Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

ÁÉR

a város vagyonával való gazdálkodásról

Účinnos: 13.11.2009

Rimaszombat város 102/2009 számú
általános érvényű rendeletének teljes szövege a város vagyonával való gazdálkodásról szóló általános érvényű rendelete, ahogy a Városi Képviselő-testület által jóváhagyott változásokból és kiegészítésekből következik:

a 86/2010 sz. határozattal, érvénybe lépésének időpontja 2010. július 23.-a

Rimaszombat város képviselő-testülete a 369/1990 számú közigazgatási törvény és annak módosításai 11. § 4. cikkelye a.) betűjének és a 138/1991 községek vagyonáról szóló törvény és annak módosításai értelmében kiadja


Rimaszombat város vagyonával való gazdálkodás alapelveit

1. cikkely
Bevezető rendelkezések

(1.) Rimaszombat városa (továbbiakban város), olyan jogi személy, amely az egyes jogi normák előírásai és ezen alapelvekben leírtak alapján saját vagyonával és bevételeivel gazdálkodik.
(2.) A városi képviselő-testület 369/1990 számú közigazgatási törvény és annak módosításai 11. § 4. cikkelye a.) betűjének értelmében elfogadta a város vagyonával és az általa kezelt állami vagyonnal való gazdálkodás legfontosabb alapelveit és az ezzel való gazdálkodás ellenőrzési folyamatát.
(3.) A 369/1990 számú közigazgatási törvény és annak módosításai 13 § 5. cikkelyének értelmében a város polgármestere a város vagyonjogi vonatkozásában a jogszabályban rögzített hatósági személy szerepét tölti be.

2. cikkely
A jogszabály érvényessége

(1.) A város vagyonával való gazdálkodás alapelvei meghatározzák és pontosítják a város vagyonának fogalmát, az azzal való gazdálkodás, beszerzés, eladás, más jogi, illetve természetes személyek általi használatba vétel módját, a felesleges és felhasználhatatlan vagyon és az értékpapírok értékesítésének körülményeit.
Ezen alapelvek kötelező érvényűek minden olyan jogi és természetes személyre, amely kezeli vagy kezelési szerződés alapján használja, bérli, kölcsönzi, megbízási, megállapodási, illetve egyéb, a város által kötött szerződés meghatározott keretein belül használja a város vagyonát.
3. cikkely
A város vagyona
(1.) A város vagyonát az alábbiak alkotják:
(a) ingó és ingatlan vagyon, amely a hatályos jogszabályok értelmében a Szlovák Köztársaság tulajdonából átkerült a város tulajdonába
(b) ingóságok, amelyhez a város vétel, ajándékozás és saját rendes gazdálkodása keretén belül jutott
(c) vagyoni jogok, beleértve a város követeléseit
(d) értékpapírok
(e) a város társtulajdonában lévő, kereskedelmi tevékenységet folytató cégekből származó bevételek
(f) egyéb vagyonjogok
(g) költségvetési és azon kívüli anyagi juttatások

(2.) A városi tulajdon része, a város kizárólagos tulajdonjoga mellett, egyéb községekkel, jogi és természetes személyekkel kötött szerződés alapján létrehozott közös tulajdon is.
(3.) A város tulajdonát a 369/1990 számú közigazgatási törvény és módosításaiban meghatározott feladatok szerinti, a 138/1991-es községek vagyonáról szóló törvény és módosításaiban előírt módon a város tulajdonába került ingó, ingatlan és egyéb vagyon, illetve a város által más jogszabályok alapján szerzett ingó, ingatlan és egyéb vagyon képezik.

4. cikkely
A város vagyonának kezelése

(1.) A város vagyonával a következő személyek jogosultak kezelni
(a) a városi képviselő-testület,
(b) a város polgármestere,
(c) a város által létrehozott, illetve alapított jogi személy törvényes képviselője
(2.) A város vagyonát a város egyes szervei kötelesek gondozni, védeni, értékét növelni. Kötelesek főként ezt a vagyont:
(a) Karban tartani és használni,
(b) óvni a vagyont a károsodástól, tönkretételtől, elvesztéstől vagy helytelen használattól és minden lehetséges jogi eszköz segítségével védeni, beleértve a vagyonhoz fűződő jogok időben való végrehajtását és a jogos érdekek megóvását az egyes szervekkel kapcsolatban,
(c) nyilvántartani a vagyont a 431/2002 számadási törvény és annak módosításai értelmében,
(d) megtartani a külön szabályozás alapján beszerzett vagyon rendeltetését, míg a képviselő-testület az általános érvényű rendelet vagy más külön szabályozás alapján nem dönt másképp,
(e) nyilvántartani a lejárt érvényű vagyont, kötelezettségeket és igényeket
(3.) A kettes számú bekezdésben felsorolt kötelességek a körülmények figyelembevétele mellett érvényesek a város vagyonát használó jogi és természetes személyekre is.
(4.) A város vagyona elsősorban közhasznú célokra, vállalkozói tevékenységre, önkormányzati feladatok ellátására használható. A közhasznú célokat szolgáló vagyon (főként közút és közterek), a nyilvánosság számára elérhető, a megszokott módon használható, abban az esetben, ha használatát a város nem korlátozta. Az általános érvényű rendelet és más általános érvényű rendelkezések értelmében, használatukért anyagi ellenszolgáltatás kérhető.
5. cikkely
A város vagyonának megszerzése
(1.) A város vagyonhoz főként az alábbi módokon juthat:
(a) A 138/1991 számú törvény és egyéb jogszabályok alapján a Szlovák Köztársaság vagyonához fűződő állami tulajdonjog átruházásával,
(b) vétel útján,
(c) csere útján,
(d) kitartás útján,
(e) ajándékozás útján,
(f) zálog érvényesítette jog útján,
(g) végrendelet alapján örökléssel,
(h) kamatoztatással és egyéb befektetéssel,
(i) saját befektetések és egyéb felvásárlói tevékenység útján,
(j) a városi üzleti tevékenységet folytató cégek vállalkozói tevékenységéből, illetve más cégeken belüli közös tulajdon útján, végrehajtás útján.
6. cikkely
A városi ingóságok átruházásai

(1.) A Városi Képviselő-testület jogköre az alábbi beruházások elfogadása:
(a.) a 16 500 € értéket meghaladó értékű ingóság vétele,
(b.) a 3 500 € értéket meghaladó maradék értékű ingóság eladása.
(2.) A polgármester jogköre az alábbi beruházások elfogadása:
(a.) a 16 500 € értéket nem meghaladó értékű ingóság vétele,
(b.) a 3 500 € értéket nem meghaladó maradék értékű ingóság eladása.
(3.) A város által alapított és létrehozott jogi személy jogi képviselőjének hatásköre:
(a.) az elfogadott költségvetés keretén belül a 16 500 € értéket nem meghaladó értékű ingóság vétele,
(b.) polgármester belegyezése után a 3 500 € értéket nem meghaladó maradék értékű ingóság eladása.

7. cikkely
A városi ingatlanok átruházásai

(1.) Az ingatlan vagyon szerződésbeli átruházásait (vétel, eladás, csere) a városi képviselő-testület fogadja el.
(2.) A városi vagyon átruházása a következő módokon történhet 1):
(a.) nyilvános üzleti versenytárgyalással,
(b.) önkéntes árverés útján,
(c.) közvetlen értékesítés útján, legalább a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma 492/2004 számú rendelete és módosításai értelmében meghatározott minimális értéknek megfelelő áron.
8. cikkely
A nyilvános üzleti versenytárgyalás

(1.) Nyilvános üzleti versenytárgyalást abban az esetben kell kiírni, ha a vagyon szakértői vélemény által felbecsült értéke meghaladja a 40 000 € -t2) .
(2.) A város az értékesítési szándékát és annak módját megjelenteti hivatali tábláján, internetes oldalán és a regionális sajtóban. A vagyon az 513/1991 számú kereskedelmi törvénykönyv 281 § -tól 288 § -ig leírtak szerinti nyilvános versenytárgyalás alapján való értékesítése esetében a regionális sajtóban megjelenő közleményben meg kell jelölni azt a helyet, ahol a nyilvános versenytárgyalás feltételei fel vannak tüntetve.
(3.) A nyilvános versenytárgyalás feltételeit legalább 15 nappal a versenytárgyalásra való jelentkezés határideje előtt meg kell jelentetni. A nyilvános versenytárgyalás feltételei közt fel kell tüntetni:
(a.) a nyilvános versenytárgyalás tárgyának pontos meghatározását,
(b.) az eladásra kínált vagyon szekértői véleményben meghatározott kikiáltási árát,
(c.) a tárgyalás nyertesének kötelezettségét a vagyon eredeti céljának megőrzésére abban az esetben, ha a város érdeke így kívánja,
(d.) az áruba bocsátott ingatlan szemléje időpontjának meghatározását,
(e.) a javaslatok beadásának módját és határidejét,
(f.) a beérkezett javaslatok kiértékelésének módját és határidejét,
(g.) a versenytárgyalás kiírójának jogát a versenytárgyalás feltételeinek megváltoztatására, illetve annak megszüntetésére,
(h.) az összes beérkezett javaslat elutasítására való jogot és bármelyik pályázóval a szerződéskötés elutasításához való jogot,
(i.) a pályázat kiírójának a versenytárgyalás feltételeinek a tárgyalás során való kiegészítéséhez való jogot,
(j.) a licitáló személy eskü alatt tett nyilatkozatát arról, hogy egyetért a nyilvános versenytárgyalás feltételeivel.

9. cikkely
Az önkéntes árverés

(1.) A vagyon önkéntes árverése során való értékesítésekor a regionális sajtóban fel kell lennie tüntetve annak a helynek, ahol az árverés feltételei kiírásra kerültek3 ).
(2.) A vagyon önkéntes érverésen való értékesítését a 527/2002 számú önkéntes árverésről szóló törvény és Rimaszombat város 65/2003 számú Rimaszombat tulajdonát képező telkek, épületek és építkezések, lakások és nem lakáscélú helyiségek árverezési rendjéről szóló általános érvényű rendelete szabályozzák.

10. cikkely
A Közvetlen értékesítés
(1.) A város csak olyan vagyont értékesíthet közvetlen úton, amelynek a szakértői véleményben meghatározott értéke nem haladja meg a 40 000 € -t 4).
(2.) Az ingatlant egyértelműen meg kell jelölni, hogy ne lehessen összetéveszteni más ingatlanokkal.
(3.) A vagyon általános értékének szakértői vélemény általi megállapítása a közvetlen úton való értékesítése során az értékesítés módja elfogadásának napján nem lehet 6 hónapnál régebbi. A szakértői véleményben megállapított ár a minimális árnak tekintendő abban az esetben, ha a képviselő-testület nem dönt másképp.
(4.) A város közvetlen úton való értékesítési szándékát legalább 15 napig hirdeti. Emellett nyilvánosságra hozza az ajánlatok kézbesítésének határidejét. A hirdetménynek tartalmaznia kell:
(a.) az eladó címét,
(b.) az ingatlan azonosítását,
(c.) a szakértői véleményben meghatározott legalacsonyabb árat,
(d.) a kérvényező személy eskü alatt tett nyilatkozatát arról, hogy személye nem sérti ezen alapelvek 11.-ik cikkelyét,
(e.) a kérvényező személy eskü alatt tett nyilatkozatát arról, hogy a kérvény beadásának idején nincs a városnak, államnak, adóhivatalnak, biztosítóknak vele szemben a fizetési határidőn túli követelése, s ha van, akkor feltünteti ezek mértékét a hitelező személy megjelölésével és rövid indoklással.
(5.) Az érdeklődő árajánlatában fel kell tüntetni:
(a.) az érdeklődő azonosítását,
(b.) a vétel tárgyát,
(c.) a felhasználás módját,
(d.) árajánlatot,
(e.) a 4 bekezdés d és e betűi alatt szereplő eskü alatt tett nyilatkozatokat.
(6.) Azok az árajánlatok, amelyek nem tartalmazzák az 5. bekezdésben szereplő követelményeket, illetve a határidő lejárta után lettek kézbesítve, kizárásra kerülnek a közvetlen értékesítésből.
(7.) Ha az nyertes ajánlattévő a város által meghatározott határidőn belül nem írja alá az adásvételi szerződést, vagy eláll a szerződéskötéstől, a város fenntartja a sorban következő érdeklődővel való szerződéskötés, illetve új közvetlen eladásról szóló pályázat kiírásának jogát.

11. cikkely
A város vagyonának átruházásai során fellépő korlátozások

(1.) A város vagyonát közvetlen értékesítéssel nem értékesítheti olyan természetes személyeknek, aki Rimaszombat városának:
(a.) polgármestere,
(b.) a városi képvelő-testület képviselője,
(c.) hatósági szerv, illetve a város által alapított, illetve létrehozott jogi személy hatósági szervének tagja,
(d.) a városi hivatal elöljárója,
(e.) a város alkalmazottja,
(f.) a város főellenőre,
(g.) az a-tól f betűig felsorolt személyek közeli hozzátartozója.
(2.) A város nem ruházhatja át vagyona tulajdonjogát közvetlen értékesítés útján olyan jogi személyre, aki alapítója, üzletrészének tulajdonosa, hatósági szerve, vagy a hatósági szerv tagja, tagja az irányítói, ügyvezetői, felügyelő szerveknek az első bekezdésben felsorolt személyek valamelyike. Ez nem érvényes abban az esetben, ha olyan jogi személyről van szó, amelynek alapítója a város, vagy amelyben a városnak üzleti tulajdonrésze van. 6.)

12. cikkely
A város vagyonának átruházása során követendő eljárás

(1.) A városi vagyon feleslegessé nyilvánítására való javaslattétel a polgármester, a városi hivatal egyes részlegei vezetőinek, a költségvetésből támogatott szervezetek hatósági szerveinek jogköre
(2.) A feleslegessé nyilvánított vagyonról szóló javaslatot a városi hivatal jogi és gazdasági osztálya terjeszti elő a vállalkozói, üzleti, lakás, szolgáltatási és idegenforgalmi, építésügyi, területrendezési és közlekedési, pénzügyi bizottságokban való megvitatása után, a városi képviselő-testület soros ülésén az ebben szereplő vagyonnal való további rendelkezés javaslatával. Abban az esetben, ha a vagyon értéke meghaladja a 40 000 €-t, a javaslatot meg kell tárgyalnia a városi és regionális fejlesztési bizottságnak is.
(3.) A vagyonnak a városi képviselő-testület általi feleslegessé nyilvánítása után a jogi és vagyoni részleg bebiztosítja:
(a.) a szakértői vélemény kidolgozását,
(b.) a vagyon eladása város általi szándékának és annak módjának megjelentetését a hivatali táblán, a város internetes oldalán, a regionális sajtóban a 138/1991 számú községek vagyonáról szóló törvény 9a § második bekezdése értelmében.
(4.) A beérkezett borítékok felbontására és az ajánlatok kiértékelésére legkésőbb 15 napon belül kerül sor a város polgármestere által e célra kijelölt páratlan tagú a városi képviselő-testület tagjai és a város alkalmazottai közül kijelölt bizottságban.
(5.) A bizottság szervezi és felügyeli az eljárás menetét, kiértékeli az egyes ajánlatokat, kijelöli a legjobb ajánlatot, meghatározza a többi ajánlat sorrendjét, jegyzőkönyvben rögzíti a kiválasztási folyamat menetét.
(6.) A bizottságnak jogában áll elutasítani az összes ajánlatot.
(7.) A versenytárgyalás eredménye a legközelebbi képviselő-testületi ülésen előterjesztésre kerül a legjobb ajánlat megjelölésével, amelyről a városi képviselő-testület határozatban dönt.
(8.) A vevő köteles a vételár mellett az átruházás költségeit is (szakértői vélemény, geometriai tervek, a kataszteri hivatal díja, stb.) megtéríteni.
(9.) Ha a vevő oldalán felmerülő okok miatt a képviselő-testület határozatától számított 60 napon belül nem kerül sor az adásvételi szerződés megkötésére a városi hivatallal, javaslatot tehet a következő képviselő-testületi ülésen az eredeti határozat megszüntetésére.
(10.) Az ingó, illetve ingatlan vagyon megvételét szándékozó természetes, illetve jogi személy köteles eskü alatt tett nyilatkozatban nyilatkozni, arról, hogy a kérvény benyújtásának idején nincs semmi lejárt fizetési határidejű tartozása Rimaszombat város, az adóhivatal, biztosítók felé, ellenkező esetben feltünteti ezek mértékét a hitelező megjelölésével rövid indoklás kíséretében.
(11.) Az egyes városrészek bizottságai kifejezik véleményüket a fennhatóságuk alá tartozó városrészben található ingatlan eladásával kapcsolatban. Abban az esetben, ha ez 30 napon belül nem történik meg, véleményük beleegyezésnek minősül.

13. cikkely
A városi vagyon átruházása során érvényes egyedi rendelkezések

(1.) A városi vagyon átruházása során érvénytelenek a 7.-12. cikkelyek rendelkezései főként ezekben az esetekben:
(a.) egyedi előírások alapján történő lakás és telek eladások,
(b.) a vásárló tulajdonában lévő épülettel beépített telek, beleértve az azt övező területet is, amely elválaszthatatlan részét képezi helyzete és felhasználása miatt,
(c.) olyan városi vagyonrész, melyre a városnak elővételi joga van,
(d.) a 3 500 € -tól kisebb értékű ingóságok,
(e.) az olyan különös figyelmet igénylő esetekben, amelyekről a városi képviselő-testület a jelenlévő képviselők háromötödös többségi szavazatával döntést hoz.
(2.) A különös figyelmet érdemlő vagyoni átruházási esetnek leginkább ezek az esetek tekinthetőek:
(a.) a város ingatlanának közérdekű átruházása,
(b.) a városi ingatlan törvény alapján történő átruházása (pl. bírósági döntés, telekügyi hivatal döntése),
(c.) egyéb módon történő átruházások (pl. telkek vagyonjogi elrendezése), amelyekről a városi képviselő-testület háromötödös többséggel dönt.

14. cikkely
A város vagyonának bérlete

(1.) Városi vagyon csak abban az esetben adható bérbe más személyeknek, ha kihasználatlan vagy felesleges vagyonról van szó. kivételt képez a reklámtáblák kihelyezésének célját szolgáló bérlet, illetve az olyan esetek, mikor a bérlő tevékenységével jobban ki tudja a lakossági igényeket és szükségleteket elégíteni. Bérbeadás csakis írásbeli bérleti szerződés alapján és bérleti díj fizetése fejében történhet.
(2.) A város vagyonának bérbeadása harmadik személynek, nyilvános versenytárgyalás, vagy nyilvános kínálat útján történik és legalább olyan bérleti díj fejében, amely az adott időben és helyen általános bérleti díjnak számít a megállapodás tárgyát képző bérlet esetében egyforma, vagy hasonló ingatlanokban. Ez alól kivételt képez:
(a.) olyan ingóságok, melyeknek értéke nem haladja meg a 3 500 € -t,
(b.) a községi vagyon olyan bérlete, amely során a bérleti viszony ugyanazzal a bérlővel nem haladja meg a 10 napot az adott hónap során,
(c.) az olyan különös figyelmet igénylő esetekben, amelyekről a városi képvelő-testület a jelenlévő képviselők háromötödös többségi szavazatával döntést hoz 8).
(3.) A rövid távú bérlet alatt olyan bérleti viszony értendő, amely során a bérleti viszony ugyanazzal a bérlővel nem haladja meg a 10 napot az adott hónap során (iskolai, kulturális, egészségügyi, szociális eszközök és a gépek, műszerek, gépi berendezések bérlete).
(4.) Az ezen cikkely 2.bekezdése c.) betűje alapján előírt képviselő-testületi beleegyezés szükségtelen ezekben az esetekben:
(a.) épületek bérbeadása szociális, iskolai, egészségügyi, testnevelési, sport, közhasznú vagy egyéb rendezvények számára,
(b.) irodahelyiségek bérbeadása,
(c.) építkezés céljából bérbe adott telkek (közművek, parkolók létesítése),
(d.) a bérlő tulajdonát képező épület alatti és azt övező az azt övező telek esetében, amely az épület szerves részét képezi (udvar),
(e.) a szociális szolgáltatásokat nyújtó és szociális szolgáltatások nyújtásában együttműködő szervezetek épületei alatt található telek bérlete során,
(f.) iskolai, testnevelési, és sportlétesítmények épületei alatt található telkek bérlete során,
(g.) családi házak mellett létrehozott kiskertek bérlete,
(h.) reklám céljait szolgáló berendezések és kis közművek létesítése esetében való bérletek során,
(i.) ez egyéb kihasználatlan telkek bérlete esetében.
(5.) A bérleti díj nagyságának meg kell felelnie az adott időben és helyen a megállapodás tárgyát képző bérleménnyel egyforma vagy hasonló ingatlanokban általános bérleti díjnak. A bérleti díj megállapítása okán az ingatlan kezelője köteles megfelelő kutatást végezni és a kutatás során szerzett releváns dokumentumokat megőrizni, amelyek alátámasztják, hogy a megállapított bérleti díj megfelel a fenti kritériumoknak. A bérleti díj minimális nagysága a 2004.07.01-én hozott 74/2004 számú általános érvényű rendeletben van meghatározva.
(6.) A nyilvános versenytárgyalás és nyilvános bérbeadási ajánlattétel feltételeit minimum 15 nappal a versenytárgyalás és bérbeadási ajánlattétel határidejének lejárta előtt nyilvánosságra kell hozni. A beérkezett ajánlatokat a város polgármestere által kinevezett bizottság értékeli ki. A versenytárgyalás, illetve nyilvános ajánlattétel kiértékeléséről jegyzőkönyv készül.
(7.) A város nem adhat bérbe városi vagyont olyan természetes személynek, aki a városban:
(a.) a város polgármestere,
(b.) a képvelő-testület képviselője,
(h.) hatósági szerv, illetve a város által alapított, illetve létrehozott jogi személy hatósági szervének tagja,
(i.) a városi hivatal elöljárója,
(j.) a város alkalmazottja,
(k.) a város főellenőre,
(l.) az a-tól f betűig felsorolt személyek közeli hozzátartozója.
(8.) A város nem adhatja bérbe tulajdonát közvetlen bérlet útján olyan jogi személynek, amelynek alapítója, üzletrészének tulajdonosa, hatósági szerve, vagy a hatósági szerv tagja, tagja az irányítói, ügyvezetői, felügyelő szerveknek a hetedik bekezdésben felsorolt személyek valamelyike. Ez nem érvényes abban az esetben, ha olyan jogi személyről van szó, amelynek alapítója a város, vagy amelyben a városnak üzleti tulajdonrésze van.
(9.) Jogkörök:
(m.) A városi képviselő-testület fogadja el:
1.) a városi ingatlanvagyon 5 évet meghaladó határozott idejű bérletét (nem lakáscélú helységek),
2.) a városi ingatlanvagyon (telkek és mezőgazdasági területek) 5 évet meghaladó határozott idejű és 10 000 m2-alapterületet meghaladó területek bérletét,
3.) 3 500 € -t meghaladó beszerzési értékű ingó vagyon bérletét,
(n.) A város polgármestere fogadja el:
1.) a városi hivatal által kezelt városi ingatlanvagyon határozatlan és legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű bérletét (nem lakáscélú helységek),
2.) a városi ingatlanvagyon (telkek és mezőgazdasági területek) határozatlan és legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű bérletét 10 000 m2 alapterületig,
3.) a városi szervezete kezelésében lévő városi ingatlanvagyon határozatlan és 1-től legfeljebb 5 évig tartó határozott idejű bérletét,
4.) a városi hivatal kezelésében lévő 3 500 € beszerzési értéket nem meghaladó ingó városi vagyon bérletét,
(o.) A város által alapított vagy létrehozott jogi személy törvényes képviselője fogadja el:
1.) a kezelésükben lévő városi ingatlan bérletét, illetve az általuk bérelt városi ingatlan legfeljebb 1 évig tartó határozott idejű bérletet,
2.) a kezelésükben lévő városi ingóság bérletét, illetve az általuk bérelt városi ingóság 3 500 € beszerzési értéket nem meghaladó bérletét.
(10.) A bérleti szerződések és azok módosításainak megkötése a város polgármesterének és a város által alapított, illetve létrehozott szervezetek igazgatóinak jogköre ezen cikkely 9.-ik bekezdésében szereplő jogkörök alapján.
(11.) A város által alapított, illetve létrehozott szervezetek által kötött szerződések egy-egy példányát, ezek a szervezetek kötelesek a városi hivatal jogi előadóssága központi szerződés nyilvántartása számára és a vagyonkezelő előadósság számára átadni.
(12.) A szerződés feltételeinek betartását, kötelesek bebiztosítani és felügyelni a város által létrehozott szervezetek és a városi hivatal érintett felelős szervei.
(13.) A természetes és jogi személy, amely szeretné használatba venni a város vagyonát, köteles törvény előtti esküben kifejezni,.hogy személye nem sérti ezen cikkely 7 és 8-ik bekezdésében előírtakat.
(14.) A természetes és jogi személy, amely szeretné használatba venni a város vagyonát, köteles törvény előtti esküben kifejezni, hogy a kérvény benyújtásának idején nincs semmi lejárt fizetési határidejű tartozása Rimaszombat város, az adóhivatal, biztosítók felé, ellenkező esetben feltünteti ezek mértékét a hitelező megjelölésével rövid indoklás kíséretében.

15. cikkely
A város vagyonának kezelése

(1.) A város vagyonának kezelése alatt olyan jogosultság értendő, melynek során a 138/1991 számú törvénnyel és módosításaival és a város vagyonával való gazdálkodásról szóló alapelvekkel összhangban a jogosult tarthatja, használhatja, hasznát élvezheti és rendelkezhet vele. A városi vagyon kezeléséhez fűződő jogok átruházásáról a város polgármestere dönt.
(2.) A város vagyonának kezelésével megbízhatja az általa létrehozott költségvetési intézményeket is, miközben a vagyonnal kapcsolatos vagyoni jogok és kötelezettségek is átszállnak a kezelőre.
(3.) A város vagyona kezelésével járó összes jogi cselekedetet írásban kell rögzíteni, ellenkező esetben érvénytelen. A vagyon kezelője a városi vagyon kezelése során az összes jogi cselekedetét a város nevében végzi, szintúgy a város nevében jár el a város vagyonát érintő közigazgatási ügyekben a bíróság és más közigazgatási szervek előtt.
(4.) A vagyonkezelésbe való átadása a vagyonkezelésbe adásáról szóló jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvet a kezelési jogok átadása előtt megbízott vagyonkezelő készíti el.
(5.) A vagyon kezelésének átadásáról készült írásbeli jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
(a.) a kezelésre átadott vagyon leírását, abban az esetben, ha ingatlanról van szó, kötelező feltüntetni az ingatlan nyilvántartásban szereplő adatokat (tulajdoni levél száma, kataszteri terület megjelölése, parcella száma, jegyzékszám, terület mérete és fajtája),
(b.) a kezelési megbízás jogerős napja,
(c.) a kezelési megbízás ideje,
(d.) a vagyon kezelési megbízásának célja,
(e.) a kezelésre átadott vagyon, beszerzési vagy maradék értéke,
(f.) a vagyon beszerzésének éve,
(g.) az átadott vagyonnal összefüggő kötelezettségek,
(6.) A város vagyonáról köthet kezelői szerződést üzleti tevékenységet folytató, vagy egyéb jogi személlyel is. A szerződésnek tartalmaznia kell a vagyon felhasználásának célját, a kezelés időtartamát és a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, beleértve a város szerződésbontáshoz való jogát. A város jogosult elutasítani ezen jogi személy lehetőségét az ingatlan zálog vagy egyéb teherrel való megterhelésére. A kezelési szerződés a városi képvelő-testület elfogadásához kötött. Ez alól kivételt képeznek a város tulajdonában lévő társasházak lakásai, amelyek esetében a 182/1993 számú törvény általi eljárás a követendő.
(7.) Az olyan vagyont, amelyet nem kezel vagy bérel más szervezet, a rimaszombati Városi Hivatal kezeli.
(8.) Az olyan városi vagyonról, amely nem szolgálja a kezelő feladatainak teljesítését, illetve nem áll ezzel összhangban, a kezelő köteles azonnali hatállyal jelentést tenni a létrehozónak és javaslatot tenni a vagyon további ezen elvek és erre vonatkozó más előírásokkal való összhangban lévő használatára.
(9.) A vagyon kezelőjétől a város megvonhatja a kezelés jogát főként ezekben az esetekben:
(a.) ha a kezelő megszegi a 138/1991 számú községek vagyonáról szóló törvényben és annak módosításaiban, ebben az általános rendeletben vagy a szerződésben meghatározott kötelezettségeit,
(b.) ha a városnak feladatai teljesítéséhez szüksége lesz a kezelt vagyonra,
(c.) a vagyon kezelőjének átszervezése esetében, vagyis annak, összeolvadása, egyesülése, szétválása, felszámolása, átalakulása, illetve a kezelő tevékenységi körének megváltozása során,
(d.) ha a kezelésbe adott városi vagyon a kezelő számára fölösleges vagy használhatatlan.
(10.) A város által kiadott kezelési megbízást megszüntető határozatnak tartalmaznia kell, a város vagyonának pontos megjelölését, a régi és az új kezeléssel megbízott személy adatait és megbízás megszüntetésének indoklását.
(11.) A vagyon kezelési megbízásának megszüntetéséről, a megbízás elvételéről a város polgármestere dönt.
(12.) A vagyon kezelési jogok a városra vagy egyéb szervezetre való átruházásáról szóló jegyzőkönyvnek összhangban kell lenni az ezen cikkely 5.-ik bekezdésével.
(13.) A vagyon kezelése jogának átruházása a kezelési megbízás átruházásáról történő írásbeli szerződés alapján történik, amelynek, összhangban kell lennie ezen cikkely 5.-ik bekezdésével.
(14.) A kezelt ingatlanvagyon eladásának esetében a kezelési megbízás befejezése egy időben lesz tárgyalva az említett vagyon eladásáról szóló határozattal. Ez azt jelenti, hogy az átruházás képviselő-testület általi elfogadásának napja egyben a kezelési megbízás lejárta napjának is tekintendő.
(15.) A város tulajdonában lévő kezelésbe, illetve bérbe adott vagyon biztosítása a vagyon kezelőjének kötelessége. Káreset során a vagyon kezelője köteles írásban jelezni a tulajdonosnak az esetet és informálnia a káreset kivizsgálásának folyamatáról. Ez a szabály nem vonatkozik az iskolákra és oktatási intézményekre.
(16.) A káreseteket a polgármester által kinevezett kárbizottság vizsgálja.
(17.) A városi képviselő-testület vagyonkezelővel szembeni ellenőrző tevékenységét a város főellenőre végzi.9 )


16. cikkely
A felesleges és használhatatlan vagyon kezelése

(1.) Felesleges vagyonnak az olyan városi vagyon tekintendő, amelyre a városnak és a város által létrehozott szervezeteknek nincs szüksége feladatai teljesítéséhez.
(2.) Használhatatlan vagyonnak az olyan városi vagyon tekintendő, amely teljes elhasználódása, vagy meghibásodása, elöregedése, gazdaságtalansága okán alkalmatlan funkciója teljesítésére. Használhatatlannak tekintendők az olyan épületek és építkezések is, amelyeket az új építkezések végett le kell bontani.
(3.) Arról, hogy melyik vagyon felesleges vagy használhatatlan, a következőképpen születik döntés:
(a.) a városi képviselő-testület által abban az esetben, ha 3 500 € -t meghaladó maradék értékű ingó vagyonról van szó,
(b.) a város polgármestere által a megszüntetendő vagyonért felelős ítélőbizottság ajánlása alapján,
1.) abban az esetben, ha 3 500€ -t nem meghaladó maradék értékű ingó vagyonról van szó,
2.) abban az esetben, ha 1 600€ -tól legfeljebb 3 500 € maradék értékű a városi szervezetek és cégek kezelésében vagy bérletében lévő ingó vagyonról van szó,
(a.) A város által alapított vagy létrehozott jogi személy törvényes képviselője a megszüntetendő vagyonért felelős ítélőbizottság ajánlása alapján, abban az esetben ha 1 600€ -t nem meghaladó maradék értékű ingó vagyonról van szó.
(3.) Az ingatlan vagyon feleslegességéről és az azzal kapcsolatos további teendőkről a városi képviselő-testület dönt.
(4.) Abban az esetben, ha a város vagyonának kezelői vagy annak bérlői a vagyon feleslegességéről döntenek, kötelesek ezt előzetesen kölcsönösen egymásnak felkínálni. Abban az esetben ha egyikük sem tanúsít iránta érdeklődést, ezen elvekkel összhangban jogosultak, azt eladni.
(5.) A vagyon eladása megtörténhet árverés útján vagy közvetlenül az érdeklődőnek.
(6.) Az eladatlan vagyon, a felelős vagyonkezelő által megsemmisítésre kerül. A megsemmisítés módját bizonyító okirat csatolva lesz a könyvelésből való kivonást igazoló okirat mellé.
(7.) A megszüntetendő vagyonért felelős ítélőbizottságot a polgármester jelöli ki.

17. cikkely
A város vagyonával való gazdálkodás és kezelése során felmerülő egyéb jogkörök

(1.) A fentebbi részekben meghatározott a város ingó és ingatlan vagyonának kezelésével kapcsolatos jogkörökön kívül a további tevékenységek végzése során a jogkörök a következők:
(a.) a városi képviselő-testület:
1.) Engedélyezi,
aa.) a hitel felvételét és az azzal összefüggő zálogjog érvényesítését,
ab.) a kötelezettségek és követelések átvételét,
ac.) a város vagyoni jogainak kezelését,
ad.) az értékpapírok kiadását és kezelését,
ae.) az erőforrások összevonását,
af.) a kereskedelmi törvénykönyv értelmében alapított vállalatokba való befektetéseket, vagy a város vagyonából való új jogi személy alapítását,
ag.) a vonatkozó jogszabályok alapján végzett árverés útján való értékesítést,
ah.) a vagyonkezelői szerződés megkötését, ez alól kivételt képeznek a 182/1993 számú törvény alapján a törvény által szabályozott társasházakban lévő lakások,
ai.) az ingó jellegű ajándékokat,
aj.) a 330 € -t meghaladó, egy személynél fennálló követelés csökkentését, illetve megszüntetését az adó követeléseken és hátralékokon kívül, amelyeket az 511/1992 számú adótörvény hatályos változatai szabályoznak,
ak.) a városi szervezetnél vagy a város által alapított, illetve létrehozott szervezetnél fennálló 330 € -t meghaladó nem adójellegű követelés és hátralék csökkentését vagy megszüntetését, abban az esetben ha a követelések és vagyon jellegű jogok a vagyon kezelése során keletkeztek,
al.) az adósság részletfizetésének engedélyezését, ha az adós kötelezi magát az adósság 1 éven túli törlesztésére,
am.) a garancia átvállalását,
an.) szolgalmi jog létrehozását a város vagyonának terhére.
2.) Dönt,
aa.) a Szlovák Köztársaság vagyonából származó oktatás és oktatás-nevelés céljait szolgáló és az ezek tevékenységekkel szorosan összefüggő ingatlan feleslegességéről és rendeltetésének megváltozásáról10),
ab.) a Szlovák Köztársaság vagyonából származó oktatási és oktatás-nevelés céljait szolgáló és az ezek tevékenységekkel összefüggő vagyon ingóságainak feleslegességéről és rendeltetésének megváltozásáról, ha ezek maradék értéke nagyobb mint 3500 € 11 )
(b.) A város polgármestere:
1.) Fogadja el,
aa.) olyan pénzbeli adományokat és ingóságokat, amelyeknek elfogadása térítésmentes, vagyis ajándékozás vagy öröklés útján kerül sor beszerzésükre
ab.) a 330 € összeget nem meghaladó nem adójellegű követelések csökkentését vagy elengedését.
2.) Dönt,
aa.) a Szlovák Köztársaság vagyonából származó oktatási és oktatás-nevelés céljait szolgáló és az ezek tevékenységekkel összefüggő vagyon ingóságainak feleslegességéről és rendeltetésének megváltozásáról, ha ezek maradék értéke nem nagyobb mint 3500 €,
ab.) az 511/1992 számú adótörvény által szabályozott adó jellegű követelések és hátralékok elengedéséről, természetes személy estében a teljes összegről, míg jogi személynél és vállalkozó természetes személynél 330 € -t meg nem haladó összegig,
ac.) az adósság részletfizetéssel való rendezéséről abban az esetben, ha az adós kötelezi magát adóssága 1 éven belüli rendezésére,
ad.) a város ingó vagyonával való további rendelkezésről, abban az esetben, ha maradék értéke nem haladja meg a 3 500 € -t,
ae.) az ÚIK javaslatai alapján történő leltárkülönbségek kiegyenlítésére tett javaslatokról,
af.) a városi vagyon kezelésének átruházásáról.
(c.) A város által alapított vagy létrehozott jogi személy törvényi képviselője:
1.) Dönt:
aa.) a városi hivatal pénzügyi bizottságával való tárgyalás után, a szervezet 33 € -t nem meghaladó követelésének elengedéséről.

18. cikkely
A város követeléseivel és vagyoni jogainak kezelése

(1.) A város és a város által létrehozott szervezetek kötelesek a város követeléseinek és vagyoni jogainak kezelése során, ezeket időben érvényesíteni és behajtani.
(2.) Az adós kérésére, komoly főleg szociális okok miatt a követelés egy részét vagy egészét el lehet engedni. Ugyanazzal az adóssal szembeni követelést csak egyszer lehet elengedni.
(3.) Komoly okok miatt, főként a behajtás hatékonytalansága miatt, a követelés egy részét vagy akár egészét el lehet engedni.
(4.) Nem lehet olyan követelést elengedni, amely bűncselekmény során keletkezett.
(5.) Abban az esetben, ha a követelés ideiglenesen behajthatatlan, a város és az általa létrehozott szervezetek, jogosultak a behajtás ideiglenes felfüggesztésére, de be kell biztosítani, hogy ne évüljön el vagy szűnjön meg.
(6.) A város és az általa létrehozott szervezetek abban az esetben szüntethetik meg a követelés behajtását ha:
(a.) igazolhatatlan a követelés megléte vagy mértéke,
(b.) az adós halála után az adósság behajthatatlan volt az örökösöktől is,
(c.) a követelés elévült és az adós nem hajlandó adósságát önként elismerni,
(d.) az adós jogutód nélkül megszűnt,
(e.) az összes körülmény figyelembevételének alapján nyilvánvaló a követelés behajthatatlansága (hosszú ideig tartó szociális nélkülözés)
(f.) a követelés értéke nem haladja meg a 33 € -t és a behajtásának költségei meghaladnák a követelés értékét.
(7.) A város vagy a város által létrehozott szervezetek adójellegű és nem adójellegű követelései egy részének vagy egészének elengedéséről a város szervei döntenek ezen rendelkezések 17. cikkelye alapján az ügy pénzügyi bizottságban való előzetes megtárgyalása után.
(8.) A helyi adókból és díjakból származó követelések kezelése a 511/1992 számú adótörvény hatályos rendelkezései alapján történik.
(9.) A város polgármestere indokolt esetekben engedélyezheti az adósság rendezését részletfizetéssel is, abban az esetben, ha az adós kötelezi magát az adósság 1 éven belüli rendezésére. Az ilyen jellegű megállapodás írásban kell hogy történjen és tartalmaznia kell az adós írásbeli elismerését adóssága mértékéről és okáról. Az egy éven túl rendezendő követelések esetében a városi képviselő-testület dönt.

19. cikkely
Az anyagi jogok

(1.) Az anyagi jogok a következők
(a.) elővételi jog,
(b.) pénzbeni szolgalmi jog,
(c.) nem pénzbeni szolgalmi jog a közművek közérdekből való elhelyezéséhez.
(2.) A város tulajdonában lévő telkeken a szolgalmi jog létrehozásának egyszeri ára a telek céljához mért egyénileg megállapított használati díjjal egyenlő, de legalább 200 €.

20. cikkely
Az értékpapírok kezelése

(1.) város azokat az értékpapírokat kezeli, amelyekhez az alábbi módon jutott:
(a.) tőketársaságokba való vagyoni belépéssel,
(b.) értékpapírok vétele és eladása útján,
(c.) értékpapírok kibocsátása útján.
(2.) A tőketársaságokba való vagyoni belépésről a városi képviselő-testület dönt.
(3.) A 600/1992 számú értékpapírokról szóló törvény és módosításainak értelmében az értékpapírok kibocsátása és azok kezelése a városi képviselő-testület beleegyezéséhez kötött.
(4.) Az értékpapírok vásárlásáról és eladásáról a 566/2001 számú értékpapírokról szóló törvény és kereskedelmi törvénykönyv idevágó fejezetei alapján a városi képviselő-testület dönt.

21. cikkely
A város vagyonának nyilvántartása és leltározása

(1.) A város és a város által alapított szervezetek a város vagyonának mozgásáról és állapotáról, valamint a kiadásokról, bevételekről és az anyagi kapcsolatokról az erre vonatkozó előírások értelmében könyvelést vezetnek.
(2.) Az üzleti tevékenységet folytató vagy egyéb jogi személyekbe fektetett vagyon ezen szervezetek vagyonává válik é kikerül a város könyveléséből.
(3.) A vagyon leltározása a 421/2002 számú könyvelési törvény alapján történik és ennek során ellenőrzésre kerül, hogy a könyvelésben feltüntetett vagyon és kötelezettségek állapota megfelel e a valóságnak. A városi hivatal és a város által alapított és létrehozott szervezetek a folyó év december 31-ig kötelesek a leltárt elvégezni.
(4.) A leltár elkészítéséhez a polgármester központi leltározó bizottságot nevez ki. Ezt a bizottságot évente kell kinevezni és jogköre a polgármester határozatában van behatárolva. Feladata a vagyon és kötelezettségek leltárának rendes elkészítése. A gazdasági erőforrások valódi száma fizikai leltár során állapítódik meg. Abban az esetben, ha ezt nem lehetséges megoldani, iratok alapján kell a leltárt elvégezni. A megállapításra került valós állapotokról leltári jegyzék készül.
(5.) A leltár végeztével a leltározó bizottság kielemzi a leltári jegyzéket, amelyben feltünteti a leltárhiány mellett intézkedésekre tett javaslatait is.
(6.) A meghatározott időpontig a leltározó bizottság elnöke a leltár eredményeit átadja a polgármesternek.
(7.) A leltárhiány kiegyenlítésére tett javaslatokról a központi leltározó bizottság javaslatai alapján a polgármester dönt.

22. cikkely
Döntés a város vagyonán okozott károk esetében

(1.) A város vagyonán okozott károk esetében a károk rendezése okán a polgármester kárbizottságot nevez. Tagjait a polgármester jelöli ki.
(2.) A kárbizottság javaslatára a városi vagyonban okozott kár esetében döntést hoz:
(a.) a városi képviselő-testület, abban az esetben, ha a városi vagyonon okozott kár meghaladja a 1660 € maradék értéket,
(b.) a város polgármestere, abban az esetben, ha a városi vagyonon okozott kár nem haladja meg a 1 660 € maradék értéket.

23. cikkely
Záró rendelkezések

(1.) Ezt az általános érvényű rendeletet a városi képviselő-testület 2009 10.27. a 123/2009 számú határozatában fogadta el.
(2.) Ezen általános érvényű rendelet 2009. november 13.-án lép érvénybe.

(3.) Ezen rendelkezés jogerőre emelkedése után hatályát veszti a 88/2008 számú Rimaszombat város vagyonával való gazdálkodásról és azzal való rendelkezésről szóló 2008 02. 26-án elfogadott általános érvényű rendelet és annak 1 és 2 számú függelékei.
4) Ezen általános érvényűr endelet teljes szövege ...................... lett kiadva.

 


Jegyzetek:

1) A138/1991 számú a községek vagyonáról szóló törvény és módosításai 9a§ 1. cikkelye alapján
2) A138/1991 számú a községek vagyonáról szóló törvény és módosításai 9a§ 1. cikkelye a.) betűje alapján
3) A 138/1991 számú a községek vagyonáról szóló törvény és módosításai 9a§ 1. cikkelye b.) betűje alapján
4) A 138/1991 számú a községek vagyonáról szóló törvény és módosításai 9a§ 1. cikkelye c.) betűje alapján
5) A 138/1991 számú a községek vagyonáról szóló törvény és módosításai 9a§ 6. cikkelye alapján
6) A 138/1991 számú a községek vagyonáról szóló törvény és módosításai 9a§ 7. cikkelye alapján
7) Pl. a 135/1961 számú közúti törvény, 446/2001 számú megyei vagyonról szóló törvény
8) A 138/1991 számú a községek vagyonáról szóló törvény és módosításai 9a§ 9. cikkelye alapján
9) A 369/1990 számú közigazgatási törvény és módosítása 18d§ alapján
10) A 138/1991 számú a községek vagyonáról szóló törvény és módosításai 7a§ 2. cikkelye c.) betűje alapján
11) A 138/1991 számú a községek vagyonáról szóló törvény és módosításai 7a§ 2. cikkelye d.) betűje alapján

 

 

 

 

 

 

 


MUDr. Štefan Cifruš, MPH
A város polgármestere


 

ma 2018.08.18 van

ma Elena, Helena névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal