Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

ÁÉR

a városi önkormányzat által végrehajtott ellenőrzésekről Rimaszombat Város körülményei között

Účinnos: 10.11.2005


Rimaszombat város 79/2005 számú
általános érvényű rendelete a városi önkormányzat
által végrehajtott ellenőrzésekről Rimaszombat Város körülményei között

A rimaszombati Városi Képviselőtestület a Tt. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló törvénye 6. §-a és 11. §-ának 4. bekezdése g/ pontja értelmében, a későbbi előírások hangzásában, kiadja ezt az általános érvényű rendeletet a Rimaszombat város önkormányzat által végrehajtott ellenőrzésekről.


ELSŐ RÉSZ
Rimaszombat Város ellenőrző tevékenysége

1. cikkely
Általános rendelkezések

Ellenőrzés alatt, ezen általános érvényű rendelet értelmében /a továbbiakban csak ÁÉR/ Rimaszombat Város körülményei között az alábbi ellenőrzések értelmezendők:
1) a törvényszerűségek, célszerűség és gazdaságosság betartása a:
a) Város pénzügyeinél sajátos előírás értelmében1/
b) Város tulajdonánál és a város gondnoksága alá tartozó állami tulajdonnál.
2) a törvényszerűségek betartásánál, amelyek a Város ÁÉR-eiből és a városi képviselőtestület határozataiból adódnak.
3) Ezen ÁÉR értelmében nem tartoznak ellenőrzés alá a közigazgatási határozatok és az állami szervek határozatai2/.
4) Az ellenőrzési tevékenység alkotóeleméhez tartoznak ezen ÁÉR értelmében azok a panaszok ás petíciók is, amelyek megoldására sajátos előírások vonatkoznak3/.


2. cikkely
Ellenőrző szervek

Az ellenőrzést ezen ÁÉR alapján végrehajtják:
1) a városi képviselőtestület,
2) a város polgármestere,
3) városi tanács,
4) a városi képviselőtestület bizottságai,
5) a város főellenőre és szervezetéhez tartozó beosztott személy.

3. cikkely
Az ellenőrzés alanyai

Ellenőrzött szervek ezen ÁÉR értelmében a következők:
1) Városi Hivatal,
2) A város által létrehozott költségvetési és hozzájárulásos szervezetek.
3) Jogi személyek, akiknél a város tulajdonjogot élvez és egyéb személyek, akik a város tulajdonát kezelik, vagy akiknek használatba lett adva városi tulajdon.
4) A város lakossága és minden más személy, akinek a törvény vagy a Város rendelete kötelezővé teszi vele szemben.

4. cikkely
A városi képviselőtestület ellenőrző tevékenysége

A Városi Képviselőtestületnek /a továbbiakban csak VKT/ sajátos előírások alapján meghatározott ellenőrzési hatásköre van4/.
1) A VTK ellenőrző tevékenységet hajt végre főleg saját üléseiken határozatok elfogadása formájában vagy sajátos ellenőrzési akciók közvetítésével.
2) A VTK sajátos ellenőrző akciókat hajt végre a főellenőr és kinevezett bizottságok közvetítésével.
3) Sajátos ellenőrző akció végrehajtásához a VKT a képviselők közül ideiglenes ellenőrző bizottságot nevezhet ki. Ez a bizottság ellenőrzési feladata alatt betartja az ellenőrzési tevékenység szabályait ezen ÁÉR negyedik részének megfelelően.
4) A VKT megtárgyalja az ellenőrző tevékenység jelentését és jóváhagyja az észlelt hiányosságok eltávolítására tett javaslatokat.


5. cikkely
A polgármester ellenőrzési tevékenysége

1) Maga a polgármester vagy az általa kijelölt személy közvetítésével sajátos előírásokkal 4/ előírt hatáskörébe tartozó tevékenységet ellenőriz. A polgármester ellenőrző tevékenységének irányító jellege van és nem vonatkoznak rá az ellenőrzési tevékenység előírásai.
2) Az ellenőrzés eredményéről a polgármester nem készít sem jegyzőkönyvet sem feljegyzést.
3) Rendkívüli esetekben felkérheti az ellenőrzés végrehajtására a főellenőrt, amiről értesíti a VKT a legközelebbi ülésen.


6. cikkely
A városi tanács ellenőrzési tevékenysége


1) A városi tanács a /a továbbiakban csak VT/ az önkormányzati tevékenység ellenőrzését hajtja végre a VKT határozatai alapján, vagy saját határozatai alapján és az eredményről értesíti a VKT-et. Hiányosságok észlelése esetén javaslatot tesz a VKT-nek azok eltávolítása érdekében.
2) Az ellenőrzés végrehajtására a VT saját soraiból ellenőrző csoportot alakíthat, amely tevékenysége alatt az említett előírásoknak megfelelően jár el.
3) A VT komoly esetekben felkérheti az ellenőrzés végrehajtására a főellenőrt, de csak a képviselőtestület határozata közvetítésével.
7. cikkely
A bizottságok ellenőrző tevékenysége

1) A VKT bizottságai azokon a területeken végezhetnek ellenőrző tevékenységet, amelyekre megválasztották őket és a VKT által meghatározott terjedelemben.
2) Az ellenőrző tevékenység végrehajtásánál a bizottságokra érvényesek ezen ÁÉR negyedik részébe foglalt előírások.

8. cikkely
Az ellenőrző szervek együttműködése

1) A 2. cikkelyben meghatározott ellenőrző szervek különleges esetekben jogosultak felkérni az illetékes állami szerveket a külső ellenőrzés végrehajtásához, amelyeknek ezt lehetővé teszik a megfelelő jogi szabályok.
2) Az ellenőrző szervek az ellenőrző tevékenységnél hatáskörük terjedelmében kölcsönösen együttműködnek és szükség esetén ellenőrző tevékenységükkel összefüggő információkat nyújtanak.

9. cikkely
Külső ellenőrzés

1) A Város ellenőrző szervei indokolt esetekben az ellenőrzés végrehajtásához arra illetékes fizikai vagy jogi személyeket hívhatnak meg, akik az ellenőrzés végrehajtásánál betartják az elfogadott rendszabályokat.
2) A szükséges külső együttműködés költségének megtérítéséről kivételes esetekben a VKT és egyéb sürgős esetekben a Város polgármestere hoz határozatot annak az ellenőrző szervnek a javaslata alapján, amely az együttműködést igényli. Ilyen, kártérítés ellenében végrehajtott ellenőrzés határozatáról a polgármester értesíti a VKT-et.


MÁSODIK RÉSZ
A város főellenőrének ellenőrző tevékenysége

10. cikkely
A főellenőr beosztása

1) A VKT hozza létre a főellenőr funkcióját.
2) A VKT a főellenőrt hat évre választja meg, mint saját ellenőrző szervét. Ennek az időszaknak a leteltével befejeződik munkajogi viszonya a várossal.
3) A főellenőr a város alkalmazottja és tevékenységéért kizárólagosan a VKT-nek felelős.
4) A város főellenőre irányítja a főellenőri alakulatot. Annak összetevőit és munkatöltetét a főellenőr javaslatára a VTK hagyja jóvá.
5) A főellenőr ellenőrzési tevékenysége végrehajtásánál köztisztséget betöltő személyként szerepel.
6) A főellenőr beosztása összeférhetetlen a következő funkciókkal:
a) a VKT képviselője,
b) a Város polgármestere,
c) a város által kialakított jogi személy szervének tagsága,
d) a város más alkalmazottja,
e) sajátos előírások alapján5/.
7) A főellenőr tevékenységének gyakorlása megszűnik, ha:
a) beadja a felmondását,
b) visszavonják beosztásából,
c) tevékenységi köre idejének megszűnésével,
d) halálával vagy halottnak nyilvánításával,
e) olyan határozat jogérvénybe lépésének napjával, amely jogi tevékenység végzésének alkalmasságától megfosztja vagy amellyel jogi tevékenységének gyakorlását korlátozza,
f) olyan határozat jogérvénybe lépésének napjával, amellyel tudatosan elkövetett bűntény elkövetése miatt lett elítélve, ha a szabadságvesztés büntetése nem volt feltételesen elhalasztva,
g) azzal a nappal, amikor ezen ÁÉR 10. cikkelyének 6. bekezdése alapján kezd tevékenykedni.
8) A VKT visszavonhatja a főellenőrt a következő esetekben:
a) ismételten vagy súlyosan megsérti alkalmazottjához vagy vezető állású alkalmazotthoz való kötelességét / a T.t. 552/2003 számú, a közélet területén teljesített tevékenységről szóló törvényét /.
b) súlyosan vagy ismételten elhanyagolja funkciójából eredendő kötelességeit és erre legalább egyszer írásbeli figyelmeztetést kapott a VKT-től,
c) nem valós adatokat tüntet fel tiszteletbeli kijelentésében a sajátos előírások alapján6/.
9) A VKT köteles a főellenőrnek tevékenysége teljesítéséhez és feladatainak teljesítéséhez megfelelő feltételeket biztosítani.

11. cikkely
A főellenőr tevékenységének hatásköre

A város főellenőre
1) Ellenőrzi főleg:
a) a városi önkormányzati funkciójából adódó feladatokat,
b) az ÁÉR-ek törvényeinek, előírásainak, utasításainak és a város határozatainak betartását,
c) a város tulajdonával és a város kezelésébe helyezett állami tulajdonnal való gazdálkodást,
d) a város kiadási és bevételi költségvetését,
e) a város által kialakított költségvetési és hozzájárulási szervezetek gazdálkodását,
f) egyéb jogi személyek gazdálkodását, akik kialakítója a város, vagy a városi tulajdon részesei, ugyanúgy más személyeket is, akik a város tulajdonát kezelik vagy akiknek a városi tulajdon használatba lett adva,
g) a VKT határozataiból adódó egyéb feladatok teljesítését.
2) Biztosítja főleg:
a) a folyamatos és következetes pénzügyi ellenőrzést a T.t. 502/2001 számú, a pénzügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján,
b) összhangban a Tt. 152/1998 számú, a panaszokról szóló és a Tt. 85/1990 számú, a petícióról szóló törvények betartását – a későbbi változások és kiegészítések hangzásában, központi nyilvántartást vezetni a lakosság panaszairól és petícióiról, ugyanúgy azok elrendezésének ellenőrzése is,
c) a költségvetési szabályok betartását.
3) Szakvéleményt dolgoz ki a város költségvetési javaslatához és a VKT zárszámadásáról.
4) Félévenként a VKT-nek leadja az ellenőrző tevékenység tervjavaslatát, amelyet legkésőbb 15 nappal a VKT ülése előtt nyilvánosságra kell hozni a város hivatalos tábláján.
5) Évente kétszer jelentést ad a VKT-nek az ellenőrző tevékenység eredményéről. A jelentést legkésőbb 60 nappal a kalendáriumi félév vagy év elteltéig kell leadnia.
6) Együttműködik az illetékes állami szervekkel a város gondnokságába helyezett állami tulajdonnal való gazdálkodás ellenőrzésnél.
7) Irányítja a város főellenőri szervét és felelős annak tevékenységéért.
8) A jelentést az ellenőrző tevékenységről, beleértve az ellenőrző személyek által javasolt intézkedéseket a megállapított hiányosságok elhárítására, a főellenőr közvetlenül a VKT-nek adja át.
9) A főellenőr a VKT és a VT ülésein véleményezési szavazattal rendelkezik. Ugyanakkor jogában van részt venni a VH, városi szervek többi ülésein is, ugyanúgy a város által kialakított jogi személyek vezető szerveinek tanácskozásain is.
10) A főellenőr jogában áll betekinteni a könyvelési és pénztári iratokba, ugyanúgy más, a pénztári kezelés dokumentumaiba, a költségvetés vezetésébe, a városi tulajdon kezelésébe, hasonlóképen egyéb iratokba is, amelyek szükségesek az ellenőrző tevékenység végrehajtásához.
11) A főellenőr szervezi meg és hajtja végre az ellenőrzési tevékenységet függetlenül a VH-tól és a város által kialakított jogi személyektől. A főellenőr részére az ellenőrzés végrehajtását a VKT határozata állapítja meg. Elhárítási és megelőzési okokból előre nem tervezett ellenőrzéseket is végrehajthat főképp a lakosság panaszai, petíciói és indítékai alapján vagy saját szándékából az ellenőrzési tevékenység terve alapján.

12. cikkely
A főellenőr szerve

1) A város kinevezi a főellenőr szervét.
2) Az egység szervezeti összetételét valamint munkatöltetét a főellenőr javaslatára a VKT hagyja jóvá.
3) A főellenőr szerve biztosítja azokat a szakmai, igazgatási és szervezési munkákat, amelyek összefüggésben vannak a főellenőr feladatainak teljesítésével. Az ellenőrzés végrehajtásánál az ellenőrző szerv alkalmazottja ezen ÁÉR negyedik részének szabályai szerint jár el.
4) A város a hatékony ellenőrzés végrehajtása érdekében megfelelő anyagi és technikai felszerelést biztosít a főellenőrnek és annak szervének.
5) A város alkalmazottja – a főellenőr szervének tagja ellenőrző tevékenysége gyakorlása közben köztisztséget betöltő személyként szerepel.





HARMADIK RÉSZ
Pénzügyi ellenőrzés

13. cikkely
Általános rendelkezések

1) A pénzügyi ellenőrzés végrehajtásának szabályait, céljait és módszereit a város körülményei között, ugyanúgy a jogi személyeknél, sajátos előírások határozzák meg7/.
2) Ezek az előírások vonatkoznak egyúttal a folyamatos és alkalmi pénzügyi ellenőrzésekre is, amelyeket a főellenőr és annak szerve Rimaszombat város minden költségvetési és járulékos szervezeténél végrehajtanak, valamint olyan ellenőrzések végrehajtására is más, a város által kialakított jogi személyeknél, betartva ezen ÁÉR 3. cikkelyének c/ pontjában meghatározott feltételeket.

NEGYEDIK RÉSZ
Az ellenőrzési tevékenység szabályai

14. cikkely
Alapvető rendelkezések

1) Az ellenőrző tevékenység szabályai a helyi önkormányzatok feltételei között vonatkoznak a főellenőrre és szervének alkalmazottjaira, ezen ÁÉR 2. cikkelyében feltüntetett szervekre, ha nincs másképp meghatározva, valamint az ellenőrzött személyekre is ezen ÁÉR 3. cikkelye alapján.
2) Az ellenőrző szerv hatáskörének keretén belül ellenőrző tevékenységét a tárgyi és formális szabályosságra, a feladatok teljesítésének célszerűségére és gazdaságosságára irányítja.
3) Az ellenőrző tevékenységgel megállapítja:
a) az ellenőrzött valóság objektív állapotát és annak összhangját az általános érvényes előírásokkal valamint a belső szabályzatokkal,
b) az ellenőrzött személyek és azok alkalmazottjainak felelősségét az észlelt hiányosságokért.
4) Ellenőrzést hajthatnak végre az ezen ÁÉR 2. cikkelyében meghatározott ellenőrző szervek és a főellenőr szervének alkalmazottjai, akik az ellenőrzést a főellenőr írásbeli parancsa alapján hajtották végre a konkrét felülvizsgálatot.
5) Az ellenőrzés végrehajtásánál az ellenőrzés alkalmazottai és a meghívott személyek kötelesek úgy eljárni, hogy ne legyenek megsértve az ellenőrzött személyek jogai és törvény által védett érdekei.

15. cikkely
Részrehajlás az ellenőrző tevékenységnél

1) Az ellenőrzés végrehajtásával megbízott személyek és a meghívott személyek, akiknek alapos kételyeik vannak a részrehajlás valóságairól, azok kötelesek ezt haladéktalanul, legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig, jelenteni az ellenőrző szervnek.
2) Ha az ellenőrzött személyek alkalmazottainak kételyei vannak az alkalmazottak vagy a meghívott személyekről, tekintettel az ellenőrzendő tárgyhoz való viszonyukra az ellenőrzött személyről vagy alkalmazottairól, lehetőségük van az jelenlétük ellen ellenőrzés végrehajtásánál írásbeli ellenvetést tenni az ellenőrző szervnél az indokok felsorolásával együtt. Az ellenvetés benyújtása nem tűr halasztást.
3) Az ellenőrzést végrehajtó személyek és a meghívott személyek, akik ellen az ellenőrzött személy ellenvetést tesz feltételezett részlehajlás okából, az ellenőrzésnél csak olyan tevékenységet jogosultak végrehajtani, amelyek halasztást nem tűrnek.
4) Az ellenőrző szerv köteles határozatot hozni az ellenvetésekről legkésőbb három napon belül annak érvényesítéséig és írásban értesíteni a határozatról azt a személyt, aki az ellenvetést tette. A részrehajlásról szóló határozatra nem vonatkoznak a hatósági eljárásokra vonatkozó általánosan érvényes előírások. A főellenőrrel szembeni ellenvetések esetében a VKT hoz határozatot.


16. cikkely
Az ellenőrző szerv jogosultságai és kötelességei

1) Az ellenőrző szerv az ellenőrzés végrehajtásánál elkerülhetetlen mértékben jogosult főleg:
a) belépni az ellenőrzött személy objektumaiba, létesítményeibe és műhelyeibe, területeikre és más területeikre, ha ezek az ellenőrzés tárgyát képezik. Lakhelyük érinthetetlensége ezzel a jogosultsággal nem lehet megsértve8/.
b) az ellenőrzött személytől meghatározott időben felkérni minden valóságos tartalmú okmányt, jelentést, információkat a teljesítmények eredményeinek mintáiból az ellenőrzés végrehajtásához, eredeti okiratokat, beleértve azokat is, amelyek valóságokat tartalmazó gazdasági és szolgálati titoktartás tárgyát képezik. Ilyen jellegű okmányok és információk kikérésénél szükséges betartani a sajátos előírásokat9/.
c) indokolt esetekben lefoglalni a bizonyítékok biztosítása érdekében a minták eredeti példányait és egyéb anyagokat, amelyek kiadását nem tiltják általános érvényű jogi előírások,
d) kérni az ellenőrzött személy és annak alkalmazottainak együttműködését, ugyanúgy az illető állami szerveket, amelyek szükségesek az objektív ellenőrzés végrehajtásához. A város vezető alkalmazottaival való megegyezés után szakembereket felkérni az együttműködésre az ellenőrzés végrehajtásánál előforduló speciális feladatok megoldásához.
e) kötelezővé tenni, hogy az ellenőrzött személy a meghatározott időben készítse el és terjessze elő azokat az okmányokat, amelyek jellemzik az adott állapotot vagy az ellenőrzött valóság fejlődését,
f) szakvéleményt követelni /pl. a felelős személy írásban adott véleményét/ azokban az esetekben, amikor a valós állapotot nem lehet megállapítani, se okiratokkal alátámasztani vagy személyesen ellenőrizni.
2) Az ellenőrző szerv és annak alkalmazottai kötelesek az ellenőrzés végrehajtásánál:
a) az ellenőrzendő személynek, azaz a vezető személynek vagy az általa kijelölt személynek előre bejelenteni az ellenőrzés tárgyát és célját és bemutatni az ellenőrzés jogosultságának igazolását. Ha a bejelentés az ellenőrzés végrehajtása előtt megakadályozhatná az ellenőrzés célját, akkor azt az ellenőrzés pillanatában kell megtenni,
b) az ellenőrzött személynek igazolást kell adni az eredeti okmányok és egyéb iratok lefoglalásáról, biztosítani kell azok védelmét elvesztés, megsemmisítés, megrongálás és kihasználás ellen,
c) fölösleges halasztás nélkül jelenteni kell az ellenőrző szerv vezetőjének kétségeken alapuló részrehajlásukat, ha az ellenőrzés végrehajtása közben ilyen valóságot észlelnek. Azután már csak olyan tevékenységek elvégzésére jogosultak, amelyek nem tűrnek halasztást. A további eljárásról az ellenőrző szerv minél rövidebb időn belül dönt.
d) értesíteni a felelős személyeket az ellenőrzés észrevételeiről, miközben meghatározott időközökben írásbeli jelentést kérni minden valóságról, amelyek indokolják a jogi felelősség jogosultságát. Az ellenőrző szerv ezt megteheti vagy az ellenőrzés végrehajtása alatt vagy az ellenőrzött ismertetésével a jegyzőkönyv tartalmáról.
e) a végrehajtott ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni ezen ÁÉR 18. cikkelye értelmében,
f) a jegyzőkönyv vagy feljegyzés tartalmát ismertetni kell az ellenőrzött intézmény vezetőségével,
g) ellenőrizni kell az ellenvetések indokoltságát az ellenőrzés észrevételeivel kapcsolatban és figyelembe kell venni az indokolt és bizonyított ellenvetéseket a jegyzőkönyv mellékletében vagy az ellenőrzésről szóló feljegyzésben és ismertetni kell ezt az ellenőrzött intézmény vezetőjével és a felelős alkalmazottakkal,
h) az indokolatlan ellenvetésről írásban kell értesíteni az ellenőrzött személy felelős alkalmazottait legkésőbb a jegyzőkönyv megtárgyalása időpontjáig.

17. cikkely
Az ellenőrzött személy kötelességei és jogai

1) Az ellenőrzött személy köteles főleg:
a) megfelelő materiális és technikai feltételeket teremteni az ellenőrzés végrehajtásához és együttműködni az ellenőrzésnél. Az ellenőrző szervnek minden okiratot és információt átadni, amelyek az ellenőrzés tárgyát igazolják,
b) a meghatározott időben megjelenni az ellenőrzés eredményének végső megtárgyalásánál,
c) intézkedéseket hozni a jegyzőkönyvbe foglalt megállapított hiányosságok eltávolítására és az ellenőrzéssel megállapított időben azt írásban az ellenőrző szervnek megítélés céljából átadni,
d) az ellenőrző szervnek írásbeli jelentést kell adni az elfogadott intézkedések végrehajtásáról és levonni a következtetéseket a hiányosságokért felelős alkalmazottaknál,
e) ha ezeket az intézkedéseket az ellenőrző szerv nem tartja elégségesnek az ellenőrzés eredményeinek párhuzamában, akkor az ellenőrzött személyt megindokolással kötelezi átdolgozni a javasolt intézkedéseket,
f) az ellenőrzött személy kötelességeinek nem megfelelő vagy elkésett teljesítése úgy minősítendő, mint a felelős alkalmazottak és azok vezetőinek alapvető kötelességei megszegése. Ez úgy ítélendő meg, mint az ellenőrzési tevékenység szabályos végrehajtásának meghiúsítása és az ellenőrző szerv figyelmeztetése után köteles az ellenőrzött intézmény vezetője az ilyen hozzáállásból levonni a következtetéseket és értesíteni erről és a jóvá tevéséről is az ellenőrző szervet.
18. cikkely
Az ellenőrzés eredményének dokumentumai


1) A végrehajtott ellenőrzés írásbeli dokumentumai lehetnek:
a) jegyzőkönyvek az ellenőrzésről, esetleg részleges vagy folyamatos jegyzőkönyvek, amelyeket akkor kell elkészíteni, ha az ellenőrzés jogszabálysértést vagy egyéb más jogi előírások megszegését állapította meg,
b) feljegyzést az ellenőrzésről, illetve részleges vagy folyamatos feljegyzéseket az ellenőrzésről akkor kell elkészíteni, ha az ellenőrzés nem állapítja meg az általános érvényű előírások és belső előírások megszegését.
2) A végrehajtott ellenőrzés jegyzőkönyvének és a feljegyzéseknek tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzött személy megnevezését és címét,
b) az ellenőrzés / tárgyát / irányzatát,
c) az ellenőrzés időbeli lezajlását / az ellenőrzött időszak /,
d) az ellenőrzés végrehajtásának idejét,
e) az ellenőrök nevét és aláírását a jegyzőkönyv végén,
f) az ellenőrzés megállapításainak bizonyítását.
Az ellenőrző szerv megfontolása alapján az ellenőrzés írásbeli dokumentumainak részét alkotják a megállapításokat alátámasztó mellékletek, magyarázatok és egyéb indokoló iratok és anyagok.
3) Az ellenőrzés jegyzőkönyvének a fent említett kötelező adatokon kívül tartalmaznia kell továbbá:
a) az ellenőrzött személy magyarázatát (álláspontját), amelyek a részleges megállapításhoz kapcsolódnak (csak szükséges esetekben), hasonlóan a jegyzőkönyv teljes tartalmához is,
b) intézkedési javaslatokat az ellenőrzés végrehajtásánál észlelt hiányosságok eltávolítására,
c) jegyzőkönyvet az ellenőrzés eredményeinek végső megtárgyalásáról a vezetők illetve a felelős alkalmazottak kijelentésével együtt az ellenőrzött észrevételekhez.
4) A részleges jegyzőkönyv az ellenőrzés adott állapotának eredményét tartalmazza – az ellenőrzött tárgy csak egy részének állapotát sajátos eljárás alapján és a hiányosságok elhárítása érdekében.
5) A folyamatos jegyzőkönyv az ellenőrzés állapotának eredményét tartalmazza egy meghatározott helyen és időben azon alkalmazottak jelenlétében, akik az illetékes részlegért felelősek vagy további alkalmazottak, ha ezt megkívánja az ellenőrzött állapot sajátossága vagy igényessége.
6) Az ellenőrzés írásbeli dokumentumai hivatalos, szolgálati dokumentumok. Két eredeti, autorizált példányban kell őket kiállítani és át kell azokat adni:
a) egy példányt a főellenőrnek,
b) egy példányt az ellenőrzött személynek.
7) A 6. bekezdés a/ és b/ pontjaiban feltüntetett írásbeli dokumentumokat 10 évig kell archíválni.
8) További másolatok kizárólag csak elkerülhetetlen szolgálati felhasználásra készíthetők el. A másolatokat aláírás ellenében adják ki és azok további terjesztése megengedhetetlen.
9) Minden ellenőrző szerv jogosult megismerni az ellenőrzés írásbeli dokumentumait azok tárolási helyén, illetve kölcsönbe veheti előre meghatározott időpontra.
10) Az ellenőrzésekről úgy készítik el a jelentéseket, mint nyilvános információs anyagot. Ezek csak rövid összefoglalásai az ellenőrzési folyamatok ismereteinek és eredményeinek.

19. cikkely
Az ellenőrzött személy ismertetése az ellenőrzés eredményeivel

1) Az ellenőrzés eredményeit meg lehet ismertetni személyes megbeszélésen vagy az ellenőrzés eredményeit kézbesíteni lehet az ellenőrzött személynek. Személyes megbeszélés esetén jegyzőkönyvet kell írni, amelynek tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzés eredményének megbeszélési helyét és dátumát,
b) a jelenlevők nevét, beosztását és aláírásait,
c) azt az időpontot, amikor az ellenőrzött személy nyilatkozik az ellenőrzés eredményéről és előterjeszti intézkedési javaslatait az észlelt hiányosságok eltávolítása érdekében,
d) a hiányosságok intézkedési javaslatának teljesítésének dátumát,
e) az ellenőrző szerv képviselőinek és az ellenőrzött személy aláírását.
2) Az ellenőrző szervnek akkor kell az ellenőrzés eredményeit ismertetni, ha az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készítenek. Az ellenőrző szerv határoz az ellenőrzési feljegyzések tartalmának ismertetéséről.
3) Az ellenőrzött személy és illetékes alkalmazottai kötelesek az ellenőrzésen meghatározott időpontban írásban kifejezni észrevételeiket az ellenőrzés megállapításaihoz.



20. cikkely
Az ellenőrzött személy állásfoglalása az ellenőrzés dokumentumaihoz

1) Az ellenőrzött személyek nyilatkozatainak (hozzáállásainak) a részleges megállapításokhoz vagy a tárgyi jellegű ellenőrzés végleges dokumentumaihoz az a célja, hogy tényszerű adatok (hiteles okmányok) alapján kijavítsa a helytelen ellenőrzési megállapításokat és eredményeket. Az ellenőrző szerv megállapításait meg nem cáfoló információk nem vehetők figyelembe.
2) Az ellenőrzött személy lényegbevágó és alátámasztott ellenvetéseit, amelyek alapjában megváltoztatják az ellenőrzés megállapításait, az ellenőrző szerv köteles figyelembe venni és a nem valós megállapításokat és eredményeket folyamatosan vagy mellékletben kijavítani.

21. cikkely
Az ellenőrző szerv végleges állásfoglalása

1) Az ellenőrzött személy az ellenőrzés dokumentumainak értékelése és állásfoglalásának kifejezése után az ellenőrző szerv határozatot hoz a következő dokumentumok kidolgozásáról:
a) az ellenőrző szerv végleges álláspontjáról abban az esetben, ha az ellenőrzött személy kijelentései alapvető módon nem változtatnak az ellenőrzés megállapításain vagy kijelentésük nincs alátámasztva,
b) mellékletet a jegyzőkönyvhöz.
Mindkét említett dokumentum az ellenőrzés végleges lezárásának tárgyát képezik.
2) Az ellenőrző szerv a végleges állásfoglalásában hozzászól az ellenőrzött személy ellenvetéséhez is.
3) Záró tárgyalást kell megtartani akkor is, ha valaki az ellenőrzött személy felszólított alkalmazottai közül nem jelenik meg és az ellenőrzött intézmény vezetője nem küld helyette megfelelő helyettest vagy akkor is, ha valaki a jelenlevők közül visszautasítja a jegyzőkönyv aláírását.

22. cikkely
Intézkedések a hiányosságok eltávolítására

1) Az ellenőrző szerv által észlelt hiányosságok eltávolítására hozott intézkedéseket az ellenőrzött személynek úgy kell vennie, hogy általuk minden konkrét negatív észrevétel el legyen távolítva és ezzel megelőzzék azok előfordulását a jövőben. A teljesítmény javításához kell hozzájárulniuk szélesebb viszonyok között és eredményekben is.
2) Az ellenőrzött személy által kidolgozott intézkedésekhez hozzászól az ellenőrző szerv, amely elbírálja főleg azok tárgyi teljességét, szövegének pontosságát, az időpontok helyességét és teljesítőinek képviselőjét. Az intézkedési javaslat tartozékát képezik a megállapított hiányosságokért felelős személyekre vonatkozó javaslatok.
3) Ha az intézkedéseknél nincsenek megállapítva ellenőrzési időpontok azok teljesítésére, akkor az ellenőrző szerv kötelessége biztosítani megfelelő időben az intézkedések teljesítésének ellenőrzését.
4) Az intézkedéseket az a személy hagyja jóvá, akinek kezdeményezéséből végre lett hajtva az ellenőrzés, mialatt az ellenőrzött személy köteles azokat jóváhagyásra előterjeszteni a lehető legrövidebb időn belül.

23. cikkely
Befejező tárgyalás

1) Az ellenőrző szerv ellenőrzési eredményeihez a befejező tárgyaláson foglal állást az ellenőrzött személy kijelentéséhez és határozatot hoznak azok elfogadásáról vagy visszautasításáról, esetleg határozatot hoz melléklet kidolgozásáról a jegyzőkönyvhöz és annak tartalmához.
2) A lezáró tárgyalás tartalmát (ha előre megvolt határozva) képezhetik a hiányosságok eltávolítására tett intézkedési javaslatok is. Ha ez nem történik meg, az intézkedési javaslat időpontjának előterjesztését az ellenőrző szerv határozza meg a befejező tárgyaláson.
3) A befejező tárgyalás eredményét képezik:
a) jegyzőkönyv, mellékelve a jelenléti ívvel és a tárgyalás minden alapvető tényezőjének
dokumentumaival,
b) intézkedési javaslatok (ha a lezáró tárgyalás időpontjában volt meghatározva),
c) az ellenőrző szerv végleges álláspontja vagy a jegyzőkönyv melléklete.
4) A helyettesítést a lezáró tárgyaláson a részvevők saját maguk határozzák meg.




24. cikkely
A hiányosságok eltávolítására javasolt intézkedések teljesítésének ellenőrzése

1) A hiányosságok eltávolítására javasolt intézkedések teljesítésének ellenőrzését írásbeli jelentés (tudósítás) alapján hajtja végre a feladat hordozója azok teljesítéséről, amely tartalmazza a teljesítés módját is.
2) Ha a leadott jelentés nem igazolja az intézkedés végrehajtását, esetleg a megadott intézkedések csak egy részének teljesítését, a további eljárásról a VKT hoz határozatot az ellenőrző szerv javaslata alapján.

25. cikkely
Meghívott személyek

1) Az ellenőrzés végrehajtásához a főellenőr más szervezetek, jogi személyek alkalmazottait is meghívhatja és további magánszemélyeket azok beleegyezésével, ha ezt indokolja az ellenőrzési akció sajátos jellege.
2) Ilyen szükséges együttműködés költségtérítéséről a főellenőr határoz, aki mérlegeli ezt az együttműködést. Annak megvalósításához szükséges a város polgármesterének jóváhagyása.

26. cikkely
Sajátos rendelkezések

1) Az ellenőrző szerv és annak alkalmazottai kötelesek betartani a titoktartást a valóságokról, amelyeket megtudtak az ellenőrzés alatt, hacsak ez alól a kötelesség alól nem szabadítja fel őt az a személy, akinek érdekében az ellenőrzést végrehajtották vagy közösségi érdekből az ellenőrző szerv vezetője. Ezzel nincs megsértve az állami, gazdasági és szolgálati titoktartás kötelességének betartása.
2) Információk átadása az ellenőrző szervek folyamatos tárgyi megállapításairól tilos. Az ellenőrzés kezdeményezőjének jogában áll értesítést kapni a szervezési-technikai és módszertani kérdésekről az ellenőrzés végrehajtása alatt, főleg akkor, ha veszélybe kerülne a határidők és a feltételek betartása az ellenőrzés végrehajtása és lefolyása idején és ezzel együtt az ellenőrzés célja is veszélyeztetve lenne. A konkrét lépésekről (eljárásról) a főellenőr határoz.
3) Az ellenőrzés eredményeinek közzététele szempontjából az ellenőrzés folyamata (teljességében) a jegyzőkönyv megírásával fejeződik be az ellenőrzés eredményének végleges megtárgyalása után. A meghatározott intézkedések teljesítésének ellenőrzése önálló ellenőrzési tevékenységnek tekintendő.
4) Ha az ellenőrző tevékenységet a város által alapított költségvetéses vagy hozzájárulásos szervezet hajtja végre, köteles saját ellenőrzési szabályzatát és folyamatát egyeztetni a felsorolt szabályokkal.




27. cikkely
Befejező rendelkezések

1) Ezzel az általános érvényű rendelettel megszűnik Rimaszombat város 3/1992 számú Rendelete a főellenőr tevékenységének alapszabályairól.
2) Ezen általános érvényű rendelet változásait ás kiegészítéseit a Városi Képviselőtestület hagyja jóvá.
3) Ezt az általános érvényű rendeletet a Városi Képviselőtestület 2005. október 25-i ülésén a 94/2005 MsZ számú határozatával hagyta jóvá.
4) Hatályba lépésének ideje 15 nappal kihirdetésétől kezdődik.


______________________
1/ a T.t. 502/2001 számú, a pénzügyi ellenőrzésről szóló torvénye,
2/ a 71/1967 számú, a közigazgatási eljárás törvénye , a későbbi változások és kiegészítések hangzásában,
3/ a T.t. 152/1998 számú, a panaszokról szóló törvénye,
a Tt. 85/1990 számú, a petícióról szóló törvénye, a későbbi változások ás kiegészítések hangzásában,
4/ a Tt. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló törvénye, a későbbi változások és kiegészítések hangzásában,
5/ pl. a T.t. 39/1993 számú törvényének 10. §-a a T.t. 458/2000 számú törvény hangzásában a Legfelsőbb Ellenőrző Hivatalról, illetve a T.t. 358/2000 számú törvényének 23. §-a a bírókról, ülnökökről és néhány törvény változásairól és kiegészítéseiről,
6/ a T.t. 552/2003 számú, a közhasznú munkák végzéséről szóló törvény 3. §-a 1. bekezdésének b/ pontja,
7/ a pénzügyi ellenőrzés végrehajtásainak szabályai Rimaszombat város feltételei között,
8/ az Alapvető jogok és szabadság okmányának 12. cikkelye 1. és 3. bekezdése,
9/ a T.t. 241/2001 számú, a titkolt valóságról szóló törvénye.










MUDr. Štefan Cifruš MPH
a város polgármestere







Verzia pre tlač vzn79m.pdf vzn79m.pdf (84.3 kB)

ma 2018.06.19 van

ma Alfréd névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal