírásainak megszegését ( a kihágás jellegétől függően) az illetékes törvény előírásainak értelmében, azaz a Tgy. 50/1976 számú a területi tervezésről és az építkezési rendszabályról szóló törvénye értelmében, a későbbi kiegészítések és változások hangzásában, a Tgy. 262/1992 számú törvénye és a 27/1987 számú az állami műemlékvédelmi gondosságról szóló törvénye alapján kell büntetni.

8. §

Befejező rendelkezések

Ezt az általános érvényű rendeletet Rimaszombat Városi Képviselőtestülete 1994. május 3.-i ülésén hagyta jóvá.

Ez a rendelet kihirdetésétől számított 15 nap elteltével lép érvénybe (1994. május 19.-én).

Ing. Pavel Brndiar, s.k.
a város polgármestere











Verzia pre tlač vzn23m.pdf vzn23m.pdf (54.9 kB)

ma 2018.06.22 van

ma Paulína névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal