Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

ÁÉR

a helyi adók és a helyi illetéket kiróvásáról községi hulladékokért és a kisebb építkezési hulladékokért

Účinnos: 1.1.2009

Rimaszombat város 95/2008 számú
általános érvényű rendelete
a helyi adók és a helyi illetéket kiróvásáról községi hulladékokért és a kisebb építkezési hulladékokért

A rimaszombati Városi Képviselőtestület a T.t. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló törvényének 6. §-a 1. bekezdése értelmében, a későbbi kiegészítések és változások hangzásában és összhangban a T.t. 582/2004 számú, a községi hulladékokért és a kisebb építkezési hulladékokért járó helyi adók és helyi illetékekről szóló törvénnyel, a későbbi előírások hangzásában
kiadja
ezt az általános érvényű rendeletet a helyi adókról és illetékekről a községi hulladékért és kisebb építkezési hulladékokért.

ELSŐ RÉSZ

1. §
Bevezető rendelkezések

(1) Ennek az általános érvényű rendelet (a továbbiakban csak „rendelet”) kiadásának
az a célja, hogy meghatározza a helyi adók fajtáit, tarifáit, a felszabadítást, a kiróvását és a fizetését, úgymint az illetékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség megszűnését és keletkezését, az illetékek érvényességét, a koeficiens értéket, a községi hulladékért és a kisebb építkezési hulladékért járó illeték elengedését és csökkentését a T.t. 582/2004 számú, a községi hulladékért és a kisebb építkezési hulladékért járó helyi adók és helyi illetékekről szóló törvény értelmében, a későbbi előírások hangzásában (a továbbiakban csak „törvény”), amelyek Rimaszombat város (a továbbiakban csak „város”) feltételeihez vannak szabva.

(2) A város a következő adók fajtáit rója ki:

a) ingatlan tulajdon utáni adó,
b) a kutyákért járó adó,
c) közterület használatáért járó adó,
d) adó az elszállásolásért,
e) az elárúsító automatákért járó adó,
f) nem nyereményes automatákért járó adó.

(3) A város rója ki a községi hulladékokért és a kisebb építkezési hulladékokért járó helyi illetéket.

MÁSODIK RÉSZ
INGATLAN UTÁNI ADÓ

2. cikkely

Az ingatlan utáni adó magába foglalja a földterületért járó adót, az épületekért járó adót és a lakások és nem lakási helyiségekért járó adót.

INGATLA UTÁNI ADÓ

3. cikkely
Adófizető

(1) A földterület utáni adófizető:

a) a földterület tulajdonosa,
b) az állami tulajdonban lévő terület gondnoka, a község tulajdonában lévő terület gondnoka vagy felsőbb területi egység tulajdonában lévő terület gondnoka, amely az ingatlan telekkönybe be van írva.

(2) A földterület utáni adófizető:

a) fizikai személy vagy jogi személy, akinek tartalék földterületek lettek kiadva gazdálkodási célokra – kiosztva a jogi személy által művelt földterületből egyészen a területi rendezés végrehajtásáig,
b) a gondnok, ha
1. terület bérleti viszonya tovább tart vagy legkevesebb 5 évig érvényben van és a bérlő a telekkönyvbe be van vezetve,
2. a bérlő a Szlovák Földhivatal tulajdonában lévő földterületet bérli,
3. az a) pont alatt megjelölt adófizető tartalék földterületét bérli.

(3) Ha nem lehet az adófizetőt besorolni az 1. és 2. pontokba, akkor az adófizető az a
személy, aki a földterületet valóban használja.

4. cikkely
Az adó tárgya

A földterület utáni adó tárgyát képezik:

a) szántóföldek,
b) tartós füves földterületek,
c) kertek,
d) erdei területek, ahol gazdasági erdők vannak,
e) haltenyésztésre szolgáló halastavak és egyéb gazdaságilag kihasznált vízfelületek,
f) beépített területek és udvarok,
g) építkezési területek,
h) egyéb földterületek, kivéve az építkezési területeket.


5. cikkely
Adóalap

(1) A földterületek utáni adó alapja, melyek úgy vannak besorolva, mint szántóföldek,
komlóföldek, szőlők, gyümölcsösök és tartós füves területek, a telek növényzet nélküli értéke beszorozva a telek m2-ben megadott értékével és az 1 m2-nyi terület értékével a törvény által meghatározva.

(2) Az adóalap olyan területeknél, mint erdőterületek, ahol gazdasági erdők, halastavak vannak és egyéb gazdaságilag kihasznált területeknél - a növényzet beszámítása nélkül - a m2-ben megadott terület értéke szorozva a törvény által megállapított 1 m2 terület értékével.

(3) Az adóalap az olyan területeknél, mint kertek, beépített területek és udvarok, építkezési területek és egyéb területek, a m2-ben megadott terület értéke szorozva a törvény által megállapított 1 m2 terület értékével

6. cikkely
A földterület és telek értéke

(1) A szántóföld, komló, szőlőületetvények, gyümölcsöskertek és egyéb füves területek értéke a törvény értelmében a következő:

Katasztrális terület Érték €/m2-ben
Szántóföld, komló,szőlő, gyümölcsös Fűves terület
Rimaszombat 0,3963 0,0969
Tamásfala 0,3850 0,1055
Bakti 0,2721 0,0707
Dúsa 0,3989 0,0600
Mezőtelkes 0,3355 0,0474
Alsópokorágy
Felsőpokorágy 0,3319
0,3130 0,0647
0,0395

(2) Az erdőterületek, ahol gazdasági erdők vannak és a tavak, ahol haltenyésztés folyik és
egyéb gazdaságilag kihasznált vízi területek értéke az SZK Igazságügyi Minisztériuma rendeletével, a T.t. 492/2004 számú, a telek általános értékének megállapításáról szóló törvény által van meghatározva. A terület értékét bizonyító szakvéleményt az adófizető leadja az adóbevallással együtt az adóbevallás meghatározott idejében, ennek az általános érvényű rendeletnek az értelmében. Ha az adófizető a telek értékét nem bizonyítja szakvéleménnyel, a telek értékét 0,0995 €/m2-ben állapítják meg.

(3)A kertek, beépített területek és udvarok, egyéb területek és építkezési területek
értéke a törvény értelmében a következő:


A földterület fajtája Értéke €/m2-ben
Kertek 4,64
Beépített területek és udvarok 4,64
Építkezési területek 46,47
Egyéb területek, kivéve az építkezési területeket 4,64

7. cikkely
Az adótarifa

Az adó gondnoka meghatározza a fölterületekért járó évi adó tarifáját a következő képpen:

A terület fajtája Az évi adótarifa €-ban
Szántóföld, komló, szőlő, gyümölcsös 0,50
Tartós füves terület 0,50
Kertek 0,40
Kertek kertészeti településekenz 0,35
Erdei területek, gazdasági erdők 1,00
Halastavak és egyéb gazdasági vízfelületek 1,00
Beépített területek és udvarok 0,50
Építkezési területek 0,40
Kurinc területén lévő építkezési területek 0,70
Egyéb területek, az építkezési területeken kívül 0,50
zTormás, Szőlő, Alsópokorágy, Dúsa, a Poltári vasútnál


ÉPÜLETEK UTÁNI ADÓ

8. cikkely
Az adófizető

(1) Az épületek utáni adó adófizetője az építkezés tulajdonosa vagy az állam
tulajdonában lévő épületek gondnoka, vagy a község vagy a felsőbb területi egység tulajdonában lévő épületek gondnoka.

(2) A Szlovák Földhivatal gondnokságában lévő épületeknél, melyek bérbe vannak
adva, az adófizető a bérlő.

(3) Ha az 1. és a 2. bekezdések alapján nem lehet megállapítani az adófizetőt, akkor az
adófizető az a fizikai személy vagy jogi személy, aki az épületet a valóságban kihasználja.

9. cikkely
Az adó tárgya


Az épületek utáni adóalap tárgyát képezik azok az épületek, melyeknek egy vagy több emeleti szintjük van vagy alagsoruk, mely szilárd alappal a földhöz van rögzítve. Az adófizetési kötelezettséget nem befolyásolja az a tény, hogy az épület nincs használva.

10. cikkely
Adóalap

Az épületek utáni adóalap a beépített terület meghatározott értéke m2-enként. Beépített terület alatt értendő az épület alaprajza az épület földfelszinti részének legnagyobb terjedelme, miközben a beépített területbe nem számítódik bele a tetőkonstrukció kinyúló része.

11. cikkely
Adótarifa

1) Az adó gondnoka meghatározza épületek utáni évi adótarifa minden megkezdett m2-
ért az épületek egyes fajtáiért a következő képpen:

Az épületek fajtái Adótarifa €/m2
Város Városrész* és k.t.**
Lakások és kisebb épületek, melyek kiegészítik a fő épületet 0,199 0,116
Mezőgazd. Produkció (üvegház, vízgazdálkodás, raktározás, adminisztráció) 0,331 0,265
Üdülési és kertészeti épületek, saját üdülési épület 0,432k 0,232z
Önálló garázsok, csoportos garázsok külön épületei, erre a célra használt épületek a lakótelepeken kívül 0,598 0,598; 0,332v
Ipari épületek, energetikát, építkezéseket szolgáló épületek, saját termék tárolása, saját adminisztráció, ipari terület – Kassai-, Cukorgyári-, Csrencsényi út 1,992
3,983 1,328
Egyéb vállalkozás és bevételi tevékenység, raktár és adminisztráció, vállalkozással és bevételi tevékenységgel összefüggő épületek a városc központjában 1,328
2,655 0,966
Egyéb épületek 1,328 0,966


* Szőlő, Szabó puszta, Baránicska, Kurinc, Mocsár része, Kelecsény, Sári puszta, Samarjanka, Méhes, Sutovka, Tormás, Dúsai út
** Bakti, Mezőtelkes, Dúsa, Alsópokorágy, Felsőpokoróny katasztrális területe
k/ Kurinc üdülőközpont
v/ csoportos garázsok Méhes
c/ város központ – Fő tér, Š.M. Daxner tér, Tompa M. tér, SZNF u., Francisci u., Vasúti ú., Jánošík u., Hviezdoslav u., Bartók B. u., Kishonti u., Svätopluk u., a Bartók B. u., Piac, Jánošík u. és Kishonti u. által határolt terület, Vásártér, Hatvani u., Šrobár u., P. Hostinsky u.

2) Az adó gondnoka 0,07 € ráfizetést számol minden egyes emeletért a földfelszín felett.

LAKÁSADÓ

12. cikkely
Adófizető

A lakásadó fizetője a lakás vagy a nem lakási terület tulajdonosa, az állami tulajdonban lévő lakás vagy a nem lakási helyiség gondnoka, a község tulajdonában lévő lakás vagy nem lakási helyiség gondnoka, felsőbb területi egység tulajdonában lévő lakás vagy nem lakási helyiség gondnoka.

13. cikkely
Az adó tárgya

Az adó tárgya az épülettömbökben található lakásokban, ahol legalább egy lakás vagy nem lakási helyiség fizikai vagy jogi személy tulajdonát képezi, a lakások és a nem lakási helyiségek.

14. cikkely
Adóalap

A lakások adóalapja a lakás vagy nem lakási helyiség padlófelületének nagysága m2-ben kifejezve.

15.cikkely
Adótarifa


Az adó gondnoka egy évre határozza meg a lakások és nem lakási helyiségek adótarifáját, padlófelület minden megkezdett m2-ért a következő képpen:

Adótarifa €/m2
Lakás, nem lakási helyiség Város Városrész* és k.t.** Központ
Lakás 0,199 0,133
Nem lakási helyiség vállalkozásra és egyéb kereseti tevékenységre kihasználva 1,328 0,664 2,323
Nem lakási helyiség – garázs 0,598 0,598
Nem lakási helyiség, vállalkozás és egyéb kereseti tevékenységre szolgál 0,598 0,598


AZ INGATL UTÁNI ADÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEI

16. cikkely
Adó alóli felmentés

(1) Telkek után járó adó alól fel vannak mentve:

a/ telkek, ahol temetők, sírhelyek, urnaligetek és nem öszefüggő rétek2/ vannak,

b/ mocsarak, ingoványok és posványok, tőzegnövényzet, eredőcskék, ligetek, szélvédők és I. és II. fokú3/ higiéniai védelmű víziforrások övezete, I. és II. fokú természeti gyógyforrások övezete és I. és II. fokú4/ fogyasztható természeti ásványvízforrások övezete,

c/ olyan területrészek, ahol mérési, jelzési berendezések és más berendezési pontok vannak, geodetikai alapok5/, villamos energiavezető oszlopok6/, telekomunikációs és televíziós közvetítő oszlopok, földfelszíni gázfűtési vezetékek berendezéseinek részei és azok a sávok az erdőkben, amelyeken a villamos energia és fűtőgáz földfelszíni vezetékek vannak,

d/ nyilvános parkok, térségek és sportpályák,

e/ közforgalmat szolgáló épületekkel kapcsolatos területek,

(2) Az adófizető kérvényezheti a telkek után járó adó alóli felmentést adóbevallásban
abban az adózási időszakban, amelyben először van joga az adó alóli felmentésre, legkésőbb az erre az időszakra megállapított adóbevallás időszakáig ennek a rendeletnek az értelmében.

(3) Ha az adófelmentés alóli okok megszűnnek, akkor az adófizető köteles az adó
gondnokának ezt a valóságot bejelenteni a jelentési kötelezettség keretén belül.

(4) A 16. cikkely 1. bekezdésében feltüntetett telkek fel vannak mentve az adófizetés
alól, ha azokat nem használják vállalkozási tevékenységre, egyéb jövedelmi tevékenységre vagy bérbeadásra, amit az adófizető becsületbeli kijelentésben igazolja (a becsületbeli kijelentést a Városi Hivatal információs irodája adja ki). Ha az adófizetés felmentésének feltételeire csak az épület egy része vonatkozik, akkor az adófizetés alól csak ez a rész van felmentve.

17. cikkely
Adócsökkentés

(1) Az épületek vagy lakások után fizetendő kiszámított adó 30 %-kal csökken a
következő épületeknél és lakásoknál:

a/ olyan épületeknél, amelyek kihasználása nagyszabású felújítás miatt lehetetlen,

b/ olyan lakóépületek és lakásoknál, amelyek súlyos testi sérült polgárok, súlyos testi sérült igazolványával rendelkező (ZTP, ZTP/S) polgárok, súlyos testi sérült polgárok vezetőre kényszerült igazolvánnyal rendelkeznek és nagyrészt vagy teljesen tehetetlen polgárok tulajdonában vannak, s ezek az épületek az ő állandó lakásukat képezik,

c/ olyan garázsok és nem lakási célokat szolgáló helyiségek, amelyek súlyos testi sérült polgárok, súlyos testi sérült polgárok igazolványával rendelkező polgárok, súlyos testi sérült polgárok vezetőre kényszerült igazolvánnyal rendelkeznek s ezek közlekedéséhez nélkülözhetetlen gépkocsijaik garázsolására szolgálnak,

d/ szociális segítség céljaira használt épületeknél.

(2) A kiszámított épület és lakásadó 50%-kal csökken a következő épületeknél és
lakásoknál:

a) 70 éven felüli polgárok tulajdonában lévő lakási célt szolgáló épületek és lakások,
b) jogi személyek egyéb épületeinél, amelyek nem vállalkozásra voltak kialakítva vagy meghatározva7/ (pl. gyermekotthonok, hivatalok stb.).

(3) Az adófizető jogosult az épületek és lakások adócsökkentésre az adóbevallásnál
abban az adózási időszakban, amelyben először van joga az adócsökkentésre, legkésőbb az erre az időszakra megállapított adóbevallás időszakáig. Az adófizető egyidejűleg beadja az illetékes okmányok másolatát, amelyek alapján jogosult az adócsökkentésre (pl. ZP, ZP/S igazolvány, technikai igazolvány a gépkocsihoz, építkezési engedély az épület rekonstruálására stb.).

(4) Az adó gondnoka csak azokban az esetekben veszi figyelembe az adó
csökkentését, ha az adófizető az ingatlant nem használja vállalkozási tevékenységre, egyéb bevételi tevékenységre vagy bérbeadásra.

(5) Az adó gondnoka az adó csökkentését csak egy megadott okból ismeri el – ennek a
cikkelynek az 1. és 2. bekezdése alapján.

18. cikkely
Adóbevallás

(1) Az ingatlan tulajdon utáni adót az adófizető ennek a rendeletnek az értelmében
köteles az adóbevallást január 31-ig megtenni arra az adófizetési időszakra, amikor az adófizetési kötelezettsége keletkezett, ha a törvény nem állapítja meg másképp, éspedig az adófizetési időszak január 1-i állapota alapján és a következő adófizetési időszakokban addig az időpontig, amíg az ingatlan utáni adó kiszámításának meghatározó feltételei nem változtak meg.

(2) Az adóbevalláshoz az adófizető köteles mellékelni:

a/ a fizikai személy – az ingatlan tulajdonjog érvényes határozatának a másolatát, (pl. a tuladonlapot, a kereskedelmi jegyzék kivonatát).

b/ a jogi személy - az ingatlan tulajdonának jogilag érvényes határozatának a másolatát, (pl. a tuladonlapot, a kereskedelmi jegyzék kivonatát), a tulajdonlap fénymásolatát és kivonatot a kereskedelmi jegyzékből.

19. cikkely
Adókivetés

Az adó gondnoka adófizetési végzéssel határozza meg az adó összegét minden évben a január 1-i állapotnak megfelelően az adott adófizetési időszakban.

20. cikkely
Az adó befizetése

(1) Az ingatlan után kirótt adó befizetése a fizikai és jogi személyeknél három
tételben valósul meg:
a) 1. fizetési részlet május 31-ig
b) 2. fizetési részlet szeptember 30-ig
c) 3. fizetési részlet november 30-ig

(2) Ha az évi adó fizikai személynél nem haladja meg az 20 €-t a jogi személynél
pedig az 166 €-t, akkor az adó befizetésének határideje május 31-e az illetékes évben.

(3) Az adót egyszerre be lehet fizetni akkor is, ha magasabb, mint a fenti bekezdésben
megállapítva van éspedig az első fizetési tétel érvényességéig.

(4) Különös esetekben az adó gondnoka, főleg szociális rászorultság okából,
lehetőséget adhat az adófizetőnek az adó tetszés szerinti befizetésére egy éven belül.

_______________
2/ az Egészségügyi Min. rendelete, a T.t. 46/1986 sz. törvénye, 17§ (az elhalálozás és temetkezés lebonyolítása)
3/ a T.t. 364/2004 törvénye a vizekről és a Tt. 372/1990 sz. törvény változása a kihágásokról
4/ az SZK NT 277/1994 sz. törvénye az egészségügyi gondoskodásról, a későbbi előírások hangzásában
5/ az SZK NT 215/1995 sz. törvénye a geodéziáról és térképészetről (a T.t. 423/2003 sz. törvény hangzásában) és a Tt. 50/1976 sz. törvénye a későbbi előírások hangzásában
6/ a Tt. 70/1998 sz. törvénye az energetikáról és a 455/1991 sz. törvénye au ipari vállalkozásről (Vállalkozási Törvény) a későbbi előírások hangzásában
7/ a Tt. 513/1991 sz. törvénye 2. §-a, a Kereskedelmi Törvény, a későbbi előírások hangzásában

HARMADIK RÉSZ
KUTYÁKÉRT JÁRÓ ADÓ

21. cikkely
Az adó tárgya

(1) Az adó tárgya 6 hónaptól idősebb kutya, melyet fizikai vagy jogi személy tenyészt.

(2) A kutyákért járó adó alá nem tartoznak:

a/ tudományos és kutatási célokra nevelt kutyák,
b/ állatmenhelyben elhelyezett kutyák,
c/ különlegesen kiképzett kutyák, melyeknek tulajdonosa vagy melyeket súlyos
egészségkárosult személy használ.

22. cikkely
Az adófizető

(1) Az adófizető az a jogi vagy fizikai személy, aki

a/ a kutya tulajdonosa,
b/ a kutya tartója, ha nem lehet bebizonyítani, ki a kutya tulajdonosa.

(2) Az adófizetőnek nagykorú személynek kell lennie.

23. cikkely
Adóalap

Az adóalapot a kutyák száma határozza meg.

24. cikkely
Adótarifa

Az adó gondnoka határozza meg az adótarifát egy kutyára és egy kalendáriumi évre a következő képpen:

a/ 50,00 € egy kutyáért, ha a kutyát a városban bérházban tartják,

b/ 13,00 € egy kutyáért, ha a kutyát családi házban tartják a városban,

c/ 6,00 € egy kutyáért, ha a kutyát a városhoz tartozó községekben és pusztákon tartják,

d/ 66,00 € egy kutyáért, ha a kutyát jogi vagy fizikai személyek termelésre vagy vállalkozásra szolgáló objektumokban tartják

25. cikkely
Adófizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése

Az adófizetési kötelezettség a kutya beszerzése után következő hónap első napjától kezdődik és megszűnik a következő hónap alső napjától, amikor az adófizető már nem tulajdonosa vagy tartója a kutyának.

26. cikkely
Bejelentési kötelezettség és adófizetés


(1) A kutyák és egyben a kutyák tartásának engedélyezését az Életkörülmények
osztálya vezeti a 64/2003 számú, az állatok tenyésztéséről és tartásáról szóló általános érvényű rendelet értelmében. Ez a jegyzék képezi az adókötelezettség keletkezésének illetve megszűnésének alapját.

(2) A kutya tulajdonosa köteles minden tulajdonában levő kutyát bejelentési íven
bejelenteni az adó gondnokának az illetékes osztályon (Életkörülmények osztálya) a fizetési kötelezettség kezdetétől számított 30 napon belül. A kutya tartásának engedélye alapján a Pénzügyi osztály megállapítja az adót az adófizetőnek és kiadja a kutya nyilvántartási számát.

(3) Ha az adófizetési kötelezettség az adófizetési időszak alatt keletkezik, akkor
az adófizető az adó viszonylagos részét fizeti ki az adófizetési időszak hónapjaiért, amikor az adófizetési kötelezettség keletkezett.

(4) A további adófizetési időszakban az adót fizetési határozattal állapítják meg
és a fizikai szmélyek és a jogi személyek két tételben fizethetik ki a következő képpen:

a) 1. befizetés - április 30-ig az adófizetési időszakban
b) 2. befizetés - október 31-ig az adófizetési időszakban.

Ha fizikai személynek vagy a jogi személynek megállapított adó nem haladja meg a
7 €-t illetve a 66 €-t, akkor a fizetési érvényessége egyszerre, április 30-ig jár le az illető adózási időszakban.

(5) Ha az adófizetési kötelezettség az adófizetési időszak alatt szűnik meg, akkor az
adófizető ezt a tényt bejelenti az adó gondnokának illetékes osztályán (Pénzügyi osztály) legkésőbb 30 napon belül az adókötelezettség megszűnésétől számítva.

27. cikkely
Adó alóli felmentés

(1) A kutyáért járó adó alól fel van mentve:

a) az a kutya, amelynek tulajdonosa az SZK Kinológiai mentőszlgálati egység tagja, ha a kutya a szervezetben nyilván van tartva a szervezet célja érdekében,
b) a T.t. 282/2002 sz. törvény 1. és 2. §-a szerint szolgálati kutya.


(2) Az adófizető kérvényezheti a kautyáért járó adó alóli felmentést adóbevallási
kötelességének bejelentésekor a felszabadítás okát igazoló okmánnyal. Ellenkező esetben a felszabadítás nem lép érvénybe és a kutyára kiróják az illetékes adót.

(3) Ennek a határozatnak a 2. bekezdése értelmében leírt eljárási mód nem vonatkozik az ált. érvényű rendelet 21. §-a 2. bekezdésében felsorolt kutyák tulajdonosaira és tartóira.

NEGYEDIK RÉSZ
NYILVÁNOS KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁÉRT JÁRÓ ADÓ

28. cikkely
Az adó tárgya

(1) A közterületek használatáért járó adó tárgya a nyilvános közterület sajátos célokra
való kihasználása.

(2) Nyilvános közterületnek tekintendő ennek az általános érvényű rendeletnek az
értelmében a helyi közutak, célirányú utak és a város tulajdonában lévő egyéb nyilvános közterületek.

Helyi közutaknak tekintendők az általánosan hozzáférhető és használatos utcák,
terek, parkolóhelyek és nyilvános területek, amelyek a helyi közlekedést szolgálják és a helyi közutak hálózatóba vannak besorolva. A célirányú utak az egyes objektumok és ingatlanok összeköttetésére szolgálnak az egyéb helyi (földi) közutakkal.

Az egyéb nyilvános közterületek főleg a város tulajdonában lévő zöldövezetek,
hidak a helyi és célirányos közutak útvonalán, függőhidak a gyalogosok részére, a város tulajdonában lévő be nem épített területek és minden nyilvánosság által igénybe vehető terület a városban, kivéve azokat, amelyek nem képezik a város tulajdonát, nincsenek a város gondnoksága alatt, illetőleg amelyeket a város bérbeadott sajátos előírások értelmében.
Nyilvános közterületek közé nem tartoznak azok a telkek, amelyeket a város bérbe
adott sajátos előírások értelmében.

(3) Nyilvános közterület sajátos kihasználását jelenti:

a) szolgáltatások nyújtására szolgáló berendezések, árúsító berendezés, cirkusz, lunapark és egyéb atrakciók elhelyezése,
b) tárgyak, berendezések és nagyméretű anyagok elhelyezése, raktározása illetve azok kezelése,
c) motorgépkocsi parkolása a kijelölt (Reservé) parkolóhelyeken a városban.

29. cikkely
Adófizető

Adófizető az a fizikai vagy jogi személy, aki a nyilvános közterületet használja.

30. cikkely
Adóalap

A nyilvános közterek sajátos használatáért járó adóalap a használt nyilvános közterület m2-ért kivetett adó.

31. cikkely
Adótarifa

(1) Szolgáltatások nyújtását szolgáló berendezések, árúsító létesítmények, cirkuszok, lunaparkok és egyéb látványosságok elhelyezéséért az adó gondnoka az adótarifát a következő képen szabja ki:

a/ a város által rendezett vásári eseményeknél a következő helyeken: Fő tér, Š. M. Daxner tér, Felkelés utca, Jánošík utca – a Kishont utcáig, Bartók B. utca és a Hatvani I. utcán

1. elárúsító létesítményekért, pultokért, állványokért ………….. 4,000 €/ m2/nap
2. gépjárműért ……………………………….…………………..3,300 €/ autó/nap
3. népművészeti tárgyak árúsításáért ………. ………………….. 2,000 €/ m2/nap

b/ hordozható árúsító létesítményért, pultokért és állványokért
1. a következő helyeken: Fő tér, Š. M. Daxner tér, Felkelés utca, Jánošík utca – a Kishont utcáig, Bartók B. utca és a Hatvani I. utcán ………………. 2,000 €/ m2/nap
2. a város többi részein ………………………………………. 0,600 €/ m2/nap

c/ közterületek lefoglalásáért az árúsító létesítményekért az egész évben ...0,160 €/ m2/nap

d/ körhinták, cirkuszok és egyéb látványosságok elhelyezéséért
1. a következő helyeken: Fő tér, Š. M. Daxner tér, Jánošík utca – a Kishont utcáig, az 1. sz. Postáig …………………………………….………….. 1,000 €/ m2/nap
2. a város többi részein ……………………………..…….….0,040 €/ m2/nap.

(2) Tárgyak, berendezések és anyagok elhelyezéséért, tárolásáért és kezeléséért az adó
kezelője a következő adótarifát allapította meg:

a) hordozható propagációs táblákért ………………………..………. 0,170 €/ m2/nap
b) nyári teraszok, asztalok és székek elhelyezéséért ………..…….…0,090 €/ m2/nap
c) árúk eladásáért az üzlet előtt (virágok, stb.) ……………….…. 0,090 €/ m2/nap
d) állványzatért ……………………………………..…….………... 0,030 €/ m2/nap
e) építkezési anyag tárolásáért (bekerítve is) ………..…….………. 0,330 €/ m2/nap
f) rövid idejű bemutató akciókért (pl. autók, gépek) ……..……….. 3,320 €/ m2/nap
g) egyéb tárgyak, berendezések és anyagokért …………….……… 0,030 €/ m2/nap.

(3) Gépkocsik tartós parkolásáért a kijelölt parkolóhelyen (Reservé) a város területén az
adó gondnoka a következő képpen állapítja meg az adótarifát:

a) a Fő téren ………………………………………………… 199 €/12 hónap
b) a Fő téren kívül ………………………………………….. 133 €/12 hónap

(4) Engedélyt az 1. bekezdésben felsorolt berendezések elhelyezésére a város Stratégia
fejlesztési osztálya ad ki.

(5) Engedélyt az 12 bekezdésben felsorolt berendezések elhelyezésére a város Építkezési
rend, befektetési és közlekedési osztálya ad ki.

(6) A 4) és 5) bekezdések aapján kiadott engedélyekére a Gazdasági osztály fizetési
végzést állít ki.

32. cikkely
Adófizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése

(1) Az adófizető köteles írásban kérvényezni a nyilvános köztér sajátos használatát
legkésőbb 7 nappal a berendezés elhelyezése előtt. A kérvényben feltünteti a nevét vagy kereskedelni megnevezését, iktatószámát (IČO), adószámát (DIČ), székhelyét, vállalkozási helyét és elérhetőségi lehetőségét. Ha az adófizető fizikai személy – vállalkozó, feltünteti a születési számát is. Egyben feltünteti a berendezés elhelyezésének pontos helyét, az igényelt terület nagyságát m2-ben megadva a lefoglalandó terület grafikai ábrázolásával, az időszakot és a célt. A kérvényéhez csatolnia kell a beírást a kereskedelmi regiszterbe vagy az iparigazolványt.

(2) Az adófizetési kötelezettség a nyilvános köztér sajátos használatáért a használat
napjával keletkezik és megszűnik azzal a nappal, amikor befejeződik a terület sajátos használata.

33. cikkely
Az adóbeszedés módja a köztér kihasználásáért

(1) Az adó gondnoka határozattal állapítja meg a közterek sajátos használatáért járó adót,
amelyben feltüntetik azokat a feltételeket, amelyek megengedik ezeknek a köztereknek a használlatát és a befizetés módját. A kivetett adó befizetése érvényes 15 napon belül a kiadott fizetési határozat érvénybe lépéséig. Az adó tételekben való fizetése esetében az adó a folyó hó 15. napjáig érvényes.

(2) Ha az adófizetési kötelezettség megszűnik és az adófizető ezt a valóságot bejelenti az
adó gondnokának 30 napon belül az adófizetési kötelezettség megszűnésétől számítva, akkor az adó gondnoka visszafizeti az adó megfelelő részét a többletnapokért, amelyekért az adó be lett fizetve. Az adó megfelelő részének visszafizetésére jogosultság megszűnik, ha az adófizető a meghatározott időben nem jelenti be az adó gondnokának az adófizetési kötelezettség megszűnését.

(3) Az adófizető köteles a Városi Hivatal pénztárában készpénzben befizetni az adót,
esetleg átutalással a város számlájára átutalási paranccson esetleg postautalványon.

34. cikkely
A köztér használatáért járó adó alóli felmentés

(1) A köztér használatáért járó adót nem kell fizetni beléptidíj nélküli
kultúrális események rendezéséért a köztéren, vagy ha beléptidíjat charitatív és közhasznú célokra fordítják. Az adófizető kérvény alapján az adó gondnokának Vállalkozási tevékenységi osztályán érvényesíti az adófelmentés jogát, miután leadta kérvényét a közterek használatára.

(3) A gépkocsik a kijelölt köztereken (Reservé) való parkolásáért járó adó fizetése alól
fel vannak mentve:

a) költségvetési és hozzájárulási szervezetek, melyek kialakítója a város,
b) motorgépkocsik tulajdonosai, akik 01 és 02 megjelölést használnak,
c) annak a lakótömbnek a lakói, melynek saját nyilvános parkolója van.

ÖTÖDIK RÉSZ
Elszállásolásért járó adó

35. cikkely
Az adó tárgya

Az adó tárgyát a fizikai személy ideiglenes elszállásolásért járó befizetés képezi az ideiglenes elszállásolást szolgáltató létesítményekben, melynek osztályzását az SZK GM hirdetménye, a T.t. 419/2001 számú törvénye határoz meg.

36. cikkely
Az adófizető és az adó befizetője

1) Az adófizető az a fizikai személy, aki fizetéstérítés mellett a létesítményben
ideiglenesen el van szállásolva.

2) Az adó befizetője a létesítmény üzemeltetője Rimaszombat Város területén, aki
fizetésért ideiglenes szállásolást nyújt.

37. cikkely
Adóalap

Az adó alapját a szállást nyújtott éjszakák száma képezi.

38. cikkely
Adótarifa

Az adótarifa a város egész területén 0,500 € személyenként az adófizető elszállásolási idejére.

39. cikkely
Adófizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése

Az adófizetési kötelezettség a létesítmény működtetése kezdetének napjával keletkezik, amely ideiglenes elszállásolást nyújt és befejeződik a létesítmény működtetésének napjával.

40. cikkely
Bejelentési kötelezettség

(1) Az adó befizetőjének az elszálásolás kezdetétől számított 30 napon belül be kell jelentkeznie az adó gondnokához a Városi Hivatal Pénzügyi osztályán..

(2) Ha az adókötelezettség változására kerül sor vagy ha az adófizetési kötelezettség megszűnik, az adófizető köteles ezt a tényt írásban jelenteni az adó gondnokának 30 napon belül, amikor a változásra sor került. Az adófizető köteles jelentési kötelezettsége értelmében ugyanebben az időben jelenteni a név illetve a székhely változását.


41. cikkely
Az adófizető kötelessége

(1) A fizető köteles:

a/ pontos nyilvántartást vezetni az elszállásolt vendégekről,
b/ önálló könyvet vezetni minden elszállásolási létesítményről a város területén,
c/ gondoskodni arról, hogy a könyv tartalmazza az elszállásolt vengégek címét, érkezésük
napját, távozásuk napját és az eltöltött éjszakák számát.

(2) A fizető köteles az adó gondnoka által kijelölt alkalmazottjának ellenőrzés végett
az elszállásolt vendégek jegyzékét és az elszállásolás könyvelésének jegyzékét, vagy az adó gondnokának felkérésére a fent említett okmányokat a Gazdaságügyi osztályon felmutatni.

(3) A fizető köteles annak a személynek, aki ideiglenes elszállásolási intézetben van
elszállásolva, pénztári bevételi bizonylatot kiadni, amelyen feltünteti az adófizetőt, az elstöltött éjszakák számát és azt a dátumot, amelytől kezdve az adófizető a létesítményben el volt szállásolva.

(4) A negyedév eltelte után 10 napig köteles tárgyilag leadni a rimaszomabat Városi
Hivatalának illetékes osztályán az előírt nyomtatványon kitöltött jelentést az elszálásolt vendégekről és az elszállásolás időszakáról, külön nyomtatványon megjelölve minden egyes elszállásolási létesítményben a vendégek számát, az elszállásolás időszakát és az eltöltött éjszakák számát az előző negyedév folyamán.

42. cikkely
Az elszállásolásért járó adó befizetésének módja

Az elszállásolásért a város által megállapított adót az adófizető szedi be.

43. cikkely
Az elszállásolásért járó adó befizetése

Az adó adókivetés nélkül kifizetendő a jelentés leadása napjától (38. §, 4. bekezdése) a Városi Hivatal pénztárában, illetve Rimaszombat Városi Hivatalának bankszámlájára. A befizetést igazoló okiratot köteles az adó gondnokának illetékes osztályán felmutatni 10 napon belül az illetékes negyedév letelte után a Pénzügyi osztályon.

HATOKIK RÉSZ
Az árúsító automatákért járó adó

44. cikkely
Az adó tárgya

Az árúsító automatákért járó adó olyan készülékek és automaták tárgyát képezik (a továbbiakban csak árúsító automaták), amelyek fizetésért adják ki az árút és a nyilvánosság részére hozzáférhető nyilvános helyeken vannak elhelyezve. Az adó tárgyát nem képezik az árúsító automaták, amelyek a nyilvános közlekedés részére autóbuszjegyet árúsítanak.

45. cikkely
Az adófizető

Az adófizető az a jogi személy vagy fizikai személy, aki az elárúsító automatákat működteti.

46. cikkely
Adóalap

Az adóalapot az automaták száma határozza meg.

47. cikkely
Adótarifa

Az évi adótarifa az olyan elárúsító automatékért, amelyek fizetésért adják ki az árút a következő képen van megállapítva:

a) 66,00 € egy elárúsító automatáért, amely maximálisan 10 árút kínál,

b) 99,00 € egy elárúsító automatáért, amely több, mint 10 árút kínál,

c) 332,00 € egy elárúsító automatáért, amely árúkínálatában alkoholt és
dohánytermékeket kínál.

48. cikkely
Adófizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése

Az adófizetési kötelezettség az elárúsító automaták üzemeltetésének napjától kezdődik és megszűnik az automata működtetésének befejezése napjával.

49. cikkely
Bejelentési kötelezettség és az adó befizetése

(1) Az adófizető köteles az elárúsító automatákat az adó gondnokának illetékes
pénzügyi osztályán bejelenteni adófizetési kötelezettségét legkésőbb 30 napon belül az előírt nyomtatványon, ahol feltünteti az adófizető nevét és székhelyét, az automata elhelyezésének helyszínét, számát, típusát, a készülék gyártási számát és üzemeltetése elkezdésének napját (a továbbiakban csak „igazolási jegyzék”).

(2) Ha az adózási kötelezettségek változására kerül sor vagy az adózási kötelezettség
megszűnik, akkor az adófizető köteles ezt a valóságot írásban bejelenteni az adó gondnokának legkésőbb 30 napon belül, amikor ez a valóság keletkezett. Ha az adófizetési kötelezettség megszűnése csak néhány árúsító automatára vonatkozik, az adófizető a meghatározott időben bejelenti az automata felszerelésének helyét, számát, típusát, a készülék gyártási számát és üzemeltetése befejezésének napját.

(3) Az adó gondnoka határozattal állapítja meg az adót:

A kivetett adó befzetése érvényes 15 napon belül a fizetési határozat
érvényességétől számítva.
Az elkövetkező adófizetési időszakban az adó befizetésének érvényessége
negyedéves időszakokban történik január 15-ig, április 15-ig, július 15-ig és október 15-ig a folyó évben az igazolási jegyzék alapján.

50. cikkely
Az adófizető kötelességei

(1) Az adófizető köteles minden automatán látható helyen címkét elhelyezni, ahol fel
van tüntetve: a cég és a működtető neve, székhelye, személyi száma, az automata elhelyezésének és működtetése kezdetének dátuma, az automata gyártási száma, típusa és az adó gondnokától kapott leltári szám.

(2) Az adófizető köteles az adó gondnoka által kijelölt alkalmazottjának ellenőrzés végett az automaták jegyzékét, az automatákat érintő könyvelés jegyzékét, vagy az adó gondnokának felkérésére a fent említett okmányokat bemutatni a pénzügyi osztályon.

HETEDIK RÉSZ
Adó a nem nyereményes automatákért

51. cikkely
Az adó tárgya

(1) A nem nyereményes automatákért járó adó tárgyát azok a készülékek képezik,
amelyek fizetéstérítés ellenében indíthatók el vagy hozhatók működésbe, mialatt ezek a készülékek nem adják ki a pénznyereményt és a nyilvánosság számára elérhető helyeken vannak elhelyezve a város területén.

(2) A nem nyereményes automaták a következők: a számítógépes játékok elekrtonikus készülékei, automaták és egyéb szórakoztató játékberendezések.

52. cikkely
Az adófizető

Az adófizető az a jogi vagy fizikai személy, aki a nem nyereményes játékkészülékeket működteti.
53. cikkely
Adóalap

Az adó alapját a nem nyereményes számítógépes játékkészülékek száma képezi.

54. cikkely
Adótarifa

(1) Az adó gondnoka a követkeő képpen állítja meg az adótarifát a nem nyereményes
automaták után:

a) 1 darab nem nyereményes számítógépes játékkészülék adótarifája 332,00 € egy
évre.
b) 1 darab mechanikus készülék, elekrtonikus készülék, automata és egyéb szórakoztató berendezés adótarifája 33,00 € egy évre.

(2) Ha az adófizetési kötelesség az adófizetési időszak alatt keletkezik, akkor az
adótarifáját az adófizetési kötelezettség keletkezésének dátumától számítják ki.

55. cikkely
Az adófizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése

Az adófizetési kötelezettség a nem nyereményes játékkészülékek működtetésének napjától kezdődik és a működtetés napjának befejezésével ér véget.

56. cikkely
Bejelentési kötelezettség és az adó befizetése

(1) Az adófizető a nem nyereményes játékkészülékeket köteles jelenteni az előírt
nyomtatványon az adó gondnokának legkésőbb 30 napon belül a készülék elhelyezésének napjától számítva, ahol feltünteti az adóköteles nevét és székhelyét, az elhelyezés helyszínét, számát, típusát, a nem nyereményes játékkészülék gyártási számát és a működtetés kezdetének napját.
Az adófizető egyben köteles az adó gondnokának bemutatni az automaták regisztrációjánál az iparigazolvány bizonylatát és a bérbe vett helyiségek bérleti szerződését.

(2) Ha az adófizetési kötelezettség változására kerül sor vagy megszűnik az
adófizetési kötelezettség, akkor az adófizető köteles írásban jelenteni ezeket a változásokat az adó gondnokának legkésőbb 30 napon belül, attól a naptól számítva, hogy a változás megtörtént.

(3) Az adó gondnoka határozattal kiveti az adót:
A kivetett adó befizetése érvényes 15 napon belül a fizetési határozat
érvényességétől számítva.
Az elkövetkező adófizetési időszakban az adó befizetésének érvényessége két
időszakban történik március 15-ig és augusztus 15-ig a folyó évben.

(4) Ha az évi adó nem haladja meg az 166 €-t, akkor a befizetési határidő március 30-a az illető évben.

(5) Az adófizető adófizetési kötelezettség megszűnését belejenti az adó gondnokának legkésőbb 30 napon belül az adófizetés megszűnése után. Ha az adófizetési kötelezettség megszűnése csak egyes nem nyereményes játékautomatákra vonatkozik, akkor az adófizető az említett időben bejelenti az automata elhelyezésének helyszínét, számát, típusát, az automata gyártási számát és a működtetés befejezésének napját.

57. cikkely
Az adófizető kötelessége

(1) Az adófizető köteles minden automatát látható helyen címkét elhelyezni, ahol fel
van tüntetve: a cég és a működtető neve, székhelye, személyi száma, az automata elhelyezésének és működtetése kezdetének dátuma, az automata gyártási száma, típusa és az adó gondnokától kapott leltári szám.

(2) Az adófizető köteles az adó gondnoka által kijelölt alkalmazottjának ellenőrzés végett a nem nyereményes automaták jegyzékét, az automatákat érintő könyvelés jegyzékét, vagy az adó gondnokának felkérésére a fent említett okmányokat bemutatni Rimaszombatban a Városi Hivatalban.

NYOLCADIK RÉSZ
A községi és kisebb építkezési hulladék utáni illeték

58. cikkely
Az adó tárgya


(1) A községi és kisebb építkezési hulladék utáni illeték (a továbbiakban csak
„illeték”) azokért a községi hulladékokért és kisebb építkezési hulladékokért, amelyek Rimaszombat Város területén keletkeznek.

(2)Az illetéket az adott kalendáriumi évre kell befizetni.


59. cikkely
Illetékfizető

(1) Az illetéket az az illetékfizető fizeti, aki:

a) fizikai személy, akinek a községben állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye van,
vagy jogosult a községben kihasználni vagy kihasznál lakást, nem lakási helyiséget,
építkezési telket vagy annak részét, vagy olyan létesítményt, amely nem épület, vagy
kertet, szőlőst, gyümölcsös telket, tartósan füves területet más célra, mint vállalkozásra,
telket beépített területen belül a község területén és olyan területet, amely az ingatlanok
jegyzékében mint vízterület van feltüntetve (a továbbiakban csak ingatlan).

b) jogi személy, aki jogosult a községben kihasználni vagy kihasznál ingatlant egyéb célra, mint vállalkozásra,

c/ vállalkozó, jogosult a községben kihasználni vagy kihasznál ingatlant vállalkozásra.

(2) Ha több illetékfizető él közös háztartásban az 56. cikkely 1. bekezdés a) pontja
alapján, akkor az illetékfizetési kötelezettséget az ebben a háztartásban élő többi tag képviseletében csak egy személy is magára veheti. Az olyan illetékfizető helyett, aki képtelen teljes mértékű jogi műveletek elvégzésére, az illetékfizetési kötelezettséget jogi képviselője, esetleg gondozója teljesíti. Az illetékfizetési kötelezettséget nem teljesítheti vagy nem veheti magára olyan személy, aki hosszú ideig a Szlovák Köztársaságon kívül tartózkodik vagy eltűnt személy. A személy, aki más helyett teljesíti az illetékfizetési kötelezettséget, köteles ezeket a valóságokat, ugyanúgy ezeknek a változásait a városnak bejelenteni.

60. cikkely
Az illeték megállapítása


(1) Az illeték gondnoka megállaítja az illetéket a törvény 77. §-a, 2. bekezdésének a/
pontja alapján,mint az illetéktarifa és a kalendáriumi napok szorzatát az illetékes időszakban, mialatt az iletékfizetőnek állandó vagy átmeteti tartózkodási helye van vagy lesz, vagy amely időszakban az ingatlant használja vagy jogosult annak használatára.

(2) Az illeték gondnoka lehetővé teszi a mennyiségi hulladékbegyűjtést jogi
személynek, aki jogosult használni vagy használja a város területén lévő ingatlant egyéb célra, mint vállalkozásra és a vállalkozót, aki jogosult használni vagy használja a város területén lévő ingatlant vállalkozási célra, miközben az illeték a törvény 77. §-a, 2. bekezdésének b/, c/ alapján van megállapítva, mint az elszállítás gyakoriságának, a tarifának és a hulladéktartály térfogatának szorzata. Az illetékfizető hulladéktartályt a községi hulladék és a kisebb építkezési hulladák elszállításának bevezetett rendszerével összhangban használja (a továbbiakban csak „KH és KÉH“).

61. cikkely
Illetéktarifa

Az illeték gondnoka az illetéktarifát a következő képpen határozza meg:

a) fizikai személynek, akinek a községben állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye
van, vagy jogosult a községben kihasználni vagy kihasznál lakást, nem lakási helyiséget, építkezési telket vagy annak részét, vagy olyan létesítményt, amely nem épület, vagy kertet, szőlőst, gyümölcsös telket, tartósan füves területet más célra, mint vállalkozásra, telket beépített területen belül a község területén és olyan területet, amely az ingatlanok jegyzékében mint vízterület van feltüntetve (a továbbiakban csak ingatlan) a következő képpen:

1. a városban és Dúsa városrészben – 0,0555 € személyenként és kalendáriumi napra,
2. a városrészekben: Kurinc, Kurinci Üdülőközpont, Szőlő, Szabópuszta, Samarjai puszta, Felsőpokorágy, Alsópokorágy, Bakti, Mezőtelkes – 0,0431 € személyenként és
kalendáriumi napra,
3. a Dúsai úton – 0,0358 € személyenként és kalendáriumi napra.

b) jogi személy, aki jogosult a községben kihasználni vagy kihasználja ingatlant egyéb célra, mint vállalkozásra és a vállalkozó, aki jogosult a városban az ingatlant vállalkozásra kihasználni vagy kihasználja azt és mennyiségi hulladékszállítást fizet, a következő képpen:

A gyűjtőtartály térfogata l-ben Elszállítás Illetéktarifa az elszállítási időszakra Illeték €/év
110 1 x hetente 0,0171 97,81
110 2 x hetente 0,0154 176,17
110 1 x két hétben 0,0205 58,63
1100 1 x hetente 0,0171 978,12
1100 2 x hetente 0,0154 1761,76
1100 3 x hetente 0,0171 2934,36
1100 3 x két hétben 0,0161 1381,38
1100 1 x két hétben 0,0205 586,30

c) jogi személy, aki jogosult a községben kihasználni vagy kihasználja ingatlant egyéb célra, mint vállalkozásra és a vállalkozó, aki jogosult a városban az ingatlant vállalkozásra kihasználni vagy kihasználja azt, s tekintettel a kisebb mennyiségű hulladéktermelésre a vállalkozási tevékenysége során igazolja hogy nem él a mennyiség utáni hulladékszállítással – 0,0689 € személyenként és kalendáriumi napra.


62. cikkely
Illetékfizetési kötelesség keletkezése

Az illetékfizetés kötelezettsége azzal a nappal kezdődik, amikor a valós tény kezdetét veszi az 56. cikkely 1. bekezdése értelmében.

63. cikkely
Bejelentés

(1) Az illetékfizető köteles egy hónapon belül befizetni az illetéket a valóságnak
megfelelően, attől a naptól kezdve, amikor olyan tények következtek be, amelyek befolyásolják az illetékfizetési kötelezettség váltázását vagy megszűnését, ugyanúgy a város által megállapított időszak elteltétől, amelyért illetéket fizetett, bejelenti a városnak:

a) keresztnevét, családnevét, születési dátumát, állandó lakhelyének címét, ideiglenes
lakhelyének címét (a továbbiakban csak meghatározó adatok), ha az illetékfizető olyan személy, aki az 59. § 1. bekezdésének b/, c/ pontjai alapján illetékfizetők, akkor a megnevezést vagy kereskedelmi nevét, vállalkozásának székhelyét vagy helyét és személyi számát,

b/ más személyek személyi számát, ha helyette teljesíti az illetékfizetési kötelezettséget az 59.
§-a 2. bekezdése alapján,

c/ a 61. § értelmében az illeték megállapításához szükséges fontos adatokat, a bejelentéssel
együtt leadja a feltüntetett adatokat igazoló okmányokat és ha egyidőben az illeték csökkentését vagy elengedését is igényli, akkor azokat az okiratokat is, amelyek indokolják az illeték csökkentését vagy elengedését.

(2) Az illetékfizető jogában áll jelentést beadni a városnak abban az esetben is, ha
megállapítja, hogy illetékfizetési kötelezettségének alacsonyabbnak kellene lennie, mint ahogyan meg lett állapítva vagy kéri az illeték csökkentését olyan okból, hogy nem használja az ingatlant, amelyet egyébként jogosult használni.

(3) A bejelentési kötelességet az illetékfizető azokon a nyomtatványokon teljesítheti,
amelyeket át lehet venni a Városi Hivatal információs osztályán vagy megtalálhatók Rimaszombat Város internet lapján: www.rimavskasobota.sk.

64. cikkely
Az illetékfizetés érvényessége

(1) Az illeték a határozatok kiróvásánal a következő:

a) az 59. §, 1. bekezdés a/ pontja alapján a válakozók részére három egyenlő tételben éspedig 30.4., 30.6. és 30. 9.-ig az illetékfizetés időszakában,
b) az 59. §, 1. bekezdés b/ és c/ pontjai alapján válakozó részére két egyenlő tételben éspedig 31. 3. és 30. 9.-ig az illetékfizetés időszakában,
c) az 59. §, 1. bekezdés a/ pontja alapján a válakozók részére 20 € összegig egy tételben 30.4.-ig az illetékfizetés időszakában,
d) az 59. §, 1. bekezdés b/ és c/ pontjai alapján válakozó részére 166 € összegig egy tételben 30.4.-ig az illetékfizetés időszakában,

(2) Az illetékfizetési időszak a folyó év.

65. cikkely
Az illeték elengedése

(1) Az illeték gondnoka elengedi az illetéket a rendes illetékfizetési időszakban,
amelyben az illetékfizető igazolja, hogy az illetékes időszakban hosszú ideig külföldön tartózkodott. Ezt a valóságot aktuális igazolásokkal lehet alátámasztani: a munkaadótól – munka szerződéssel, a tanulmányról, más állam területén tartózkodásról,

(2) A becsületbeli kijelentés nem érvényes az illeték elengedésének jogosultságára.

66. cikkely
Az illeték csökkentése

(1) Az illeték gondnoka az illetéket a következő képpen csökkentheti:

a) az évi illeték 30 %-ával, ha az illetékfizető az illető év december 31-ig betölti
életének 70. évét,
b) az évi illeték 30 %-ával, ha az illetékfizető súlyos testi sérült polgár, részlegesen
vagy teljesen magatehetetlen,

c) az évi illeték 50 %-ával, ha az illető a városon kívül végez tanulmányokat és
elszállásolást szolgáltató intézményben lakik,
d) az évi illeték 30 %-ával ha az illetékfizető a munkanapokon nem tartózkodik a város területén.

(2) Az illetékfizetés csökkentését az illetékfizető a következő okmányokkal bizonyítja: ZP, ZP/S igazolvány, igazolás az iskolalátogatásról, az elszállásolási intézmény- és a munkaadó igazolása.

(3) Az 1. bekezdés esetén az illetékfizetőnek lehetővé teszi az illeték fizetését tetszés szerinti tételekben egy évig, de csak azokban az esetekben, ha az illetékfizető nem használja az ingatlan tulajdonát vállalkozási tevékenységre, más bevételi tevékenységre vagy bérbeadásra. Az illeték gondnoka az illetékcsökkentést csak egyetlen bizonyított okból adhat az 1. bekezdés a), b), c) és d) pontjai alapján.

(4) Az illeték gondnoka az 1. bekezdés a) és b) pontjai alapján csökkentheti az illeték
megfelelő részét a következő hónaptól kezdve, amikor a valóságot alátámasztó okmányok be lettek adva.

(5) Az iskolák és iskolai berendezések évi illetékének csökkenése a nyári szünidő
tartalmára individuálisan lesz eldöntve a beérkezett írásbeli kérvények alapján, melyek az illetékcsökkentési ok teljesülése előtt lettek leadva, de legkésőbb május 31-ig az illető évben.

(6) A becsületbeli nyilatkozat nem számít olyan igazolásnak, mely az illeték
csökkentésének jogosságát igazolja.

KILENCEDIK RÉSZ

67. cikkely
KÖZÖS BEFEJEZŐ RENDELKEZÉSEK

(1) Ezt az általános érvényű rendeletet a rimaszombati Városi Képviselőtestület 2008.
12. 16-i ülésén a 170/2008-MsZ számú határozatával hagyta jóvá.

(2) Ez az általános érvényű rendelet 2008. január 1-én lép érvénybe.

(3) Ennek az általános érvényű rendeletnek hatályba lépésével megszűnik a 87/2007
számú általános rendelet érvényessége.

MUDr. Štefan Cifruš, MPH
a város polgármestere

Rimaszombat városa 95/2008 számú – a helyi adókról és a kommunális hulladékért és apró építkezési hulladékért fizetendő helyi díjakról szóló általános érvényű rendeletének változásai

Rimaszombat város általános érvényű rendelete a következőképpen módosul:

1) A 11. számú cikkely helyére az alábbiképpen módosult cikkely kerül:

11. cikkely
Az adókulcsok
1. Az adó kezelője az egyes épületek után fizetendő adó éves mértékét a következőképpen határozza meg az egyes épületfajták beépített alapterülete alapján:

Az épület fajtája
Adókulcs €/m2–ben
város városrészek
Lakóépületek és a fő épülethez tartozó kisegítő jellegű kis épületfajták 0,199 0,116
Üvegházak, mező és vízgazdálkodási épületek 0,332 0,265
Saját termelésű termények tárolására szolgáló épületek, beleértve az irodákat
Üdülő és kertészházak és üdülés céljait szolgáló apró épületek 0,432K 0,232Z
Társasházakon kívül épített önálló garázsok és parkolóházak, illetve parkolás céljaira szolgáló egyéb épületek 0,598 0,598; 0,332V
Saját termékek raktározására szolgáló ipari épületek, energetikai ipar építményei, a saját adminisztrációra szolgáló épületeket beleértve. 1,99 1,328
Kassai úti ipari zóna, Cukorgyári utca, Cserencsényi utca, és parcellákkal kijelölt része a városnak (kaszárnyák területe)1 3,983
Egyéb vállalkozásra és foglalkoztatásra, raktározásra és adminisztrációra az egyéb vállalkozással és foglalkoztatással kapcsolatban 1,328 0,996
A város központja és a város parcellákkal határolt része (kaszárnyák területe)1 2,655

Š. M. Daxner és P. Hostinský terek 3,320
További épületek 1,328 0,996

2) A 20. cikkely első bekezdése az alábbiak alapján módosul:

20. cikkely
Az adó fizetése
(1) Az ingatlanokra kivetett adó a következőképpen törlesztendő:
a) természetes személyek esetében 3 részletben:
1. részlet május 31.-ig,
2. részlet augusztus 31.-ig,
3. részlet október 31.-ig.

b) jogi személyek esetében 3 részletben:
1. részlet április 30.-ig,
2. részlet augusztus 31.-ig,
3. részlet október 31.-ig

3.) A nyolcadik rész az alábbiképpen módosul:

NYOLCADIK RÉSZ
A KOMMUNÁLIS ÉS AZ APRÓ ÉPÍTKEZÉSI HULLADÉK UTÁN FIZETENDŐ HELYI DÍJ

58. cikkely
Az adó tárgya
A kommunális hulladékért és az apró építkezési hulladékért fizetendő helyi díj (továbbiakban díj) alatt az olyan díj értendő, amely Rimaszombat város területén keletkező kommunális és apró építkezési hulladék után fizetendő.

59. cikkely
Az adóalany
(1) A díj adóalanyát a következő személyek képezik:
a) c
b) az olyan jogi személy, amely a város területén található nem vállalkozás céljait szolgáló objektumot használ vagy jogosult használni,
c) az olyan vállalkozó, amely a város területén található vállalkozás céljait szolgáló objektumot használ vagy jogosult használni.
(2) Ha az 59. cikkely 1 bekezdése a.) pontjában meghatározott személyekből több él közös háztartásban, a háztartás tagjai fizetési kötelezettségét egyetlen személy is magára vállalhatja. A nem teljes mértékben jogképes adóalany fizetési kötelezettségét teljes mértékben annak törvényes képviselője, vagy gondozója teljesíti. Mások fizetési kötelezettségét nem vállalhatja magára és nem fizetésköteles a hosszú ideig külföldön tartózkodó, illetve eltűntnek nyilvánított személy. Az olyan személy, amely mások fizetési kötelezettségét magára vállalta, köteles ezt a tényt és az esetleges változásokat jelezni a város felé.

60. cikkely
A díj meghatározása
(1) A díj kezelője a díjat az 582/2004 számú törvény 77.§ 2. cikkelyének a) betűje alapján határozza meg, mint az átalánydíj és az azon napok számának szorzatát, amelyek során a díj fizetője állandó vagy átmeneti lakhellyel rendelkezik a város területén illetve ingatlant használ vagy jogosult annak használatára.
(2) A díj kezelője biztosítja a mennyiségi gyűjtés lehetőségét azon jogi személy számára, amely jogosult a város területén az ingatlan használatára vagy ingatlant használ nem vállalkozás céljára és az olyan vállalkozó számára, aki a város területén vállalkozás céljaira ingatlan használatára jogosult vagy ingatlant használ. A kiszabott díj az 582/2004 számú törvény 77.§-a 2. cikkelyének b.) és c.) betűi alapján kerül meghatározásra, mint az elszállítás rendszerességének, az átalánydíjnak és az adóalany által használt kommunális hulladék és az apró építkezési hulladék (továbbá „KH és AÉH”) szállítási rendszerében bevezetett gyűjtő konténerek térfogatának szorzata.

61. cikkely
A díj mértéke

A díj kezelője a díj mértékét a következőképpen határozza meg:
a) az olyan természetes személy számára, akinek a város területén állandó vagy átmeneti lakóhelye van, vagy aki a város területén jogosult a lakáshasználatra, vagy lakás illetve nem lakás céljait szolgáló épületet, magas épületet vagy annak egy részét, olyan nem vállalkozás céljaira fenntartott objektumot, ami nem számít építkezésnek, kertnek, szőlőskertnek, gyümölcsöskertnek, állandó füves területnek, a város beépített területén található erdős és vízzel borított területeken kívüli telkeket (továbbiakban ingatlanok) jogosult használni, naponként és személyenként 0,0555 € díjat fizet,
b) azon jogi személy számára, amely jogosult a város területén az ingatlan használatára vagy ingatlant használ nem vállalkozás céljára és az olyan vállalkozó számára, aki a város területén vállalkozás céljaira ingatlan használatára jogosult vagy ingatlant használ, mennyiségi gyűjtés estén az alábbi táblázat alapján:

 

A gyűjtő edény térfogata literben Elszállítás gyakorisága Egy liter KH és AÉH díja
€ /év-ben kifejezett díj
110 1 x hetente 0,0171 97,81
110 2 x hetente 0,0154 176,17
110 1 x 2 hetente 0,0205 58,63
1 100 1 x hetente 0,0171 978,12
1 100 2 x hetente 0,0154 1 761,76
1 100 3 x hetente 0,0171 2 934,36
1 100 3 x 2 hetente 0,0161 1 381,38
1 100 1 x 2 hetente 0,0205 586,30

c) azon jogi személy esetében, amely jogosult a város területén az ingatlan használatára vagy ingatlant használ nem vállalkozás céljára és az olyan vállalkozó számára, aki a város területén vállalkozás céljaira ingatlan használatára jogosult vagy ingatlant használ és bizonyítottan nem veszi igénybe a mennyiségi gyűjtést, naponként és személyenként 0,0689 € díjat fizet.
62. cikkely
A díjfizetési kötelezettség létrejötte

A díj fizetésének kötelezettsége az 59. cikkely első bekezdésében foglaltak teljesülése során jön létre.
63. cikkely
Bejelentés

(1) Az adóalany a díjkötelezettség létrejötte vagy változása illetve megszűnése és szintúgy a város által meghatározott díjfizetési időszak lejárta esetében köteles a változás létrejötte napja utáni egy hónapon belül bejelenteni a városnak:
a) kereszt és vezetéknevét, születési idejét, állandó lakhelyének címét (továbbá azonosító adatok). Abban az esetben, ha az adóalany az 59. cikkely 1. bekezdése b) és c) betűi alatt meghatározott személy, bejelenti adószámát, vállalkozása telephelyének címét vagy a vállalkozás helyét, nevét vagy cégnevét,
b) az adóalany által az 59. cikkely 2. bekezdésében meghatározott alanyok után teljesített kötelezettség esetében ezen személyek azonosító adatait,
c) a 61. cikkely alapján kiszabott díj meghatározásához szükséges adatokat. A bejelentés során bemutatja azon igazolásokat is, amelyek megerősítik az adatok helyességét és szintúgy a díj csökkentése illetve eltörlése kérvényezésének során az ezt indokló okmányokat.
(2) Az adóalanynak joga van jelentést tenni a városnak abban az esetben is, ha megállapítja, hogy fizetési kötelezettsége alacsonyabb a kiszabott díjnál, vagy ha kérvényezi az általa nem használt használatra jogosult ingatlanja utáni díj csökkentését.
(3) Az adóalany bejelentési kötelezettségének a városi hivatal gazdasági osztályán, a városi hivatal információs irodájában és Rimaszombat város honlapján, a www.rimavskasobota.sk internetes oldalon, megtalálható formanyomtatvány segítségével tehet eleget.

64. cikkely
A díj befizetésének határideje

(1) A fizetési határozatban meghatározott díj befizetésének határideje a következő:
a.) az 59. cikkely 1. bekezdésének a) betűje alatt meghatározott adóalany számára 3 részletben az adott díjazási időszak április, június és szeptember hónapjai 30. napjáig,
b.) az 59. cikkely 1. bekezdésének b) és c) betűi alatt meghatározott adóalanyok esetében 2 részletben az adott díjazási időszak március és szeptember hónapjai utolsó napjáig,
c.) az 59. cikkely 1. bekezdésének a) betűje alatt meghatározott adóalany számára 20 €-ig terjedő díj esetében egyszerre az adott év április 30.-ig,
d.) az 59. cikkely 1. bekezdésének b) és c) betűi alatt meghatározott adóalanyok esetében 166 €-ig terjedő díj esetében egyszerre az adott év április 30.-ig.
(2) A díjazási időszak alatt egy naptári év értendő.

65. cikkely
A díj elengedése

(1) A díj kezelője az adott díjkezelési időszakban elengedi a díjat abban az esetben, ha az adóalany bizonyítja, hogy az adott időszakban külföldön tartózkodott. Ennek bizonyítására a következő okmányok szolgálnak: munkaszerződés, tanulmányi szerződés, tartózkodási engedély, az adott ország idegenrendészeti hivatalának okmánya.
(2) Eskü alatt tett írásbeli nyilatkozat nem jogosítja fel az adóalanyt a díj elengedésére.

66. cikkely
A díj csökkentése

(1) A díj kezelője csökkentheti a díjat az alábbiak alapján:
a) az éves díj 30%-val abban az esetben, ha az adóalany az adott év végéig betölti a 70. életévét,
b) az éves díj 30%-val abban az esetben, ha az adóalany súlyosan egészségkárosult, részben vagy teljes mértékben bénult,
c) az éves díj 50%-val abban az esetben, ha az adóalany a városon kívül tanul és szállást biztosító létesítményben lakik,
d) az éves díj 30%-val abban az esetben, ha az adóalany munkanapokon nem tartózkodik a város területén, illetve ha az adóalany bizonyítja, hogy a város területén kívül van átmeneti lakhelye,
e) az éves díj 20%-val azon adóalanyok esetében, akik Kurinc, Kurinc üdülőtelep, Szőlőskertek, Szabó-puszta, Samarianka, Felsőpokorágy, Alsópokorágy, Bakti, Felsőtelkes városrészekben kéthetente egyszeri rendszerességgel szállíttatják el a hulladékot,
f) az éves díj 30%-val azon adóalanyok számára, akik a Dúzsa úti nagy befogadóképességű konténert használják.
(2) A díj csökkentésének jogosultságát a ZP, ZP/S igazolványokkal, iskolalátogatási igazolással, munkaadói igazolással és a szállást biztosító létesítmény igazolásával lehet bizonyítani.
(3) Az 1) és 2) bekezdésekben felsorolt mentességeken kívül a díj kezelője, főleg szociálisan hátrányos helyzetűeknél, biztosíthatja számukra a díj bármilyen részletben való befizetését abban az esetben, ha az adóalany az ingatlant nem használja vállalkozói tevékenységre, más pénzkereseti tevékenységre illetve nem adja bérbe.
(4) A díj kezelője a díj csökkentését csak az 1) bekezdés a), b), c), d) betűi alatt felsorolt esetek egyike során engedélyezi.
(5) Az 1) és 2) bekezdésekben felsorolt módon csökkentett díjakat a díj kezelője arányosan a kedvezményre jogosító okmányok beérkezése utáni hónapban ítéli meg.
(6) Az iskolák és az oktatási intézmények nyári szünet idejére vonatkozó díjainak csökkentése egyéni elbírálás tárgyát képezi az adott év május 31.-ig benyújtott kérvények alapján.
(7) Becsületbeli nyilatkozat nem jogosítja fel az adóalanyt a díj elengedésére.
Ezen változásokat a rimaszombati Képviselő-testület 2009 december 15-én fogadta el a 151/2009 számú határozatával. Jogerőre 2010. 1. 1.-én emelkedik.

 


MUDr. Štefan Cifruš, MPH
a város polgármestere







 

ma 2018.08.19 van

ma Lýdia névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal