Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

ÁÉR

az állatok tenyésztéséről és tartásáról

Účinnos: 2.1.1998


Rimaszombat város 38/1997 számú
általános érvényű rendelete
az állatok tenyésztéséről és tartásáról


A rimaszombati Városi Képviselőtestület a Tgy. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló törvénye 6. §-a és 11. §-a 3. bekezdésének g/ pontja értelmében, a későbbi változások és kiegészítések hangzásában, határozatot hozott erről az általános érvényű rendeletről:

Alapvető rendelkezések

1. §

A rendelet hatásköre

A rendelet meghatározza az állatok tenyésztését és tartását Rimaszombat város és a hozzá tartozó városrészek (Bátka, Dúsa, Majom, Alsópokorágy, Felsőpokorágy) területén, meghatározza az állatok tenyésztőinek, az állatok tartóinak és a városi szerveknek jogait és kötelességeit. A rendelet nem érinti az állatorvosi gondoskodás és higiénia területén érvényes általános jogi előírásokat.

2. §

Alapvető fogalmak

1) Állatok tenyésztőjének, tartójának tekintendő minden jogi- és fizikai
személy, aki bármilyen okból állatokat tenyészt vagy tart, mégha átmeneti időszakra is.

2) A következő állatokra érvényes ez az általános érvényű rendelet:

a/ Gazdasági állatok (GÁ)

Nagytermetű gazdasági állatok (NGÁ)

- szarvasmarha, sertés, bárány, kecske és a további fel nem sorolt páros- és páratlanujjú patások,

Kistermetű gazdasági állatok (KGÁ)

- baromfi, galamb, méhek, csigák, halak, nyulak, szőrös testű állatok (hús- és
növényevők is),

b/ kutyák, macskák,



c/ egyéb állatok (EÁ), amelyek díszállatok (madarak, terráriumi állatok és egyebek)
és minden további állatok, amelyek az a/ és b/ pontban nincsenek felsorolva,

d/ vadállatok (VDÁ), ide tartoznak azok az állatok, amelyek saját természetes
életkörnyezetüktől meg lettek fosztva, vagy zárt környezetben születtek esetleg
zárt környezetben tartják őket,

e/ vadászati állatok és szabadon élő állatok (VSZÁ),

f/ veszélyes állatok (VÁ) – vadon élő állatok és egyéb gerinctelen és gerinces
élőlények, amelyek fiziológiai adottságaik alapján képesek az emberi életet vagy az
ember egészségét veszélyeztetni (mérges kígyók, macskaféle ragadozók, stb.),

g/ kóborló állatok (KÁ) – otthon nélküli állatok, amelyek tenyésztő gondoskodása
és felügyelete nélkül vannak, nincsenek megjelölt és bélyegzett nyakörvük.

3) A tenyésztett és tartott állatok megengedett mennyisége az a mennyiség,
amely maximálisan lehetségesnek tartható az emberi élet, a természet és az életkörülmények lehetőségeinek szempontjából.

3. §

Az állatok tenyésztésének és tartásának
területi feltételei

1) Az állatok tenyésztése, tartása és vezetése tilos:

a/ azokon a területeken, ahol az állatok tenyésztését és tartását nem engedélyezi a
városi hivatal, az állami állatorvosi szervek és a járási hivatal életkörülmények
alakítása és védelmének osztálya (OÚ – OTOŽP),

b/ azokon a területeken, ahol ”ÁLLATOKNAK BELÉPNI TILOS” felirat van
elhelyezve,

c/ gyermekhomokozóknál és olyan helyeken, amelyek gyerekek játszására vannak
kijelölve vagy általában a lakosság mindennapi rövid pihenőjeként szolgálnak, az
emlékhelyeken, a gyermek- és sport játszótereken, fürdőhelyeken, óvodai és iskolai
létesítményekben, élelmiszeri létesítményekben, nyilvános és közös étkezdékben,
egészségügyi létesítményekben és minden hasonló kihasználású térségben és
területen, kivételt képeznek a házőrző kutyák őrző tevékenységük teljesítése
idején.






2) Az állatok tenyésztése és tartása megengedett:

a/ azokon a helyeken, ahol azt az állatorvosi és higiéniai előírások megengedik és ez
az általános érvényű rendelet nem tiltja be,

b/ veszéles állatok (vadállatok vagy más élőlények, amelyek fiziológiai adottságaik
alapján képesek az ember életét vagy egészségét veszélyeztetni) csak hivatalosan
bejegyzett létesítményekben lehet tenyészteni és tartani, mégpedig az állami
állatorvosi szervek külön engedélye alapján,

c/ egyéb állatok tenyésztését, főleg védett fajtájú előlényekét, a Washingtoni
egyezmény alapján védett állatokét (CITES) a Járási Hivatal illetékes osztálya
engedélyezi (OÚ – OTOŽP),

d/ a védett fajtájú élőlények tenyésztése és reprodukciós tenyésztése esetében a
tenyésztő a T.gy. 287/1994 számú, a természet és környezet védelméről szóló
törvénye és a hozzá tartozó előírások értelmében jár el,

e/ a társadalmi állatok tenyésztését, amelynek célja szaporítás vagy kereskedelem
(tenyésztőállomások), csak erre alkalmas személyek végezhetik, miután
értesítették az Állatok Védelmi Szervezetét (a T.gy. 115/1995 számú, az állatok
védelméről szóló törvény 20. §-a). A tenyésztőállomás helyét előre meg kell
tárgyalni és jóvá kell hagyatni a Városi Hivatal életkörülmények osztályán.

3) Nagytermetű gazdasági állatok (NGÁ) és kistermetű gazdasági
(KGÁ) tartása és tenyésztése tilos:

a/ minden lakótömbben a város területén,

b/ 400 m2 (beleértve) nagyságú családi házak területén,
- a tilalom csak a NGÁ-ra vonatkozik,

c/ olyan helyeken, ahol nincs biztosítva a tenyésztő állandó felügyelete (közös
pincék, padlások, garázsok, közös helyiségek),

d/ kertészeti területeken és a városkörzeti üdülési területeken,

e/ közös folyosóval és közös udvarral rendelkező különös lakásokban szükséges
az állatok tenyésztéséhez kikérni a lakások és a közös udvar minden használójának
hozzájárulását.
Ez a rendelkezés nem vonatkozik az exotikus kis állatok tenyésztésére a
lakásokban.






4) A tilalom alól kivételt a Városi Hivatal engedélyezhet az állatorvosi és
higiéniai szervek jóváhagyó álláspontja alapján.

5) Nagytermetű gazdasági állatokat tenyészteni és tartani az általános
kötelesség betartása mellett a csak következő helyeken szabad:

a/ vidéki jellegű magánlakásokból álló lakóházcsoportok területén, ahol a parcella
nagysága meghaladja a 400 m2 –et,

b/ a városrészekben, ahol vidéki jellegű lakások vannak túlsúlyban (Bakti, Dúsa,
Alsópokorágy, Felsőpokorágy, Majom, Tamásfalva, Szabadka, Szabópuszta,
Kurinc – az üdülőközpont kivételével, Sütőpuszta, Méhes, Samarjanka,
Baránicska, Szőlő, Valachpuszta és a többi önállóan álló objektumokban a város
körzetében).

6) Kistermetű gazdasági állatokat tenyészteni és tartani csak az általános
kötelesség betartása mellett szabad a magánlakásokból álló lakóházcsoportok területén.

7) Az állatok tenyésztésére szánt objektumoknak meg kell felelniük az
érvényben levő állatorvosi-higiéniai előírásoknak az adott állatok fajtájának és mennyiségének szempontjából.

8) Méheket bekerített területen lehet tenyészteni, maximálisan 1 méhcsalád 1
m2-nyi területen. A kaptárak nyílásainak mindig a tenyésztő területének nagyobb része felé kell irányulniuk, abban az esetben, ha a méhkaptárak közelében élő polgárok egészségének veszélyeztetését orvosi vélemény igazolja, akkor a tenyésztő köteles ezen a területen beszüntetni a méhtenyésztést. Abban az esetben, ha a tenyésztést 400 m2 (beleszámítva) nagyságú telken akarja a tenyésztő végrehajtani, akkor köteles minden szomszédos ingatlan használójától kikérni írásbeli hozzájárulásukat.

9) A Városi Hivatal jóváhagyása és a legközelebbi szomszédok hozzájárulása
nélkül maximálisan csak 10 db felnőtt nyulat és 20 db baromfit lehet tartani (nem vonatkozik ez a városrészekre).

10) Galambok tenyésztése a város területén csak akkor lehetséges, ha az
összhangban van ennek a rendeletnek a szabályzásaival. Tilos galambokat tenyészteni a lakóházak balkonjain, a lakáshoz tartozó mellékhelyiségekben és a ház bérlői által közösen használt helyiségekben. Galambdúcot legkevesebb 10 m-re lehet felállítani a szomszédos lakott területektől.







11) A tenyésztő a tenyésztésre szánt objektum építése előtt vagy ennek az
objektumnak átépítése előtt köteles az érvényes Építkezési Törvény és annak végrehajtó előírásai értelmében eljárni.

12) Egyéb állatok, vadállatok,vadászati és szabadon élő állatok és veszélyes
állatok tartása és tenyésztése csak akkor engedélyezett, ha az állami állatorvosi szervek és az állami egészségügyi szervek , a Járási Hivatal életkörülmények alakítása és védelmének osztálya, a Városi Hivatal életkörülmények osztálya és az egyéb illetékes szervek megadják a szükséges írásos hozzájárulásukat.

4. §

A tenyésztő jogai és kötelességei

A tenyésztőnek jogában áll állatot tenyészteni, ha betartja ennek a rendeletnek a határozatait és az egyéb általánosan érvényes előírásokat.

A tenyésztő köteles:

1) törődni a környezet és a lakosság egészségének védelméről,

2) betartani kötelességeit az állatorvosi gondoskodás területén, az állatok
egészségéről való gondoskodás területén és betartani az egyéb állatorvosi előírásokat1,

3) betartani kötelességeit, amelyek az emberek egészségének védelméről
szóló törvényből és az emberek egészségéről való gondoskodásról szóló törvényből adódnak2,

4) állatokat tartani és tenyészteni olyan megfelelő körülmények között,
amelyek megfelelnek az állatok fajtájának, módjának és tenyésztésük céljának, azaz az állatok életkörülményei a tenyésztés és tartás mellett nem lehetnek aránytalanul korlátozva,

______________________________
1/ a Tgy. 87/1987 számú törvénye az állatorvosi gondoskodásról a Tgy. 215/1992 számú törvénye hangzásában, a Tgy 117/1987 számú hirdetménye az állatok egészségéről való gondoskodásról, a T.gy. 115/1995 számú törvénye az állatok védelméről,

2/ a T.gy. 272/1994 számú törvénye az emberek egészségéről, a Tgy. 96/1992 számú törvény az emberek egészségéről való gondoskodásról.





5) az állatoknak táplálékot biztosítani, gondoskodást nyújtani és fiziológiai és
viselkedésük szempontjából megfelelő elhelyezést biztosítani, továbbá biztosítani számukra a mozgási lehetőséget, betartva egyidejűleg az állatok mozgásáról a szabad területeken szóló általános érvényű rendelet további határozatait,


6) biztosítani a rágcsálók és férgek rendszeres irtását, a kellemetlen szag
eltávolítását az állatok tenyésztésére és tartására szolgáló objektumok tisztításával és fertőtlenítésével,


7) azonnal eltávolítani a nyilvános területekről az állatok által okozott
piszkot, stb. Betartani az állatok belépéséről szóló tilalmat ennek az általános érvényű rendeletnek a 3. §-a 1. bekezdésében megjelölt területekre,


8) olyan helyeken és olyan módon tenyészteni és tartani az állatokat, hogy a
tenyésztés ill. tartás által ne jöjjön létre a környezet megengedett mértéken felüli megterhelése (zajjal - betartani főleg az éjszakai nyugalmat, a környezetet károkozókkal megfertőzni, stb.) és ennek megfelelően kell biztosítani a tenyésztő felügyeletét,


9) biztosítani, hogy a tenyésztett vagy tartott állatok semmiféle módon se
veszélyeztethessék és ne akadályozhassák a többi polgárokat,


10) megtéríteni a bizonyítottan megállapíható kárt, amelyet az állatok
tenyésztésével vagy tartásával idéztek elő,


11) abban az esetben, ha az állat embert sebez meg, köteles elsősegélyt
nyújtani és minden okmányt bemutatni a károsultnak, az állatot azonnal ki kell vizsgáltatni állatorvossal és a vizsgálatot igazoló iratot át kell adnia károsultnak vagy a károsult kezelőorvosának. Ha az állatnál fertőzés gyanúja áll fenn, haladéktalanul értesíteni kell az állatorvosi ügyeletet és a továbbiakban annak utasításaival összhangban kell cselekedni,


12) az elpusztult állatok előfordulását haladéktalanul jelenteni az illetékes
állami igazgatási szerveknek illetve az elpusztult állatot az állatorvosi aszanáció előírásaival összhangban meg kell semmisíteni, azaz az elpusztult állatok testét megfelelően és biztonságosan elhelyezni azok átvételéig a kafilerikus üzemben való megsemmisítés céljából. Tilos az elpusztult állatokat a szeméttárolókba dobni vagy azokat kertekben, nyilvános helyeken, stb. elásni,




13) jelenteni a városi hivatlnak minden nyilvántartás alá tartozó kutyát és
állatot legkésőbb beszerzésüktől számított 30 nap elteltével a Városi Hivalat életkörülmények osztályán, egyidejűleg ugyanebben az időpomntban jelenteni minden változást az állatok tarásában és tenyésztésében (a továbbiakban csak „jelentési kötelesség“). Jelentési kötelesség fennáll a kutyákon kívül azoknál az állatoknál is, amelyek bármilyen módon veszélyeztethetik vagy gátolhatják a többi lakosságot,

14) azokban az esetekben, ha ezen általános érvényű rendelet alapján kötelező
a városi hivatal engedélye, az engedélyt még az állat tartása vagy tenyésztése előtt kell kikérni,

15) vállalkozási tevékenységhez, mint önállóan gazdálkodó földműves, a
városi hivatal tevékenysége alá tartozó tenyésztési szándékot előre meg kell tárgyalni ezen hivatallal és be kell tartani az érvényes korlátozásokat,

16) biztosítani, hogy az állatok tartása és tenyésztése ne legyen olyan
személyre bízva, aki erre testileg vagy lelkileg nem alkalmas,

17) az állatok evakuálása esetén az állatok tartására és tenyésztésére azok a
kötelességek érvényesek, amelyeket az evakuálást elrendelő szerv ad ki,

18) biztosítani, hogy az állatot ne kínozzák. Tilos az állatok tenyésztését
befejezni az állat kiengedésével a városba vagy a szabad természetbe, hasonlóan tilos elpusztítani vagy az állatot elpusztíttatni megfelelő okok nélkül.

5. §

Az állatok tartásának és tenyésztésének korlátozásai

1) A 2. § 2. bekezdésének a/ pontjában felsorolt állatok, hasonlóan a d/, e/ és
f/ pontokban felsorolt állatok tartása és tenyésztése tilos Rimaszombat város beépített területein, kivételt képeznek a vidéki jellegű lakások individuális építkezési területei. A városrészekben háztartási állatok tenyésztése a tenyésztők általános kötelességeinek betartása mellett lehetséges.

2) Kutyák és macskák tartása és tenyésztése az általános előírások betartása
mellett külön meg van határozva ennek az általános érvényű rendeletnek a 10. illetve a 11. §-ában.

3) Díszállatok tenyésztése és tartása a lakásokban megengedett a
lakótelepeken és az összefüggő községi építkezések területén.






4) Ha az egyes állatfajták tartásának és tenyésztésének korlátozásai nincsenek
sajátos előírásokkal másképp meghatározva, akkor a polgár kérésére a Városi Hivatal életkörülmények osztálya kivételt tehet, mielőtt kikéri az illetékes állatorvosi gondoskodási szervek, az állami egészségügyi intézet írásbeli hozzáállását és a szomszédos telkek tulajdonosainak írásbeli jóváhagyását.

5) Ha a tenyésztés engedélyezésének vagy korlátozásának meghatározásánál
kétségek merülnek fel, akkor a Városi Hivatal életkörülmények osztálya hoz döntést.

6. §

Az állatok tenyésztésének mennyisége

1) A tenyésztett és tartott állatok maximális illetve ajánlott mennyisége ( a
továbbiakban csak „megengedett mennyiség“) a tenyésztés biztosításának feltételeitől függ, tehát az ebből a rendeletből adódó és egyéb illetékes előírásokból (ezen rendelet 4. §-ának 2. és 3. bekezdése) adódó minden feltétel teljes mértékű teljesítésétől, különös hangsúlyt kell fektetni főleg a szomszédos együttélésre, a környezet védelmére és az állatok életkörülményeinek megfelelő biztosítására, valamint a környezet tűzvédelmi biztosítására is, amely pl. a táplálék tárolásából, stb. keletkezhet.

7. §

Általános területi és építészeti feltételek

1) Az állatok tartására és tenyésztésére szolgáló építmények felépítésénél, javításánál és átalakításánál a Tgy. 50/1976 számú törvény értelmében kell eljárni, a későbbi változások és kiegészítések hangzásában és a végrehajtó határozatok értelmében. Az új építkezés tervezett megvalósítását az építkező még a tervdokumentáció elkészítése előtt köteles jelenteni és megtárgyalni a Városi Hivatallal (építkezési és területi tervezési és közlekedési osztály).
A Városi Hivatal hoz határozatot arról, hogy a tervezett építkezést lehet-e kisebb építkezésnek nyilvánítani és a továbbiakban építkezési engedély nélkül, csak bejelentési alapon cselekedni, illetve, hogy az építkezés igényli-e az építkezési engedély kiadását a hozzá tartozó minden feltételekkel együtt, amelyeket Rimaszombatban a Járási Hivatal (OÚ – OTOŽP) határoz meg és hajt végre.

2) Az állatok tartására és tenyésztésére szolgáló építményeket és egyéb
térségeket (istállók, trágyadombok, húgytartályok, stb.) a telek félreeső részén kell







elhelyezni a szomszédos ingatlanok objektumaitól megfelelő távolságra úgy, hogy ne kerüljön sor a lakosság nagyméretű zavarására és a környező terület károsítására.

3) Az állatok tenyésztését szolgáló építmények és egyéb térségek
elhelyezésével, felépítésével és üzemeltetésével összefüggő általános területi és építkezési követelményeket, a higiéniai és állatorvosi alapelveket az SZK Földgazdasági Minisztériumának előírása határozza meg „A gazdasági állatok tenyésztésének alapelvei az SZK községeinek bel- és külterületein”, kiadva 1992 októberében és az egyéb új szabályok és előírások, amelyek betartása hasonlóan feltétele az állatok tartásának és tenyésztésének.


Különös rendelkezések

8. §

Nagytermetű gazdasági állatok tenyésztése


1) Nagytermetű gazdasági állatok tenyésztése Rimaszombatban csak a
kijelölt részeken lehetséges (a 3. § 5. bekezdésének b/ pontja).

2) A tenyésztésnél az állatorvosi gondoskodás területén be kell tartani ezen
általános érvényű rendelet 4. §-ának 2. és 3. bekezdésében felsorolt kötelességeket, ugyanúgy az állatok tartására és tenyésztésére vonatkozó egyéb általános szabályokat.

3) A haszonállatok tenyésztője köteles betartani a tenyésztésre szolgáló
objektumok közötti távolságot, az objektum távolságának az utcavonaltól 10 m-nek kell lenni, az egyéni vízforrástól 15 m-re és ugyanilyen távolságot kell biztosítani a szomszédos telkek lakott épületeitől is. Ha ezt a távolságot nem lehet betartani, akkor írásbeli engedélyt kell kérni a szomszédoktól és ezt követően a Városi Hivatal életkörülmények osztályától.

4) Az objektum tisztítását úgy kell biztosítani, hogy a folyékony váladékok
azonnal el legyenek vezetve vízhatlan emésztőgödörbe és a trágya naponta el legyen távolítva vízhatlan trágyadombra. A trágyadomb terjedelmét annyi trágya befogadására kell biztosítani, amennyi a tenyésztés 6 hónapos üzemeltetése alatt keletkező mennyiség befogadására elegendő. Szintén zártnak kell lennie vagy rendszeresen földdel kell letakarni. A tenyésztőnek gondoskodnia kell a tárolt trágya felhasználásáról.






9. §

Kistermetű gazdasági állatok tenyésztése

1) Kistermetű gazdasági állatok tenyésztése megengedett a város területén
a korlátozások és ezen rendelet egyéb előírásainak betartása mellett és a megengedett mennyiségben.

2) A kistermetű gazdasági állatok tenyésztésére az általános kötelességeken
kívül vonatkozik ezen rendelet 8. §-ának 3. és 4. bekezdése.

10. §

Kutyák tartása és tenyésztése

1) Kutyák tenyésztése megengedett egész Rimaszombat város és a hozzá
tartozó városrészek területén az állatok tenyésztésére és tartására vonatkozó minden általános előírás és határozat betartása mellett. A kutyák tartására és tenyésztésére a Városi Hivatal életkörülmények osztálya ad engedély a szomszédok jóváhagyó állásfoglalása és a megkövetelt okmányok előterjesztése alapján.

2) A tenyésztett kutyák megengedett mennyisége korlátozott 1 darabra
(kivételt képeznek a 3. § 5. bekezdésében felsorolt városrészek). A városhoz tartozó községekre (1. §) ezen általános érvényű rendelet 6. §-a vonatkozik. Ebbe a mennyiségbe nem számítanak bele a 3 hónapot be nem töltött kutyakölykök.

3) A tenyésztők kötelesek:

- a 3 hónaptól idősebb kutyák esetében teljesíteni jelentési kötelességüket, befizetni a megfelelő évi illetéket a kutya tenyésztése és tartása alapján. A kutyát arra a címre kell bejelenteni, ahol tartózkodik, éspedig 18 éven felüli személyre. A fizetés elosztása a következő:

a/ többlakásos épületekben,
b/ családi házakban a város területén,
c/ családi házakban a 3. § 5. bekezdésében felsorolt városrészekben,
d/ vállalkozási tevékenységre szolgáló objektumokban.

A befizetés és a regisztrációs jelvény átvétele után a kutyát el kell látni
a jelvénnyel, amikor az nyilvános területen tartózkodik. A regisztrációs jelvény
hordását a Városi Rendőrség ellenőrzi.







- felmutatni a tenyésztő szomszédainak írásos jóváhagyását, akik a lakótömbben ugyanazon emeleten laknak, mint a tenyésztő, ugyanúgy a tenyésztő alatti és feletti lakóegységekben. A tenyésztőknél a családi házakban ill. a családi házak telkein azon szomszédok írásbeli jóváhagyását, akik esetében nincs betartva a kutya elhelyezésétől és a tőle elhelyezkedő lakott objektum közötti előírt távolság,

- felmutatni a kutya fajtáját és korát igazoló okmányt ill. becsületbeli kijelentést, a kötelező védőoltás dátumát tartalmazó igazolványt és a tenyésztett kutyával kapcsolatos egyéb adatokat.

Minden felsorolt adatot és iratot a tenyésztő a bejelentés alkalmával
mutatja be a Városi Hivatalban.

4) A többlakásos lakótömbök közös helyiségeiben és a nyilvános területeken
a kutyákat csak maximálisan 3 m hosszú vezetéken és védő szájkosárral ellátva szabad vezetni.

5) Rimaszombat város területén tilos olyan kutyákat tenyészteni, amelyeket
keresztezéssel és az agresszivitás növelésének céljával tenyésztettek ki (pl. az Amerikai PIT BULL TERRIER és a hasonló fajták).

6) A kutyák betanítása csak az erre a célra kijelölt kinológiai területeken
lehetséges. Ezek a területek nem lehetnek a lakóterületek, üdülőközpontok és az iskolai létesítmények elhelyezésére kijelölt területek közelében.

7) Kóborló kutyák befogását az illetékes meghatalmazott szerv hajtja végre
vagy az ezzel a tevékenységgel meghatalmazott fizikai személy. Minden olyan kutyát be lehet fogni, amely a befogás napján nincs ellátva védőjelvénnyel illetve a tenyésztő felügyelete nélkül szabadon kószál.

8) A tenyésztő köteles a kutyáját 3 hónapos kor elérése után veszettség ellen
beoltatni és az oltást rendszeresen 1 éves időközökben megismételni.

9) A Városi Hivatal életkörülmények osztálya és a pénzügyi osztály
felhatalmazott dolgozói valamint a Városi Rendőrség dolgozói felhívására a tenyésztő köteles felmutatni a kutya tenyésztését és tartását igazoló szükséges iratokat, az illeték befizetését, az oltást, a szomszédok jóváhagyását, stb. igazoló iratokat.

10) A kutyák sétáltatása megengedett azokon a területeken, ahol általában a
polgárok nem tartózkodnak. Ilyen területeknek tekintendők a lakótömböktől távol eső helyek, pl. a vasútvonal mentén, a Rima partján és a szabad természetben.







11) A tenyésztők általános kötelességein és a 10. §-ban felsorolt
kötelességeken kívül a kutyák tartására és tenyésztésére vonatkozik ezen rendelet 8. §-ának 3. és 4. bekezdése is.

12) Az ebben a paragrafusban összefoglalt határozatok vonatkoznak a
szolgálati és őrző kutyákra is, beleértve az illetékfizetési kötelességet.

13) Mindenki, aki kóborló állatnak ad hajlékot, köteles ezt jelenteni 3 napon
belül az állami állatorvosi gondoskodási szervnek.

11. §

Macskák tenyésztése

1) Macskák tenyésztése megengedett a város egész területén.

2) A tenyésztett macskák megengedett mennyisége - a városhoz tartozó
községek kivételével:
a/ többlakásos épületekben - 1 darab
b/ családi házakban - 2 darab.

3) A macskák tenyésztésére általánosan ugyanazok az előírások
vonatkoznak, mint a többi állat tenyésztésére.

4) A nyilvános területeken szabadon mozgó macskákat el kell látni
nyakörvvel, amelyen a tulajdonos neve és címe található. Ellenkező esetben kóbor macskáknak tekintendők.

12. §

Mendékhelyek az állatok részére

1) A kóbor állatokat az illetékes felhatalmazással és a Városi Hivatal
engedélyével rendelkező szervek fogják be. A befogott állatot az állatok részére berendezett menedékhelyeken helyezik el, ahol a tulajdonos illeték fejében átveheti az állatot a menedékhelybe fogadástól számított 10 napon belül.

2) A szervezet az állat elhelyezéséről és hollétéről csak abban az esetben
értesíti az állat tulajdonosát, ha a tulajdonos megállapítható (regisztrációs jelvény a kutyáknál, stb.).

3) Ha a tenyésztő nem veszi át a menedékhelyen elhelyezett állatot 10 nap



elteltével, akkor az állatot el lehet adni, esetleg ha nem adják el, akkor el is pusztíthatják.

4) A többi feltételeket az állatok részére berendezett menedékhely
üzemeltetési rendje tartalmazza.

13. §

Szankciók

1) Ezen általános érvényű rendelet határozatainak megszegéséért a felelős
fizikai személynek a Tgy. 372/1990 számú, a kihágásokról szóló törvénye értelmében lesznek büntetve:

a/ a jegybüntetés keretén belül - 16,60 € összegig a városi rendőrség tagjai és a
városi hivatal felhatalmazott dolgozói által,
b/ kihágási eljárás keretén belül - a kihágás fajtájától függően elkülönítve 99,58 €
összegig.

2) Ezen rendelet határozatainak megszegéséért a város polgármestere a jogi
személyeknek 3 319,39 €összegig terjedő büntetést szabhat ki a Tgy. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló törvénye értelmében, a későbbi kiegészítések és változások hangzásában.

3) Ezen rendelet 6. §-ából adódó kötelességek megszegéséért az állatok
tartóinak és tenyésztőinek a következő büntetés szabható ki:

a/ a tenyésztés azonnali betiltása meghatározott időre,
b/ büntetés és a tenyésztett állatok mennyiségének meghatározása.

Általános és befejező rendelkezések

14. §

Ellenőrzés

1) Ezen általános érvényű rendelet betartásának ellenőrzését végrehajthatják:

- a városi rendőrség,
- a városi hivatal (pénzügyi osztály és életkörülmények osztálya).

2) Ezen általános érvényű rendelet határozataival ellentétes tenyésztést a
tulajdonos köteles ezen rendelet érvénybe lépésétől számított 3 hónapon belül összhangba hozni.



3) Ez az általános érvényű rendelet az állatorvosi – higiéniai előírások
betartása mellett nem vonatkozik az állatok ideiglenes áthelyezésére (kiállítások, vásárok, ellenőrzések, versenyek, stb.), az állatok tenyésztésére katonai és rendőrségi egységekben.

4) Az állatok tartásával és tenyésztésével, illetve a tenyésztés
engedélyezésével összefüggő vitás esetekben a Városi Hivatal életkörülmények osztálya hoz határozatot. A határozathoz kikérik az állami állatorvosi gondoskodási szerv, az állami egészségügyi intézmény, illetve a Járási Hivatal illetékes osztályának (OTOŽP) és egyéb érintett szervek véleményét.

5) Az ebben a rendeletben felsorolt állatok tartásánál a kérvény átvevése után
a Városi Hivatal határoz. A Városi Hivatal határoz olyan tenyésztésről is, amelyet ez a rendelet nem említ, ugyanúgy az állatok tartásával és tenyésztésével kapcsolatos nézeteltérésekről.

6) A lakások tulajdonosai és gondnokai kötelesek törődni a lakási rend
betartásáról és a Városi Hivatal felkérésére együttműködni ezen általános érvényű rendelet határozatai betartásának ellenőrzésénél.

15. §

Hatálytalanító rendeletek

Hatályon kívül van helyezve a 18/1993 számú, az állatok tartásáról és tenyésztéséről szóló általános érvényű rendelet.

16. §

Hatályba lépés

Ezt a rendeletet a rimaszombati Városi Képviselőtestület 1997. december 18.-i ülésén hagyta jóvá és hatályba lépésének időpontja 1998. január 2.-a.

Ing. Pavel Brndiar s.k.
a város polgármestere












Rimaszombat város 38/1997 számú
általános érvényű rendeletének
változásai és kiegészítései





A 10. § 3. bekezdésének c/ pontja kiegészítődik a következő szöveggel :

...„Tamásfalva és Szabadka kivételével” és a határozat a következő képen fog hangzani:
„ … a családi házakban a városrészekben, amelyek a 3. § 5. bekezdésében vannak felsorolva, Tamásfalva és Szabadka kivételével” ”

A 4. § 4. bekezdésében kiegészítődik az 1/ számú utalás a vonal alatt a következő szöveggel:
… a Földművelődésügyi Minisztérium Hirdetményének hangzásában, a T.gy. 230/1998 számú a gazdasági állatok tenyésztéséről szóló törvénye

Ezt a kiegészítést a rimaszombati Városi Képviselőtestület 2001. december 18.-án megtartott ülésén a 87/2001 - MsZ határozatával hagyta jóvá és kihirdetésétől számított 15 nap után lép érvénybe.










Ing. Ladislav Bartakovič, s. k.
a város polgármestere









Rimaszombat város 38/1997 számú,
az állatok tenyésztéséről és tartásáról szóló
általános érvényű rendeletének változásai és kiegészítései


A 4. §-ban
a 2. bekezdésében a vonal alatti 1/ hivatkozásban a mondat végére be kell tölteni a szövegrészt: „ ... a T.gy. 230/1998 számú, a gazdasági állatok tenyésztéséről szóló Hirdetmény “
a 13. bekezdésben - az első mondatból ki kell hagyni „ ... a kutyákat és ...“, az utolsó mondatból a „ ... kutyákon kívül ...“ szövegrészeket

Az 5. §-ban
a 2. bekezdés a következő képen változik: A kutyák tenyésztése és tartása az általános előírások betartásával külön meg van határozva ennek a rendeletnek a 10. §-ában és a 64/2003 számú általános érvényű rendeletben, amellyel módosítva van a kutyák tartásának néhány feltétele. A macskák tenyésztése és tartása az általános érvényű rendeletek betartásával külön meg van határozva ennek a rendeletnek 11. §-ában.

A 7. §-ban
az 1. bekezdés utolsó mondata így végződik: „ ... építkezési engedély kiadása minden hozzá tartozó járulékokkal.“

A 10. §-ban
a 3. bekezdésből az 1. és 3. szakasz kiesik
- a 2. szakaszban a szöveg a következő képen változik: „ ... családi házak területén a
szomszédok beleegyezése, akiktől nincs betartva a kutya 10 m távolságra eső elhelyezése lakott objektumaiktól. “
a 4. bekezdésben a szövek a következő képen változik: „A többlakásos
lakótömbök közös helyiségeiben, a közterületeken és mindenütt, ahol a kutyák vezetése megengedett, a kutyát pórázon kell tartani.“
az 5. bekezdésben – az egész szöveget ki kell hagyni és a következővel helyettesíteni: „A kutyák tenyésztéséért és tartásáért járó illeték elosztása a város területén a következő:
a/ többlakásos épületekben
b/ családi házakban a városban
c/ családi házakban a 3. és 5. §-ban felsorolt városrészekben
d/ vállalkozási tevékenységre szolgáló létesítményekben.“
a 7. bekezdésben – az egész szöveget ki kell hagyni és a következővel helyettesíteni: „Mindenki aki kóbor kutyát vesz magához, köteles ezt 3 napon belül jelenteni az állatorvosi gondoskodás intézetében és a Városi Hivatal életkörülmények osztályán.“
a 10. bekezdésben - az egész szöveget ki kell hagyni és a következővel helyettesíteni: „Az ebben a paragrafusban felsorolt határozatok vonatkoznak a szolgálati és őrző kutyákra is, beleértve az illetékfizetési kötelességet is.“
a 11. bekezdésben – a szöveg a következő képen változik: „A tenyésztők általános kötelességein és ezen rendelet 10. §-ában felsorolt kötelességeken kívül az állatok tenyésztésére és tartására a T.gy. 282/2002 számú törvény és a 64/2003 számú általános érvényű rendelet is vonatkozik, amely a kutyák tartásának néhány feltételét határozza meg.“
a 12. és 13. bekezdések kiesnek

A 14. §-ban
az 1. bekezdést a következő szakaszokkal kell kiegészíteni:
- a főellenőr hivatala
- Rimaszombat város polgármestere által felhatalmazott személyek
a 4. bekezdésben – az utolsó mondatból kihagyni a szövegrészt: „...ill. OÚ OTOŽP , a Járási Hivatal illetékes osztálya“.

Ezen általános érvényű városi rendeletet változásait és kiegészítéseit a rimaszombati Városi Képviselőtestület 2003. június 24.-én a 69/2003 számú határozatával hagyta jóvá.

Ezen általános érvényű rendelet változásai és kiegészítései 2003. július .-én
lépnek érvénybe.





MUDr. Štefan Cifruš, MPH
a város polgármestere


 

ma 2018.10.17 van

ma Hedviga névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal