Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

ÁÉR

Rimaszombat város területi fejlesztésének kötelező szabályzásáról, ahogy a Városi Képviselőtestület által elfogadott változások előírják

Účinnos: 13.12.1994



Rimaszombat város 25/1994 számú
általános érvényű rendeletének teljes szövege
Rimaszombat város területi fejlesztésének
kötelező szabályzásáról,
ahogy a Városi Képviselőtestület által elfogadott
változások előírják

a 8/2000 számú határozattal, érvénybe lépésének ideje 2000. március 15.-e

A rimaszombati Városi Képviselőtestület határozatot hozott a Tgy. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló törvénye értelmében, a későbbi változások és kiegészítések hangzásában és összhangban a Tgy. 50/1976 számú, a területi tervezésről és az építkezési szabályokról (építkezési törvény) szóló törvényével, ahogyan ezt teljes hangzásában a Tgy. 262/1992 számú törvény 29.
§-ának 2. bekezdéséből adódik, ennek az általános érvényű rendeletnek a kiadásáról:

1. §

A rendelet hatásköre

A szabályzat érvényes Rimaszombat város igazgatási területére és a hozzá tartozó községek által elhatárolt katasztrális területekre:
Rimaszombat kat. területe,
Alsópokorágy kat. területe,
Felsőpokorágy kat. területe,
Bakti kat. területe,
Majom kat. területe,
Dúsa kat. területe.
A szabályzat előírja Rimaszombat város területének működési és térbeli elrendezését és beépítésének feltételeit, megjelölve a helyi területi rendszer ökológiai stabilitását és a közérdekű épületek helyét.
Rimaszombat mint összefüggő városrendezési (urbanisztikai) egység fejlődik. Önálló urbanizált részeket képeznek a vidéki székhelyek - Alsópokorágy, Felsőpokorágy, Bakti, Majom és Dúsa városrészek. A szabad térségben nem lesznek kialakítva új székhelyek vagy egyedülálló települések.

2. §

A terület működési elrendezése

1) Az urbanizált és nem urbanizált területek meghatározott működési
elrendezésének meg kell felelni kihasználásuk és főleg az elhelyezett és megengedett





építmények céljának módszere, beleértve a változtatásukat és a kihasználásuk változásait is.
Azok az építmények és egyéb határozatok, amelyek nem felelnek meg a terület működési kihasználásának, nem szabad ezeken a helyeken elhelyezni vagy engedélyezni. A területek és térségek működési kihasználása a területi terv 5-ös számú rajzán van ábrázolva.


2) A városrendezési területeket a beépített és a beépítésre kijelölt
térségek alkotják.

A tisztán lakási terület -TL - kimondottan csak lakási célokat szolgál, itt
kizárólagosan csak lakóházak építhetők fel.

TL - tisztán lakási terület - lakóházak

a/ szolgálnak
1. Kizárólagosan lakási célokra

b/ megengedettek
1. Lakóházak

c/ kivételesen megengedettek
1. Kiskereskedelem, étkezési berendezések, kisüzemek elszállásolási létesítményei, nem zavaró jellegű kézműipari létesítmények (kézműipari termelés, amely a lakosság napi szükségleteinek fedezésére szolgálnak),
2. Szociális, egyházi, kulturális, egészségügyi és sport célokat szolgáló berendezések, amelyek a lakosság szükségleteit elégítik ki.

TL - tisztán lakási terület - családi házak

a/ szolgálnak
1. Lakási célokra, megfelelő háttérrel rendelkező használati kerttel és apró gazdasági állatok tenyésztésével, a város statútumának korlátozásai betartása mellett,

b/ megengedettek
1. Családi házak - használati kerttel és apró állatok tartásával,
2. Kiskereskedelem, nyilvános étkezési létesítmények és nem zavaró jellegű
kisüzemek, amelyek ezen terület szükségleteit szolgálják ki.
3. Szociális, egyházi, kulturális, egészségügyi és sport célokat szolgáló
berendezések, amelyek a lakosság szükségleteit elégítik ki.







c/ kivételesen megengedettek
1. Elszállásolási létesítmények,
2. kistermelés és szolgáltatások berendezései, amelyek különösképpen nem zavaró jellegűek,
3. Hivatalok - közigazgatás,
4. Kertészet,
5. Üzemanyagtöltő állomások.

Városi lakóterület – VL - nagyrészt lakási célokra szolgál, itt lakóházak,
üzletek, nyilvános étkezdék vannak elhelyezve, továbbá szolgáltatások és nem zavaró jellegű kézműipari termelés berendezései, valamint egyházi, kulturális, szociális, egészségügyi és sportlétesítmények, amelyek ezen terület szükségleteit szolgálják ki.

KL - kevert lakóterület - ellátással, szolgáltatásokkal és közigazgatással.

a/ szolgálnak
1. Nagyrészt lakási célokra,

b/ megengedettek
1. Lakóházak,
2. Üzlet, étkezési létesítmények, elszállásolási létesítmények, közigazgatás,
3. Szociális, kulturális, egészségügyi és sportlétesítmények.

c/ kivételesen megengedettek
1. Egyéb nem zavaró jellegű kistermelési és szolgáltatási berendezések, kertészet,
2. Szórakozási helyek és létesítmények,
3. Üzemanyagtöltő állomások.

A városhoz tartozó városrészekben ezt a területet vidéki lakóterületnek nevezik
- VL, ahol lakóházak vannak elhelyezve, továbbá megfelelő háttérrel rendelkező üdülési berendezések, beleértve a használati kerteket és az apró állatok tenyésztését.

Kevert központi terület - KK, főleg a városi és a város lehetőségeit meghaladó szolgáltatási berendezések elhelyezésére szolgál, ilyenek az üzleti, közigazgatási és jogi létesítmények, nyilvános étkezdék, ideiglenes elszállásolás (hotelok), szórakozási helyek, kulturális-, egészségügyi-, szociális berendezések és lakóházak.

KK - a város és a városrészek központi területei

a/ szolgálnak
1. Főleg kereskedelmi, gazdasági, közigazgatási és kulturális létesítmények elhelyezésére,




b/ megengedettek
1. Üzleti, adminisztratív és közigazgatási épületek,
2. Kiskereskedelem, nyilvános étkezdék és elszállásolás,
3. Egyéb, nem nagyon zavaró kisüzemi és szolgáltatási berendezések,
4. Egyházi, kulturális, szociális, egészségügyi és sportlétesítmények,
5. Üzemanyagtöltő állomások, mint a garázsok és parkolók egységei,
6. Készültségi, szolgálati lakások és a létesítmények tulajdonosainak lakásai,
7. Egyéb lakások a városrendezési terv alapján,
8. Szórakozási központok

c/ kivételesen megengedettek
1. Egyéb lakások.


Kevert városi területek - KV, lakási célokra szolgálnak és kistermelésű üzemek elhelyezésére, amelyek lényegesen nem zavarják a lakási feltételeket.

KV - kevert lakási területek, szolgáltatások kisebb üzemeivel

a/ szolgálnak
1. Főleg lakási célokra, kisipari termelésre, szolgáltatásokra.

b/ megengedettek
1. Családi házak, kézműipari termelés berendezéseivel,
2. Élelmiszeripari és mezőgazdasági termelési létesítmények, továbbá mezőgazdasági termékek felvásárlási berendezései,
3. Családi házak, használati kerttel és apró gazdasági állatok tenyésztésével, beleértve a háztáji gazdaságot,
4. Egyéb lakási épületek,
5. Kiskereskedelem, nyilvános étkezdék és elszállásolási létesítmények,
6. Kistermelői és szolgáltatási berendezések,
7. Kulturális, szociális, egészségügyi és sportlétesítmények,
8. Üzemanyagtöltő állomások.

c/ kivételesen megengedettek
1. Szórakozási helyek és berendezések.


Kevert vidéki területek - KVI, mezőgazdasági és erdészeti építmények
elhelyezésére szolgálnak, nem lényegesen zavaró jellegű kézműves és ipari termelési üzemekre és családi lakások objektumaira, ahol használati kertek és apró állatok tenyésztése lehetséges.






Kistermelési területek - KT, nem nagyon zavaró jellegű kisipari termelés és szolgáltatások elhelyezésére szolgálnak, és itt vannak elhelyezve mindenféle mesterségek, raktárak és raktározási létesítmények, valamint a kereskedelmi, közigazgatási és adminisztratív objektumok.

KT - kistermelés, szolgáltatások és raktározási területek

a/ szolgálnak
1. Kistermelési és szolgáltatási berendezések elhelyezésére, amelyek nagymértékben zavaró jellegűek,

b/ megengedettek
1. Mindennemű kistermelési és szolgáltatási berendezések, raktárak és nyilvános üzemelés,
2. Sportlétesítmények,
3. Üzemanyagtöltő állomások.

c/ kivételesen megengedettek
1. Szolgálati és készültségi lakások, és a létesítmények tulajdonosainak lakásai,
2. Kulturális, egészségügyi és szociális berendezések,
3. Vásárlóközpontok,
4. Szórakozási központok.


Ipari termelési területek - IT, nagymértékben zavaró jellegű ipari termelés
berendezéseire szolgálnak, továbbá a szolgáltatások és raktári berendezések elhelyezésére.

IT - ipari termelési területek

a/ szolgálnak
1. Kizárólagosan olyan ipari üzemek, mesterségek elhelyezésére, amelyek más építkezési területen nincsenek engedélyezve.

b/ megengedettek
1. Nyilvános üzemek és társaságok, mindennemű kisipar, raktárak és raktározási
létesítmények,
2. Üzleti, adminisztratív és közigazgatási épületek,
3. Üzemanyagtöltő állomások.

c/ kivételesen megengedettek
1. Felügyelő és készültségben levő személyek lakásai, ugyanúgy az üzemek tulajdonosainak vagy az üzemvezetőknek lakásai, akik a földterület, a
termelési objektumok és raktárak tulajdonosai,
2. Kulturális, szociális, egészségügyi és sportlétesítmények.





Mezőgazdasági termelés területe - MT, olyan mezőgazdasági objektumok és berendezések elhelyezésére szolgál, amely zavaró hatással van a környék életkörülményeire.

MT - mezőgazdasági termelési területek

a/ szolgálnak
1. Mezőgazdasági termelés létesítményeire, főleg azokra, amelyek nem lehetnek más helyen elhelyezve,

b/ megengedettek
1. Mezőgazdasági nagyüzemi termelés létesítményei,

c/ kivételesen megengedettek
1. Készültségi lakások, a tulajdonosok és gondnokok lakásai,
2. Egyéb mezőgazdasági létesítmények.

Polgári ellátás területe - PE, a közigazgatási, iskolaügyi, egészségügyi és
szociális gondoskodás objektumainak elhelyezésére szolgál.

Különböző rendeltetésű terület - KR, az idegenforgalmi objektumok, az ideiglenes elszállásolás épületeinek, a katonaság létesítményeinek, a közlekedési fővonalak melletti üzleti központok, kiállítási területek és főiskolai berendezések elhelyezésére szolgál.

KR - különös rendeltetésű területek

a/ szolgálnak
1. Vásárlóközpontok és nagy terjedelmű kereskedelmi üzemek részére,
2. Nagyvásárok, kiállítások, kongresszusok részére,
3. Idegenforgalom és elszállásolás részére,
4. Katonaság részére.

b/ megengedettek
1. Nagykereskedelmi, nagyvásári, kiállítási és a katonaság számára kijelölt célokra,
2. Hotelok, penziók, autocampingok részére,
3. Nyilvános étkezdék részére.

c/ kivételesen megengedettek
1. Kulturális, egészségügyi és sportlétesítmények,
2. Készültségi lakások.







Városkörzeti üdülési terület (rekreáció) - R, a mozgási relaxáció keretén
belül a gyalogosok részére kijelölt ismeretterjesztő sétányok, pihenőhelyek, fedezékek, kondíciós berendezések, kirándulási helyek, botanikus és állatkerti állomáshelyek részére szolgál.


R - városkörzeti üdülési területek

a/ szolgálnak
1. Mozgással egybekötött üdülésre,

b/ megengedettek
1. Gyalogosok számára kijelölt ismeretterjesztő sétányok lócákkal, fedezékek, kondíciós létesítmények, piknik helyek.
2. Botanikus és állatkerti állomáshelyek.

c/ kivételesen megengedettek
1. Játszóterek,
2. Útszakasz a kerékpárosok részére,
3. Üzleti és vendéglátói létesítmények, kimondottan ennek a területnek a kiszolgálására.

Kertészeti település területe - KT, kertészkedésre, a termés feldolgozására és
azok raktározására, valamint a pihenésre szolgál.

KT - kertészeti település területei

a/ szolgálnak
1. Kertészkedésre, a termés feldolgozására, raktározására és pihenésre.

b/ megengedettek
1. Egyéni kerti házak,
2. A termés – zöldség, gyümölcs – feldolgozásához szükséges közös létesítmények.

c/ kivételesen megengedettek
1. Ennek a területnek a kiszolgálásához szükséges sportlétesítmények,
2. Nyilvános étkezdék,
3. Lakások.


Parkok és elkülönített zöldövezet területe - PZ és IZ, mint park formájú,
elkülönített és védett nyilvános területek szolgálnak.






PZ - parkok, IZ - nyilvános zöldterületek

a/ szolgálnak
1. Nyilvános zöldövezet részére, amely mint elszigetelt és védett terület szolgál, valamint az aktív mozgásra.

b/ megengedettek
1. Rendezett és karbantartott növényi és zöldövezeti területek csoportjai a Rima folyó mentén társulva,
2. Növényzeti és zöldövezeti területek a tereken, parkokban és a városi temetőben,
3. Növényzeti és zöldövezeti területek a lakóházak területén,
4. Játszóterek a gyerekeknek, lócák, szökőkutak.

c/ kivételesen megengedettek
1. kisebb építmények frissítők részére,
2. Útszakaszok a kerékpárosoknak,
3. Játszóterek a gyerekeknek.


Technikai és közlekedési szolgáltatások területe - TK, a technikai és közlekedési szolgáltatások kielégítésére szolgál, itt vannak elhelyezve a vízgazdálkodási, energetikai és közlekedési építmények és berendezések.

TK - technikai és közlekedési szolgáltatások területei

a/ szolgálnak
1. Technikai és közlekedési ellátásra,

b/ megengedettek
1. Vízgazdálkodási építmények, víztárolók, töltőállomások, szennyvíztisztítók,
2. Energetikai berendezések építményei, áramelosztók, gázszabályozó állomások, töltőállomások,
3. Közlekedési építmények és a gépjármű közlekedés álláshelyei, vasúti területek.
c/ kivételesen megengedettek
1. Készültségi lakások.


Sport terület - S, mindennemű sporttevékenység végrehajtására szolgál. A nem urbanizált területeken nem szabad új építményeket elhelyezni vagy engedélyezni, kivételt képeznek a vasúti és a földi közlekedés és a technikai felszerelés vonalas építményei, a mezőgazdasági és erdei talaj talajjavító építményei és a folyómedrek






átalakításához szükséges építmények. Ez a terület a működési feltételek értelmében mezőgazdasági területre, nem erdei övezetben levő nyilvános zöldövezetre, vízfolyamokra és vizes területekre, valamint a székhelyek beépített területén kívül található egyéb területekre oszlik fel.

S - sportfelszerelés területei

a/ szolgálnak
1. Sportolásra,

b/ megengedettek
1. Mindennemű sportlétesítmények,
2. Kulturális, egészségügyi berendezések,

c/ kivételesen megengedettek
1. Étkezési és elszállásolási berendezések.

3.§

A terület térbeli elrendezése

A terület egységekre – körzetekre van felosztva, amelyek grafikailag a 6. számú ábrán vannak feltüntetve. Ezekben az egységekben a következő térbeli elrendezés van javasolva.

O körzet - központ

- a történelmi övezet az új Főtérrel és a Tompa M. térrel. Határát délen a
Rima folyó alkotja, az északi részen a Daxner utca, a vasútállomás és a kórház területe. Keletről a Hostinský és a Šrobár utcák határolják, nyugatról pedig a Jánošík, Hatvani és a Mikszáth utcák.

Be kell tartani az utcák, terek és szabad térségek jelenlegi szerkezeti összetételét.
Az utcavonalakat meg kell hagyni a jelenlegi alakjukban. Az új épületek és ráépítések magassága nem haladhatja meg a három felszíni emeletet, beleértve a tetőteret. Ebben a körzetben nem szabad engedélyezni a lapos és állványos tetőket.

1 körzet - a vasútnál

- a város központi területétől északra és észak-nyugati irányban
elhelyezkedő terület, az utcahálózatot és a nyilvános területek térségét nem szabad megváltoztatni. Az új épületek és az engedélyezett ráépítések magassága nem haladhatja meg a két felszíni emeletet.





2 körzet

- a város központi területétől dél-nyugatra elhelyezkedő terület. Az új
épületek és az átalakítások magassága az Iskola utca környékén nem haladhatja meg a négy felszíni emeletet.
Az Iskola utcától dél-nyugatra nem haladhatja meg a két felszíni emeletet. Az utcahálózat változatlan marad.

3 körzet - Tamásfalva

- magába foglalja a P. Hostinský utca, a Körút, a Cseh utca és a Rima folyó
által közbefogott területet. A jelenlegi utcahálózatot be kell tartani, az új épületek magassága a központi részen nem haladhatja meg a négy felszíni emeletet, beleértve a tetőteret is, a lakási körzet területén pedig a négy felszíni emelet magasságát.

4 körzet - Nyugat

- fel van osztva:
a/ Nyugati lakótelep
b/ sport areál és a városkert
c/ SZAK (CSSZAK) areálja,
d/ Szabadka
e/ az állami út északi oldalán elhelyezkedő lakótelep.

- Nyugai lakótelep - ki kell bővíteni a polgári ellátás önálló
objektumaival, azok magasságát meg kell állapítani 15 m-re a földfelszín fölött.

- sport areál és a városkert - csak karbantartási építkrzési munkákat
szabad megengedni.

- SZAK areálja - az új létesítmények magassága nem haladhatja meg a
10 m-t a földfelszín fölött.

- Szabadka - a beépítés jellegét összhangba kell hozni a területi
adottságokkal, elszigetelt objektumokkal. Az új építmények magassága nem haladhatja meg a két felszíni emeletet.

- az állami út északi oldalán elhelyezkedő lakótelep - az új építmények
magassága nem haladhatja meg a három felszíni emeletet.

5 körzet - Ipar

- az újonnan kiépített és engedélyezett építmények magassága nem
haladhatja meg a 20 m-t a földfelszín fölött.





5 körzet - Ipar –dél

- az újonnan kiépített és engedélyezett építmények magassága nem
haladhatja meg a 15 m-t a földfelszín fölött.

Az önállóan urbanizált részekben, amelyeket a községek és puszták alkotják,
az új építmények és a ráépítések magassága nem haladhatja meg a 15 m-t a földfelszín fölött.
A városhoz tartozó székhelyek területeit nem szabad kibővíteni.


4. §

A közlekedés elrendezése

a/ A vasútállomás területe, a vágányok és iparvágányok területei változatlanok a területi terv jóváhagyásának najától.
- az indítóallomás épületét modernizálni kell az utasok számára szükséges
szolgáltatások minőségének javításával,
- a vágányok és iparvágányok rendszerének teljesítő képességét növelni
kell,
- a központosított vagonkirakás és megrakás berendezéseit a jelenlegi
vasútállomás területén kell összpontosítani.

b/ Az utak és a gépjárműközlekedés

- a város fő közlekedési hálózatát kollízió nélkül rá kell vezetni a felsőbb
úthálózatra (I/50 mint E 571 és II/531 mellékút) szintfeletti kereszteződések kiépítésével. A szintkülönbséget el kell távolítani a III-050121 út és az I/50-es utak keresztezésével.
- a tervezett átellenesen kör alakú közlekedési rendszert fokozatosan ki kell
építeni a kommunikációk lehetséges osztályzásával és kategorizálásával, amelyek a B osztályba vannak besorolva. Az utak kategorizálásának kellő rekonstrukcióján kívül elkerülhetetlen a távlati terv értelmében a Paraszt utca meghosszabbítása a Stadion körül a Városkertig.

A fő közlekedési hálózat kibővítése érdekében új kisegítő közutakat kell
kiépíteni, éspedig:

- megközelítő utat a Szabadkán levő individuális lakótelephez,
- a L. Svoboda út és a Körúttal párhuzamos kisegítő út,
- a J. Kráž utcát a szakközépiskola felett meghosszabbítani a III-050118-as útig és az útszakaszt bezárni a garázskomplexum fölött,






- az alaphálózat lehetséges osztályzását összhangba kell hozni a közlekedéssel és a közlekedési jelzésekkel,
- a nehézgépjármű és a tranzit közlekedés rendszerét szabályozni kell,
- 2000 év után fontolóra kell venni a II-531-es, a várost keletről közbefogó összekötő út kiépítését.


c/ Statikus közlekedés

A gépkocsik leparkolása

- A gépkocsik leparkolása érdekében, főleg a lakóterületeken, területet kell
biztosítani megfelelő mennyiségű gépkocsi elhelyezésére úgy, hogy az
egyéni motorizáció 1:3,5 fokozata időszakában érvényesüljön az 1,2
lakáshoz tartozó 1 gépkocsi parkolásához szükséges terület feltétele.

Parkolás

- a központi kevert területeken felfogó parkolókat kell kiépíteni, amelyek
mint földalatti parkolóhelyek vannak javasolva a földfelszínen elhelyezett létesítményekkel,
- minden parkolóhelyet szabályozni kell fizetett parkolással,
- minden új nyilvános épületkomplexumot feltételezni kell parkolóhelyek
kiépítésével,
- közlekedési jelzésekkel lehetővé kell tenni a parkolást az egyirányú
utcákon és a kiegészítő utcákon, hasonlóan szabályozott fizetett parkolással a városközponti részein is.

d/ Tömegközlekedés

- a városi tömegközlekedés megfelelő szervezése és az autóbuszok a
környezet számára negatív hatásának csökkentése szempontjából ki kell dolgozni a VTK önálló irányzatát, amely megoldja a trolibuszok közlekedési feltételeit is,
- a jelenlegi SZAK vállalatot a vasúton kívül kell kihasználni az
autóbuszok parkolására. A teherautó közlekedés létesítményeit az új SZAK vállalat területén kell elhelyezni. Ezen a területen kell betervezni a trolibuszok állomáshelyét és elosztóját is.

e/ Gyalogos közlekedés

A fő gyalogos vonalakat és a gyalogosok összpontosított mozgását szolgáló területeket el kell különíteni a gépjármű közlekedéstől. Az áruellátás időpontjának kitűzésével meg kell határozni és szabályozni kell az individuális közlekedést.





A legnagyobb forgalmú gyalogos utak kereszteződéseit a gyalogosok részére kijelölt aluljárókkal kell megoldani.

- a Tormás összekötését a központi zónával az I/50-es út alatt, rákapcsolva a Jesensky utcára,
- mérlegelni kell az aluljáró kiépítését a Pokorágyi úton az I/50-es út alatt.

f/ Közlekedési létesítmények

- a városban meg kell hagyni az üzemanyagtöltő állomást és szükség esetén
modernizálni kell,
- az I/50-es út mentén levő töltőállomást át kell építeni újonnan javasolt
területen az I/50-es állami utat összekötő út építése keretén belül,
- fokozatosan újonnan javasolt töltőállomásokat kell kiépíteni.

g/ Autójavító és karbantartó műhelyek

Az erre a célra kijelölt helyeken a vállalkozási érdekeknek megfelelő helyeken kell őket felépíteni. Kisebb magánjellegű karbantartó műhelyeket kevert vidéki lakóterületeken is ki lehet építeni. A megvalósítás feltétele az, hogy saját területen kell parkolási és leállítási helyeket létrehozni.


h/ További közlekedési berendezések és intézkedések

- a kerékpárok részére kijelölt utakat el kell látni közlekedési jelzésekkel és
az úthálózat átépítésének keretén belül létre kell hozni önálló utakat a kerékpárosok részére,
- a Vásártéren parkoló garázsokat kell felépíteni,
- a városi tömegközlekedési eszközöket – az autóbuszokat és trolibuszokat
át kell alakítani gázmeghajtásúakra az ökológiai rendszer érdekében.


6.§

A technikai ellátás elrendezése és limitje

- Rimaszombat ivóvíz ellátása a Rimai közös vízvezetéken keresztül van
biztosítva, ez a Klenóci víztároló és tisztító,
- a városhoz tartozó területek (Alsó- és Felsőpokorágy, Bakti, Majom és
Dúsa) is a Rimai közös vízvezetéken keresztül lesz biztosítva,
- az új ipari és mezőgazdasági üzemek kötelesek az ivóvíz ellátást saját
lehetőségeikből fedezni,







- nyilvános vízvezetékek új létesítményei Rimaszombatban a következő
módon lesznek meghatározva:

a/ a II. nyomási övezet ellátó vezetékeit meg kell hosszabbítani a Nyugati
lakótelepig és Szabadkára,
b/ biztosítani kell a Bokor II. víztárolótól, a töltőállomástól, az alsópokorágyi
víztárolótól a víz elvezetését és az ellátó vezetéket Felsőpokorágyhoz,
c/ a vízvezeték rendszert, a tartalék víztárolót és az elosztó vezetékeket biztosítani
kell Bakti település részére,
d/ az akkumulált töltőállomást, a vízvezeték nyomásrendszerét, víztárolót, ellátó és
elosztó vezetékrendszert biztosítani kell Majom és Dúsa települések részére is.

A szennyvíz osztott rendszerrel lesz elvezetve. A csatornarendszer és a szennyvíztisztító berendezések a következő módon lesznek betervezve:

a/ a városi szennyvíztisztító kibővítése,
b/ a D és a B VII-es vízgyűjtő kiépítése,
c/ elvezető gyűjtő csatorna kiépítése Alsó- és Felsőpokorágy, Majom, Dúsa,
Bakti és a szennyvíztisztítóval rendelkező Kurinci üdülőközpont részére.
d/ a kertészeti területeken és a pusztákon a szennyvizet saját házi
szennyvíztisztítóban kell tisztítani vagy önálló emésztőkben kell fel fogni.

- a villanyenergia felsőbbszintű nagyon magas feszültségű rendszerből van
biztosítva. A feltöltési pontot az Akasztóhegytől keletre levő áramelosztó képezi.

- az elektromos berendezéseket a központi zónában és főleg a műemléki
zónában úgy kell kiépíteni, hogy az objektumokban mint belső – transzformáló állomások működjenek.

- a 22 kV külső vezetékeit kábelesen kell kiépíteni. A Vn légi vezetékeit és
a külső trafóállomásokat csak az ipari területeken és a város külterületein szabad elhelyezni.

- a gázvezeték kibővítése Rimaszombat város beépített területein lesz
végrehajtva, éspedig a déli és észak-nyugati regulációs állomás összekötésével,
- a VVT/ST déli regulációs állomás teljesítő képességét növelni kell 15.000
m3h-1 teljesítményre,
- az észak-nyugati regulációs állomást fel kell újítani VVT-VT-ST
nyomásfokot elbíró állomásra és VT csatlakozót kell kiépíteni az új hőforrás részére az ipari körzetben (cukorgyár),

- az életkörülmények védelme szempontjából a földgázt kell távlati
tüzelőanyagként betervezni Rimaszombat város részére,





- a gáz alapú decentralizált hő ellátást kell alapvető fűtési módszerkent
betervezni,
- a policentrikus alapon működő távolsági hő ellátást át kell értékelni,
- individuális fűtést az alacsony emeleti szintű épületeknél kell alkalmazni.


7.§

Természet- és tájvédelem,
az ökológiai stabilitás területi rendszerei


1) Az ökológiai stabilitás régió feletti rendszere, amely régió feletti
biokorridorral van határolva a Cser hegységtől a Rima völgyén keresztül a Rőcei hegységig és egyben összeköti a Pogányvár-Kurinc-Balóci hegység régió feletti biocentrumát és a Rima folyó környékén levő ökológiai stabilitás rendszerének tervezett regionális területi egységét, amely a város beépített középső részén halad keresztül, ezek és a tervezett fontos tájegységek védett területei önálló grafikai mellékletet képeznek és egyben az ÚSER szövegrészét alkotják.

2) Az ökológiai stabilitás területi rendszerébe foglalt telkeken és a fontos
tájegységek védett területein (az 1/ pont értelmében) tilos lakóépületeket építeni vagy engedélyezni, továbbá üdülési, ipari, mezőgazdasági termelési létesítményeket, tároló létesítményeket vagy hulladéktelepeket kialakítani. Kivételesen a természet és tájvédelem feltételeinek betartása mellett az említett területeken el lehet helyezni közlekedési vagy technikai ellátási vonalakat. Megengedettek a meglévő objektumok javításai és felújításai, valamint a víztárolók és vízfolyamok javításai.

3) Az ökológiai stabilitás területi rendszerének kijelölt helyein és a jelentős
védett elemek területén tilos a magasabb szintű ökológiai stabilitás kultúráján változtatni, továbbá tilos ezeken a területeken engedély nélkül földmunkákat végezni, a területek vízelvezető rendszerét, a vízmedreket és a tárolókat átalakítani, ásványokat kitermelni vagy egyéb módon megkárosítani ezeknek a területeknek az ökológiai stabilizáló szerepét.

8.§

A terület kihasználásának egyéb szabályozása
és további korlátozásai

1) A területek kihasználása alkalmával be kell tartani a védett övezetekre
vonatkozó feltételeket, összhangban az érvényes CSSZN előírásaival:






- szennyvíztisztítók,
- víztárolók és vízforrások,
- vasutak, úthálózat,
- villanyáram elosztók,
- gáz- és termékvezetékek,
- lövöldék,
- mezőgazdasági udvarok.

2) A műemlékek területeinek azon építményei és areáljai, amelyek ki voltak
jelölve a területi terv jóváhagyásának napjáig, védve vannak a SZNT rendelete a Tgy. 472/1990 számú, az állami műemlékvédelmi gondosságról szóló törvénye 6. §-a értelmében, ezek a létesítmények változhatatlanok.

3) A SZK Egészségügyi Minisztériumának 406/92 számú, a radon elleni
védelemről szóló hirdetménye értelmében szükség lesz az újonnan felépített létesítményeket a radon megterhelés szemszögéből felülvizsgálni azon képanyag alapján, amelyet az illetékes intézmény, a Geofond Bratislava dolgozott ki.


9.§

Közérdekű építmények

A közérdekű építmények területei az 1:10 000 méretű Területi tervjavaslat 10. számú rajzán vannak feltüntetve.

A közérdekű építmények területeinek és útvonalainak kitűzése alapját képezi a földterületek esetleges kisajátításának a Tgy. 262/1992 számú, a területi tervezésről és az építkezési szabályokról szóló törvénye 108. §-a, 2. bekezdésének a/ pontja értelmében, abban az esetben, ha nem lehet megállapítani a tulajdonjogi viszonyokat megegyezéssel vagy egyéb törvényes módszer segítségével.


I. Közérdekű építmények a közlekedés területén

I/1 az I/50-es állami út felújítása a katasztrális terület keretén belül,
I/2 az 531-es állami út összekötője,
I/3 a vasút feletti felüljáró Szabó pusztánál,
I/4 szintfeletti kereszteződés az I/50-es állami úttal,
I/5 az I/50-es állami út szintfeletti kereszteződése a 050 121 számú III. osztályú
állami úttal Pokorágy irányába,
I/6 szintfeletti kereszteződés a Tormás alatt, összekötve a Jesensky utcával,







I/7 az I/50-es állami út szintfeletti kereszteződése az 531-es II. osztályú állami úttal
Szabadka területén,
I/8 a Körút és a Svoboda út kibővítése MZ 9/50-es színvonalú közlekedési útra,
I/9 a Cukorgyári és a Gorkij utcák felújítása,
I/10 a Cukorgyári út összekötése a stadiontól, a Rimán keresztül, a Paraszt utca
felújítása,
I/11 a Szabadkán javasolt lakótelep helyi közútjai,
I/12 a Nyugaton javasolt lakótelep helyi közútjai,
I/13 a J. Král utca összekötése, mint helyi közút, a kaszárnya déli oldalán, a
Hostinsky utcán keresztül a csoportos garázsokig,
I/14 a Dúsai út összekötése a mezőgazdasági szövetkezettel,
I/15 a gázvezeték és a lövöldéhez vezető közút felújítása,
I/16 a Kurinci üdülőközpont összekötése a II/53-as állami úttal,
I/17 a Cserencsényi út felújítása,
I/18 utak a kerékpárosok részére,
I/19 a város minden közútjának felújítása, ugyanúgy a városhoz tartozó
településeken Alsó- és Felsőpokorágy, Bakti, Majom, Dúsa és a Kurinci
üdülőközpontban is,
I/20 a nyilvános parkok és a földalatti garázsok területe,
I/21 az üzemanyagtöltő állomások területei: Szabadkán, a Méhesben, a Tormás alatt, a Méhesben levő garázsoknál,
I/22 a kamion közlekedés pihenőhelye Szabadkán,
I/23 a Dúsa – Várgede irányba vezető állami út összekötője,
I/24 a Tamásfalvi utca felújítása.


II. Közérdekű létesítmények a technikai ellátás területén


II/1 a szennyvíztisztító berendezés kibővítése (SZTB),
II/2 a II. nyomásövezet ellátó vezetékeinek meghosszabbítása Szabadkára,
II/3 a II. nyomásövezet ellátó vezetékeinek meghosszabbítása a Nyugat II.
magánjellegű lakótelep felépítése céljából,
II/4 a B VII gyűjtő gyűjtőcsatorna Szabadkáról,
II/5 a D gyűjtőcsatorna Tamásfalán – a tervezett SZTB,
II/6 a vízvezeték hálózat szétágazása Szabadkán,
II/7 a vízvezeték csatornahálózat Szabadkán,
II/8 a Nyugat II vízvezeték hálózat szétágazása,
II/9 a vízvezeték csatornahálózat a Nyugat II lakótelepen,
II/10 az Akasztóhegyen levő magánjellegű lakótelepet ellátó csatornahálózat,
II/11 vízvezetéktöltő állomás Pokorágy részére,
II/12 nyomást biztosító vízvezeték hálózat az alsópokorágyi víztárolóba,
II/13 víztároló Alsópokorágyon,







II/14 Felsőpokorágyot ellátó vízvezeték hálózat,
II/15 elvezető hálózat Felsőpokorágyon,
II/16 Felsőpokorágy - szennyvíztisztító berendezés,
II/17 elvezető hálózat Alsópokorágyon,
II/18 Alsópokorágy - szennyvíztisztító berendezés,
II/19 vízvezeték csatornahálózat Baktin,
II/20 víztároló Baktin,
II/21 Baktit ellátó vízvezeték hálózat,
II/22 vízvezeték hálózat elosztó Baktin,
II/23 elvezető hálózat Baktin,
II/24 Bakti - szennyvíztisztító berendezés,
II/25 akkumulált vízvezetéktöltő állomás a Majom – Dúsai csoportos vízvezeték
részére,
II/26 nyomást biztosító vízvezeték hálózat a Majom – Dúsai csoportos
vízvezetékhez,
II/27 víztároló - Majom,
II/28 Majom települést ellátó vízvezeték hálózat,
II/29 Dúsa települést ellátó vízvezeték hálózat,
II/30 a II/31 elosztó csatorna hálózat Dúsán,
II/31 elvezető hálózat Majom település részére,
II/32 Majom - szennyvíztisztító berendezés,
II/33 elvezető hálózat Dúsa település részére,
II/34 Dúsa - szennyvíztisztító berendezés,
II/35 Kurinc - szennyvíztisztító berendezés,

II/36 a cukorgyár területén levő hő berendezés – felújítása,
II/37 a városi hő berendezés területe,
II/38 gázszabályozó állomások és illetékes gázmű létesítmények – az észak-keleti
szabályozó állomás felújítása és kibővítése,
II/39 a déli szabályozó állomás kibővítése,
II/40 az észak-keleti szabályozó állomástól a magasnyomású gázvezeték a
cukorgyári hő telepre,
II/41 a középnyomású elosztó gázvezetékek – felújítása és építésének befejezése a
város egész területén,
II/42 Alsópokorágy, Felsőpokorágy, Majom, Dúsa és Bakti városrészekben a
meglevő trafóállomások felújítása vagy a hálózat átépítése kisebb teljesítményű
állomásokra a kiszámítás alapján,
II/43 a város beépített területein és a hozzácsatolt részekben 22 kV-os kábeles
elosztókat építeni és belső trafóállomásokat. Azok vezetékeit és helyzetét
pontosítani kell alacsonyabb rendű tervdokumentációkon.








III. Közérdekű építmények a polgári ellátás keretén belül


III/1 az S. M. Daxner tér építésének befejezése, beleértve a földalatti parkolókat a
társadalmi-művelődési és kereskedelmi központ részére,
III/2 a Főtér újjáépítése,
III/3 a Hviezdoslav utcai alapiskola kibővítése,
III/4 új objektum a Gimnázium részére a Mikszáth K. utcán,
III/5 új alapiskola objektuma a panelgyár helyén,
III/6 magyar tanítási nyelvű alapiskola a Nyugat lakótelepen,
III/7 a Nyugat II lakótelep tartalék területein főiskola és gimnázium areálja,
III/8 a kórház építésének befejezése a Šrobár utcán,
III/9 közérdekű építmények Tamásfalván, amelyek a regulációs tervben lesznek
pontosítva, ezen terület lakosságának szükségletei alapján,
III/10 a Mezőgazdasági Szakközépiskola sport és felvonulási területének befejezése,
III/11 a Tejgyár, á.v. áthelyezése az Északi ipari körzetbe,
III/12 a VTSZ áthelyezése az Északi ipari körzetbe,
III/13 a sport központ építésének befejezése,
III/14 a Téli stadion areál építésének befejezése,
III/15 az Akasztóhegy alatti sport areál kibővítése a Vasutas utcán,
III/16 szabadidő központ a Žánovsky pataknál,
III/17 szabadidő központ Szabadkán,
III/18 kiépíteni a sportlétesítményeket a Kurinci üdülőközpontban,
III/19 a szakközépiskola felújítása kisegítő iskola részére.


IV. Közérdekű létesítmények a zöldövezet keretén belül


IV/1 a Rima folyó partszakaszának felújítása a biokorridor és a biocentrum
kialakítása érdekében a város területi terjedelmében,
A tervezett biocentrumokban parkjellegű zöldövezetet kialakítani, járdákkal a
gyalogosok részére és a kerékpárosok részére,
IV/2 a temető felújítása Tamásfalván a hozzá kapcsolódó lejtő parki átalakításával,
IV/3 a zöldövezet parki átalakítása,
IV/4 izolációs zöldövezet és más hangszigetelő akadályok,
IV/5 a temetőnél levő városi park felújítása,
IV/6 a Városkert felújítása,
IV/7 a Tompa M. téri zöldövezet felújítása,
IV/8 a Dohánygyár előtti zöldövezet parkká alakítása,
IV/9 tervjavaslat erdei park kialakítására a Žánovsky pataknál,
IV/10 a vízfolyamok, úthálózatok és mezei utak körüli zöldövezet.







10.§

A rendelet előírásainak megszegése

Ezen rendelet előírásainak megszegését (a kihágás súlyosságától függően) a Tgy. 50/1976 számú, a területi tervezésről és az építkezési rendszabályokról (építkezési törvény) szóló törvénye előírásaival összhangban büntetik, a törvény teljes hangzásában, ahogyan azt a 262/1992 számú törvénnyel jóváhagyott változások és kiegészítések meghatározzák.

11.§

Záró rendelkezések

Rimaszombat város területi fejlesztésének szabályzásait, mint Rimaszombat város általános érvényű rendeletétét a Városi Képviselőtestület 1994. november 11.-én hagyta jóvá.

Érvénybe lépésének időpontja kihirdetésétől számított 15 nap elteltével hatályos (1994. november 29.).

Az általános érvényű rendelet teljes szövege 2000. április 25.-én lett kiadva.

Ing. Ladislav Bartakovič s.k.
a város polgármestere

Rimaszombat Város 25/1994 számú
általános érvényű rendeletének – amely Rimaszombat Város
területi fejlesztési tervének kötelező részét tárgyalja
– kiegészítése

Rimaszombat Város Képviselőtestülete a Tt. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló törvény 6. §-a 1. bekezdésének és a 11. § 4. bekezdése, valamint a Tt. 50/1976 számú, a területi tervezésről és az építkezési szabályokról (építkezési törvény) szóló törvény 27. §-ának 3. bekezdése alapján a későbbi élőírások hangzásában kiadja ezt az általános érvényű rendeletet, mellyel kiegészítődik Rimaszombat Város területi fejlesztési tervének kötelező része.
1. cikkely

1. Rimaszombat Város területi fejlesztési terve kötelező része kiegészítődik. A területi megjelölést az 1. számú melléklet tartalmazza – Rimaszombat Város területi fejlesztési tervének grafikai része – változások és kiegészítések – a 2/2006 számú kiegészítés.
2. A térség területi elrendezése és célszerű kihasználása keretének, melyet a térség területi és működési szabályainak kötelező részei és a közjóléti építkezések tervei tartalmaznak, fel vannak tüntetve Rimaszombat Város területi fejlesztési tervének kötelező részében – a 2/2006 számú kiegészítés 2. számú melléklete.
2. cikkely

Rimaszombat Város területi fejlesztési tervének jóváhagyott dokumentációja – a 2. számú kiegészítés – Rimaszombatban a Városi Hivatalban (a területi tervezési, építkezési szabályok, architektúra és közlekedésügyi osztályán) van elhelyezve és meg lehet vele ismerkedni, ugyanúgy a város internet oldalán: www.rimavskasobota.sk

3. cikkely

Ezt az általános érvényű rendelet változását és kiegészítését Rimaszombat Város Képviselőtestülete 2006. szeptember 12-én tartott ülésén 52/2006 MsZ számú határozatával hagyta jóvá.

Hatályba lépésének időpontja kifüggesztésétől számított 15 nappal kezdődik.



MUDr. Štefan Cifruš, MPH
a város polgármestere

3. KÖTELEZŐ RÉSZ

a/ a térség területi elrendezésének és célirányú felhasználásának alapelvei és szabályozásai – célirányú és területi homogén egységek

• a térség területi elrendezésének szabályzásai
A tárgyalt területen ipari zóna kiépítését javasoljuk, amely a termelési tevékenységnek megfelelő, meghatározott üzemeltetési koncepciója lesz, ez határozza meg a térség belső területi elrendezését.
A térség területi elrendezésének szabályozása érdekében – kihasználva a kisipari termelés és a raktári gazdálkodás célját – a következő keretek vannak meghatározva


Működési
Terület A terület
Beépítésének
Együtthatója A terület
emeletszinti
együtthatója A terület
Körülépítésének
Együtthatója Maximális
Emeleti
Szintek
IP 51 2,4 10 3
( IP – ipari termelés )

• A területek beépítésének, emeleti szintjének, körülépítésének és maximális emeleteinek együtthatói meghatározzák:
- a beépített terület együtthatója százalékban adja meg a térség beépítésének nagyságát az objektum összterülete szempontjából,
- az emeletszint együtthatója az emeletek maximális viszonyának összegét állapítja meg az egész beépített területen,
- a körülépítés együtthatója a térség maximális körülépítésének viszonyát (m3) fejezi ki az egész terület (m2) felületéhez viszonyítva,
- az emeletszint maximális együtthatója az objektum földfelszín fölötti emeleteinek számát adja meg.

b/ az egyes területek kihasználásának megengedett, korlátozott és kizárt feltételei és azok kihasználásának intenzitása az egyes területek kihasználása szabályozása általánosan érthető magyarázatban kifejezve


• IP – ipari termelés
A meghatározott terület kizárólag az ipari termelés létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

Megengedettek:
- zavaró jellegű ipari termelési létesítmények és objektumok,
- az ipari termelést biztosító technikai és a közlekedés objektumai,
- a termelés alkalmazottait szolgáló létesítmények,
- a személygépkocsik parkolását biztosító létesítmények
- üzemanyag töltőállomások létesítményei.

Korlátozottak:
- készültségi lakások objektumai,
- egészségügyi objektumok és sportlétesítmények területe,

Tilosan a következő célok objektumai:
- lakási célra lakó- és családi házban,
- városi és a várost meghaladó ellátás,
- sport és üdülés.

c/ A polgári ellátás elhelyezésének szabályai és alapelvei a területen:

Nincsenek meghatározva, mivel célszerű felhasználású ellátási létesítmények
elhelyezése nincs megengedve a tárgyalt területen.

d/ a terület nyilvános közlekedése és technikai felszerelések elhelyezésének
szabályai és alapelvei:

** úthálózat

• a terület az I/50-es útra lesz rákötve egy pontban felszíni kereszteződéssel,
• a belső ellátási utak C3 kategóriába tartoznak – a motoros közlekedés részére és D1-es kategóriába a nyugalmi sávok gyalogosok részére,
• a gépkocsik parkolása és garázsolása csak saját területen engedélyezett,
• a gépkocsik ezen a területen nyilvános területen kívül.

** csatornahálózat

• a szennyvíz elvezetése a köözös csatornahálózaton történik, amely a tervezett fő csatornagyűjtőre lesz rákötve a Száraz (Suchá) patak jobb partján, amely a jelenleg működő SzVT-be (ČOV) torkollik,
• az esővíz elvezetése az utakról és a gépkocsik leállításáraszolgáló területekről csatornahálózattal történik, amely a Száraz patakba torkollik,
• a szennyvíz és az esővíz csatornahálűzatát a komunikációk és a közterületek alatt kell kiépíteni,
• be kell tartani a parti zónát, minimálisan 10 m-re a Száraz patak jobb partjának partvonalától,

** vízvezeték hálózat

• Az ivóvízellátás a községi nyilvános vízvezetékből lesz megoldva a községi vízvezeték hálózat kibővítésével,
• A tervezett vízvezeték hálózat elosztó ….
• A használati vízellátás a Száraz patakból lesz megoldva átmerítéssel a technológiai folyamatok, a térség és a zöldövezet karbantartására,

** gázvezeték hálózat

• a terület a már meglévő gázvezeték hálózatra lesz rákötve, az objektumokat és a mezőgazdasági létesítményeket ellátó hálózat ágából,

** elektromos hálózat

• az elektromos hálózat ezen a területen be lesz kábelezve,
• az ipari zóna szükségleteire ki kell építeni RH – PP elosztót,
• az elektromos hálózatelosztó kábeleken át lesz vezetve a komunikációk alatt,

** telekomunikációs rendszer

• az ipari zóna területe az optikai transzporthálózatra lesz rákötve digitális összeköttetési technológiával,

** a természet és a táj védelme

• A Száraz patak helyi vízi biokoridorja nem beépíthető terület 10 m szélességben a partvonaltól,

Az egyes hálózatok és csatlakozások elhelyezésénél be kell tartani az SzTN által előírt védőövezeteket.

e/ a kultúr-történelmi értékek megőrzésének, a természeti források védelmének és kihasználásának, a természet védelmének és a táj alakulásának, az ökológiai stabilitás – beleértve a zöldövezeteket – kialakításának és karbantartásának szabályai és alapelvei

• a tárgyalt területen nem találhatók kultúr-történelmi emlékek, sem természeti források, amelyeket meg kellene őrizni,
• a természet és a táj védelmére érvényesek az első fokú védelem előírásai,
• a természet ökológiai stabilitásának megőrzése érdekében zöldövezetet kell kialakíteni és fenntartani a Száraz patak partján 10 m szélességben,
• a termelési épületek között is zöldövezetet kell kialakítani és fenntartani, az összterület nagyságának minimálisan 20 %-át a fűvesítésre kell kijelölni.

f/ az életkörülményekről való gondoskodást meghatározó szabályzatok és alapelvek:

** a termelési épületek és raktárak épületeinek hatása az életkörülményekre

• a termelési épületek és raktárhelyiségek valamint azok létesítményeinek kedvezőtlen befolyása Osgyán jözség életkörülményeire, főleg az ártalmas elaxációk, zaj, meleg, rezgések, vibrációk, por, bűz, vízszennyezés, az utak szennyezése és az épületek beárnyékolása nem lépheti túl az illetékes előírások normáját,
• az üzemeltetők, az épületek és a bennük elhelyezett gépek és berendezések tulajdonosai, aamelyek zajt és vibrációt idéznek elő, kötelesek technikai, szervezési és egyéb intézkedésekkel biztosítani, hogy a zaj ne haladja meg az előírt egészségügyi normákat, ezek az előírások meghatározzák a külső térségek, lakásra szolgáló épületek és a közösségi ellátást szolgáló épületek részére a normákat és ügyelni kell arra, hogy megakadályozzák a vibrációk normán felüli átvitelét fizikai személyekre,
• a már meglévő lakási célokat szolgáló objektumok védelmének biztosítássára a községben, főleg a külső zajj, por és bűz elleni védelemre érévényesíteni kell az urbanisztikus rendelkezéseket, az ún. épületek és a bennük elhelyezett gépek és berendezések, amelyek zaj, vibráció, bűz keletkezését idézhetik elő, úgy elhelyezni, hogy az érintett termelési és raktározási terület a már meglévő lakott területek ellentétes oldalára kerüljenek.

** hulladékok

• a termelési és raktárépületeknél, amelyek használatával hulladék keletkezik, meg kell oldani a hulladék kezelését (felhalmozódását, megsemmisítését vagy annak esetleges felhasználását) a sajátos előírások alapján. A hulladék kezelésére szolgáló térségek és létesítményeket őgy kell elhelyezni, hogy megfeleljenek az egészség védelme és az életkörülmények védelme követelményeinek.,
• a hulladékot, amely az ipari zónában keletkezik közvetlenül a termelési tevékenység végrehajtása által s ez a termelés tárgya, az egyes szubjektumok technológiai felszerelésükhöz mérten tevékenységüknel értékelni fogják, esetleg az így keletkezett hulladékot értékesítés céljából felkínálják más feldolgozónak. Ha nem lehetséges vagy nem célszerűa hulladék értékesítését biztosítani, akkor annak megsemmisítését biztosítják az egyes szubjektumok saját tevékenységük keretén belül vagy átadják a hulladékot annak a személynek, aki a hulladék kezelésére jogosult a hulladékról szóló törvény előírásai alapján. A községi hulladék kezelésével az ipari zóna területén a község általános érvényű rendelete értelmében kell eljárni.

** vízvédelem

• a tárgyalt térségben az ipari zóna területén nem található földalatti vagy földfelszíni vízforrás, amely általános védelmet igényelne az SzNT 364/2004 számú a vízről szóló törvény alapján.

** levegővédelem

• a tárgyalt térség területén termelési létesítmények , termelési szolgáltatások és raktárak lesznek elhelyezve, ezek olyan fajták és tulajdonságúak lesznek, hogy nem fognak normát meghaladó levegőszennyező anyagokat termelni és ezek által a levegőt szennyezni se. A termelési létesítmények elhelyezését és üzemeltetését az SzNT 309/1991 számú a levegő védelméről szóló törvény betartása fogja felltételezni,
• az épületek belső levegőjének és a külső sugárzás felértékelésénél a Tt. 12/2001 számú hirdetmény értelmében kell eljárni, ez 2001.december 13-án lett jóváhagyva és a sugárzás elleni védelem biztosítási feltételeiről szól.

** talajvédelem

• a telkek fajtája szerint a tárgyalt területen szántóföld és tartós fűves terület található, amely a BPEJ kód alapján az 5. csoportba van besorolva, BPEJ 0448002. A mezőgazdasági földterületen vízszabályozási létesítmények vannak kiépítve.

g/ A község beépített területének kijelölése

• a község beépített területe kibővül a termelés a termelési és raktározási létesítmények területével a község nyugati oldalán és a telkek határai ki vannak jelölve ennek a dokumentációnak a grafikai részében.

h/ a védőövezetek és a sajátos előírások alapján védett területek kijelölése

• a Száraz patak védőövezete 10 m-re a partvonaltól van kijelölve a Tt. 264/2004 számú, a vizekről szóló törvény 49. §-a értelmében,
• a távolsági és optikai kábelek szakaszától, amelyek az I/50-es útnál vannak elhelyezve, a védett övezet 1 m-re van kijelölve,
• az STL gázvezeték útvonalától, mely az I/50-es út északi oldalán van elhelyezve, a védelmi övezet 1 m-re van kijelölve,
• az ellátó vízvezeték csatornahálózat a PD részére, mely a Száraz patak jobb oldali partja mentén van elhelyezve, a védelmi övezet 1,5 m-re van kijelölve minden oldalon,
• az elekromos energia transzformátortól a védelmi övezet 10 m-re van kijelölve /a transzformátor konstrukciójától számítva/.

i/ területek a közérdekű épületek részére, a telkek felosztásának és egységesítésének végrehajtására, egészségügyi városrendezésre és védett tájrészekre

A közérdekű épületek részére kijelölt területek
• a helyi szolgáltatásokat biztosító utak – C3 kategória, 8,0 m szélesség
• a szolgáltatást-nyugalmat biztosító utak – D1 kategória, 7,0 m szélesség
• a vízvezeték elosztóhálózat – PVC DN 110
• a szennyvíz csatornahálózat – PVC DN 300
• az esővízelvezető csatornahálózat – PVC DN 300
• a gázvezeték csatlakozása és a gázvezeték-elosztó hálózat
• az elektromos energia-hálózat elosztó RH-PP
• az optikai hálózatcsatlakozó.
Az egészségügyi városrendezés és a védett tájrészek számára a tárgyalt területen nincsenek kijelölve területek.

j/ megállaoítás, hogy a község melyik részérekell biztosítani és jóváhagyni a zóna tervjavaslatát

• a tárgyalt ipari zóna területén szükséges biztosítani és jóváhagyni a zóna tarvjavaslatát.

k/ a közérdekű épületek jegyzéke

1. a helyi szolgáltatást biztosító utak – kategória C3, szélesség 8,0 m
2. a szolgáltatást-nyugalmat biztosító utak – D1 kategória, 7,0 m szélesség
3. a vízvezeték elosztóhálózat
4. a szennyvíz tisztító berendezés (ČOV) és a szennyvízelvezető catornahálózat
5. a gázvezeték csatlakozása és a gázvezeték-elosztó hálózat
6. az elektromos energia csatlakozó és elekromos hálózat
7. az optikai tarnszporthálózat csatlakozó.

l/ A kötelező részek megoldásának és a közérdekű épületek elhelyetésének vázlata
A kötelező részek megoldádának és a közérdekű épületek elhelyezésének javaslata ennek a dokumentációnak a grafikai részében van ábrázolva a következő köppen:

• a területek célszerű kihasználása a terület nyilvános közlekedési és technikai felszerelés ellátásával a 3. számú rajz értelmében,
• a terület nyilvános közlekedése és technikai felszerelése a 4. számú rajz értelmében.












Rimaszombat város 25/1994 számú
általános érvényű rendelete, mellyel kiegészítődik
Rimaszombat város területi tervjavaslatának
kötelező része az 1/2006 számú kiegészítés –
Rimaszombat város hőenergia gazdálkodásának koncepciója


A 25/1994 számú általános érvényű rendelet a következő képpen változik és egészítődik ki:

1. A 6. §-ból ki kell hagyni az eddigi bekezdéssel jelölt szövegeket:
- a gázalapú decentralizált hőellátást a fűtés alapformájának kell tekinteni,
- a polycentrikus alapon történő távolsági hőellátást át kell értékelni.

2. A 6. § befejezése a következő hangzással egészül ki:
- megváltoztatni a hőenergia alapanyagot a CHT rendszerben a földgázalapanyag egységének csökkentésével helyettesítve biológiai termék megfelelő egységével, kihasználva az energetikai és gazdaságos kritériumok felhasználását, az életkörülmények kihahsználását, de főleg a hő értékének kritériumát a végső felhasználó felé.

- az új objektumok építésénél a CHT hálózat elérhetősége esetén az engedély tulajdonosa /a kijelölt ellátási területen/ előnyben részesíti az objektumok rácsatolását a CHT rendszerre technikai és ökonómiai feltételek lehetősége mellett.

- minden új hőforrás kiépítésénél a város kataszterében nem veszélyeztetni a közérdekek feltételeinek betartását /a Tt. 62. §-a a területi fejlesztésről és az építkezési szabályokról a Tt. 50/1974 számú törvénye/ és a 100 kW teljesítménytől nagyobb hőforrásnál fel kell mutatani az emissziós keretek betartását.

Ezt a kiegészítést a rimaszombati Városi Képviselőtestület 2006. október 31-én megtartott ülésén a 75/2006 - MsZ számú határozatával hagyta jóvá és hatályba lépésének időpontja kihirdetésétől számított 15 nappal kezdődik.







MUDr. Štefan Cifruš, MPH
a város polgármerstere












Verzia pre tlač vzn25m.pdf vzn25m.pdf (141.7 kB)

ma 2018.10.17 van

ma Hedviga névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal