Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

ÁÉR

Árverezési rendszabály, amely a város tulajdonát képező ingó és ingatlan vagyon eladását határozza meg

Účinnos: 26.9.2003


Rimaszombat város 65/2003 számú
általános érvényű rendelete

Árverezési rendszabály,
amely a város tulajdonát képező ingó és ingatlan vagyon
eladását határozza meg


Rimaszombat város, a Tgy. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló törvénye 6. §-ának 1. bekezdése és 11. §-a 4. bekezdésének g/ pontja értelmében, a későbbi előírások hangzásában és a T.gy. 527/2002 számú, az önkéntes árverezésről szóló törvénye értelmében kiadja ezt az általános érvényű rendeletet.

I. RÉSZ
Általános rendelkezések

1. cikkely
A rendelet hatásköre és célja

1) Ez az árverezési rendszabály meghatározza a város tulajdonát képező ingó és
ingatlan tulajdon (a továbbiakban csak „tulajdon”) nyilvános árverezésének (a továbbiakban csak „árverezés”) feltételeit és folyamatát, kivételt képeznek azok a lakások és nem lakási helyiségek, amelyek használatban vannak és amelyekre nem vonatkoznak sajátos előírások1/.
2) Ez az árverezési rendszabály érvényes minden jogi és fizikai személyre, aki
az 1. pontban felsorolt tulajdon árverezésén részt vesz.

2. cikkely
Az árverezés és az árverezés tárgya

1) Az árverezés nyilvános eljárás, amelynek az a célja, hogy az árverezés
tárgyának tulajdon- vagy egyéb joga átmenjen más jogi vagy fizikai személyre.
2) Az árverezés tárgya - ennek az árverezési rendszabálynak céljaira - olyan
tárgy vagy egyéb vagyoni érték, amelyet át lehet vinni és amelyet a Városi Képviselőtestület az árverezésre jóváhagyott.
3) Árverezésre be lehet sorolni olyan tulajdont, amely:
a/ nyilvános célokra,
b/ a városi önkormányzat szükségleteire2/,
c/ az államigazgatással összefüggő átvitt feladatok teljesítésének
biztosítására szolgál3/.
4) Az árverezés tárgyát nem képezheti olyan tulajdon, amelyen zálogjog vagy
vásárlási előjog van kivetve, vagy olyan tulajdon, amely bírósági per tárgyát képezi.




3. cikkely
Az árverező

Az árverező Rimaszombat Város, mint a tárgy tulajdonosa, aki az árverezés lefolyását a Városi Hivatalon keresztül biztosítja.

II. RÉSZ
Az árverezés megszervezése és résztvevőire vonatkozó feltételek

4. cikkely
Az árverezés megszervezése

1) Az árverezés előkészítését, lefolyását és végrehajtásának eredményeit az
árverező szervezi meg, összhangban az érvényes általános érvényű rendeletekkel és ezen árverezési rendszabállyal.
2) Az árverező biztosítja a Városi Képviselőtestület 2 képviselőjének jelenlétét
az árverezésen, akiket a város polgármestere nevez ki.
3) Ha az árverezés tárgyát olyan tulajdon képezi, amely gondnokság alá
tartozik, akkor az árverező biztosítja a gondnok részvételét az árverezésen.

5. cikkely
Az árverezés kihirdetése

1) Az árverező köteles minden árverezést nyilvánosan kihirdetni. Az árverezés
végrehajtását a város hivatalos tábláján kell kihirdetni, a Gemerské zvesti és a Gömöri Hírlap hetilapokban kétszer egymás után közölni és az interneten Rimaszombat város honlapján. Abban az esetben, ha ingatlan tulajdon árverezéséről van szó, akkor az árverezést az árverező az árverezési jegyzékben szereplő közjegyző4/ közvetítésével hirdeti meg, legkésőbb 30 nappal az árverezés kitűzött időpontja előtt.
2) Az árverezés kihirdetésének tartalmaznia kell főleg:
a/ az árverező megnevezését,
b/ az árverezés tárgyának megnevezését és leírását,
c/ az árverezés megtartásának helyét, dátumát és időpontját,
d/ a legalacsonyabb kínálatot,
e/az árverezési biztosíték megkövetelt összegét, annak letételéről és
felmutatásáról szóló igazolást, amely tartalmazza a letét helyét, dátumát és
módját,
f/ az elárverezett ingatlan tulajdon árának kifizetési módját,
g/ azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az árverezés iránt
érdeklődőnek megtekinteni az árverezés tárgyát,
h/ az árverezésen részvevésért járó illeték összegét (a továbbiakban csak
„árverezési illeték”).






6. cikkely
Az árverezés részvevői

1) Az árverezésen részt vehetnek fizikai személyek, akiknek állandó lakhelyük
a SzK területén van és jogi személyek, akik székhelye a SzK területén van (a továbbiakban csak „árvevő”), s akik kifizették az árverezési illetéket.
2) Az árvevő az árverezésen részt vehet személyesen vagy képviseltetheti
magát más személlyel, aki hitelesített teljes felhatalmazással rendelkezik.
3) Az árverező minden árverezésre kerülő tárgyról árverezési lapot vezet, ahová
be kell írni minden érdeklődőt az illető árverezési tárgy iránt. Az árverezési lapon fel kell tüntetni:

a/ az árverezés tárgyát,
b/ az árvevő teljes nevét és meghatározó adatait,
c/ az árverezési biztosíték befizetéséről szóló igazolás számát és dátumát,
d/ az árverezési illeték befizetését igazoló iratot.

4) Azok az árvevők, akik az árverezésen való részvétel minden feltételét
teljesítették, az árverezőtől árverezési számmal ellátott táblát kapnak.

7.cikkely
Árverezési illeték és árverezési biztosíték

1) Az árverezési illeték összege 100.- Sk személyenként egy napra. Az illetéket
minden érdeklődő köteles befizetni az árverezőnek és ez az illeték az árverezés bevételi részét képezi.
2) Az árverezésre bocsátott tárgy legalacsonyabb értékét a szakértői
véleménnyel összhangban kell megállapítani (amely az árverezés napján nem lehet 6 hónaptól idősebb keltezésű) és a Városi Képviselőtestület határozata alapján.
3) Árverezési biztosíték alatt értjük az árverezésen résztvevők későbbi
kötelezettségeinek biztosítását a meghatározott időn belül. Az árverezési biztosíték legkevesebb 10 %-át teszi ki az árverezés tárgyának legalacsonyabb értékéből.
4) Az árvevő köteles az árverezési biztosítékot befizetni és az árverezőnek
igazolni a biztosíték befizetését, legkésőbb az árverezés napján és olyan módon, ahogyan ez a hivatalos hirdetésen fel van tüntetve.
5) Az árverezési biztosíték az árverezés tárgyának eladása után beleszámítódik
az árverezésen elért érték összegébe.
6) Az árverezés befejezése után az árverező köteles a sikertelen árvevőknek
visszafizetni az árverezési biztosítékot mindennemű fölösleges halasztás nélkül.
7) Abban az esetben, ha az árvevő (drágító) nem téríti meg az árverezésen elért
érték összegét a meghatározott időben, amelyet a hivatalos hirdetésben feltüntettek vagy az árverezés jegyzőkönyvében meghatároztak, akkor a tulajdonjog átvitele nem valósul meg és az árverezési biztosíték teljes összege az árverező nyereségét képezi, mint szerződéses bírság.


III. RÉSZ
Az árverezés lefolyása és eredményei

8. cikkely
A kikiáltó és az árvevő tevékenysége

1) Az árverezést a kikiáltó hajtja végre. A kikiáltó fizikai személy, aki
jogi műveletek elvégzésére és aki egészségileg megfelel ennek a feladatnak a végrehajtására és jogosult az árverező nevében és annak számlájára az árverezést végrehajtani.
2) A kikiáltó az árverező alkalmazottja és a város polgármestere nevezi ki.
3) A kikiáltó az árverezés tárgyának bemutatásával nyitja meg az árverezést és
közzéteszi a legalacsonyabb ajánlatot, felszólítja az érdeklődőket, hogy tegyenek javaslatokat, ezt kalapácsütéssel igazolja.

9. cikkely

1) Az átvevők a legalacsonyabb ár kihirdetése után az árverezési számmal ellátott
táblájuk felemelésével reagálnak.
2) Ha az árverezésre bocsátott tárgy iránt több árvevő érdeklődik, akkor a kikiáltó
azt jelöli meg közülük, aki elsőnek jelentkezett. Annak az árvevőnek a javára ismétli meg a kikiáltó az ajánlatot „először”, „másodszor” és „harmadszor” hozzátevésével.
3) Ha a harmadik ajánlat elhangzása után, melyet a kikiáltó tett, 30 másodpercen
belül más árvevő magasabb összeget ajánl fel, akkor az árverezés folytatódik a magasabb összeggel az előző pont szerint.
A legkisebb összeg, amellyel az értéket növelni lehet 500.- Sk.

10. cikkely

1) A kikiáltó az ajánlatot megfontoltan megismétli. Az ajánlott legmagasabb összeg
harmadik megismétlése után a kikiáltó kalapácsütéssel ítéli oda az árverezés tárgyát annak a személynek, aki az utolsó legmagasabb összeget ajánlotta.
2) Ha az árverezés tárgya iránt csak egy árvevő tanúsít érdeklődést, akkor a kikiáltó
kalapácsütéssel ítéli oda az árverezés tárgyát az érdeklődő személynek.

11. cikkely

Lemondás az árverezésről

Az árverező köteles lemondani az árverezésről legkésőbb az árverezés megkezdése előtt, ha nincs teljesítve minden törvény által előírt feltétel.





12. cikkely

Az árverezés sikertelensége

Ha az árverezés tárgyát nem sikerül a 9. és 10. cikkely előírásai szerint elárverezni és ha az utolsó árajánlat kevesebb, mint a legalacsonyabb kikiáltott érték, akkor a kikiáltó az árverezést sikertelennek nyilvánítja ki.

13. cikkely

1) Ha az árverezés tárgya ismételt árverezésen sem éri el az árelőírások alapján
megállapított legalacsonyabb összeget, akkor az árverezésre bocsátott tulajdon eladásáról a Városi Képviselőtestület hoz határozatot.
2) Az árverezés egész lefolyására az árverező által kinevezett bizottság ügyel.

14. cikkely

Az árverezésről készült jegyzőkönyv

1) Az árverezés befejezése után az árverező jegyzőkönyvet készít az érverezés
lefolyásáról.
2) Az árverezés lefolyásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a/ a végrehajtott árverezés dátumát, helyét és időpontját,
b/ az árverezésre bocsátott tárgy megnevezését,
c/ az árverező és a kikiáltó megnevezését,
d/ az árvevő megnevezését,
e/ az árverezésen elért értéket,
f/ a fizetendő árverezési biztosíték összegét,
g/ a kiárverezett összeg megtérítéséhez szükséges fizetési feltételek adatait,
h/ egyéb információkat az árverezésen elért érték meghatározott időben való ki
nem fizetése esetére vonatkozólag.
3) Az árverezés végrehajtásáról készült jegyzőkönyvet aláírja a kikiáltó, az árverező
meghatalmazott képviselője, az árvevő és a bizottság tagjai.
4) Az árverezés végrehajtásáról készült jegyzőkönyv egyenrangú példányát
megkapja az árverező, a kikiáltó és az árvevő.

IV. RÉSZ
15. cikkely

Záró rendelkezések

1) Azokra a körülményekre, amelyekre ez az árverezési rendelet nem tér ki, az általános érvényű jogi előírások érvényesek, valamint a Városi tulajdonnal való gazdálkodás alapszabályai és további ezzel összefüggő előírások.



2) Ezt az általános érvényű rendeletet a rimaszombati Városi Képviselőtestület 2003. szeptember 9.-én a 93/2003 számú határozatával hagyta jóvá.
3) Hatályba lépésének időpontja 2003. szeptember 26.-án kezdődik.

______________________________________________________________________

Jegyzetek:
1/ a T.gy. 182/1993 számú, a lakások és nem lakási helyiségekről szóló törvénye, a későbbi előírások hangzásában,
2/ a Tgy. 369/1990 számú a községi szervezetekről szóló törvénye, a későbbi előírások hangzásában,
3/ a T.gy. 416/2001 számú, némely hatáskörök átvitele az állami szervekről a községekre és a magasabb területi egységekre szóló törvénye, a későbbi előírások hangzásában,
4/ a Tgy. 323/1992 számú, a közjegyzőkről és azok tevékenységéről szóló törvénye, a későbbi előírások hangzásában.












MUDr. Cifruš Štefan, MPH
a város polgármestere























1. számú KIEGÉSZÍTÉS
Rimaszombat Város 65/2003 számú általános érvényű rendeletéhez, az
Árverezési rendszabályokhoz Rimaszombat Város tulajdonában levő területek, épületek és építmények, lakások és nem lakási térségek eladására vonatkozólag





A II. rész, 7. cikkelyének 2/ számú bekezdése kiegészítődik a következő hangzással:

Ha az árverezés tárgya nem lett elárverezve, akkor az árverező haladéktalanul megismétli az árverezést, miközben a legalacsonyabb árajánlatot 30%-kal csökkenti.
Ha az árverezés tárgya nem lett elárverezve a 30%-os kikiáltási ár csökkentése után sem, akkor az eladás formájáról és az árról a Városi Képviselőtestület hoz döntést.

Ezt a kiegészítést a rimaszombati Városi Képviselőtestület 2004. 4. 27-én a 33/2004-MsZ számú határozatával hagyta jóvá.

Érvénybe lépésének időpontja kifüggesztésétől számított 15 nappal kezdődik.











MUDr. Štefan Cifruš, MPH
a város polgármestere

Verzia pre tlač vzn65m.pdf vzn65m.pdf (45.2 kB)

ma 2018.10.17 van

ma Hedviga névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal