Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Kiss Péntek József haláláraVytlači
 

kpj2.jpg

Emlékszem, valamikor a kétezres évek elején jártunk, s Komáromban ültünk a Tompa Mihály Országos Szavalóverseny kerületi fordulójának zsűrijében. Egy számunkra addig ismeretlen fiatalember József Attila Csöndes estéli zsoltár című 1922-es költeményét mondta. A mellettem ülő Kiss Péntek József, akkor épp a Jókai Színház igazgatója hangosan zokogott. Tartsunk 15 perces szünetet – kérte, s bár még a verseny elején tartottunk, eleget tettünk a kérésének.

Nem akkor találkoztam vele először, hanem a Pódium Társaság egyik elnökségi ülésén még 1999-ben, ahol a „Tompika” jövőjéről döntöttek. Később évekre összefonódott a sorsunk, hisz Jóska a Jókai Színház igazgatója lett, s akkoriban mind a komáromi, mind a kassai színház előadásairól recenziókat írtam a Szabad Újságnak. Ha tetszett az előadásról írt kritikám, ha nem, akkor is írta a megjegyzéseit a lap kiadójának, Dobos Lászlónak, aki ilyenkor mindannyiszor felhívott, hogy egyeztessük az igazgató úr megjegyzéseit. S bár voltak ennek a négy évnek vitatható, sőt kevésbé sikerült előadásai is, azt már a megbuktatásakor tudtuk, hogy a komáromi társulat egyik legsikeresebb korszakát zárja le a menesztése. Még a kórházból hívott, hogy megköszönje a korszakát összegző írásomat. Amikor kijött a kórházból, feleségével vendégül látott komáromi otthonában, ahol a színház mellett másik fő témánk természetesen a macskák voltak. 12 éves kandúrja azonnal a bizalmába fogadott, ölembe kuporodott, majd távoztamkor kisurrant mellettem az ajtón, alig tudtuk visszacsalogatni a lakásba.

Kiss Péntek József 1951 októberében született Komáromban, s a kötelező katonai szolgálat után volt anyagbeszerző is a helyi hajógyárban, de már ekkor írt, rajzolt és amatőr színpadokat vezetett Hetényben, Dunamocson, Csallóközaranyoson. A Jókai Napok állandó résztvevője volt, ahogy később a Tompa Mihály Országos Versenynek is, ahol rendszeresen zsűrizett, többnyire a IV-V. kategóriában, majd a lírai színpadok versenyében. S ahol megkapta a Kulcsár Tibor Díjat, ahogy Szepsiben, az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon a Mics Károly Életműdíjat. A zűrös mečiari korszak zárulta után amatőrként, akkor még egyetemi végzettség nélkül lett a Jókai Színház igazgatója. Jó estét nyár, jó estét szerelem – az egyik első nagy siker Gál Tamással, amelyet már Kisvárdán is díjaztak. Fiatal rendezőket, friss vért hozott a társulatba, ekkor került Komáromba Tóth Miklós, Forgács Péter, Varga Emese, Czajlik József és Telihay Péter. Czajlik az Amadeus előadásával robbant be a magyar színházi életbe, Telihay Péter pedig több éven át a színház művészeti vezetőjeként határozta meg annak ugyancsak markáns arculatát, amit olyan előadások jellemeztek, mint a Tartuffe vagy a Sirály, amelynek egyik főszerepére meghívta Ráckevei Annát. A „komáromi csoda” négy évig tartott, amikor a szlovákiai magyar összeférhetetlenség Kiss Péntek Józsefet is kikészítette, s ezzel lezárta a komáromi társulat máig meghatározó korszakát.

Jóska a felépülése után új utakra lépett, s előbb elvégezte a Selye János Egyetem Tanárképző Karán a magyar nyelv és kateketika szakokat, folytatta az írást és az amatőr színházi életet. GIMISZ, VISZTA (Vidám Iparisták Színjátszó Társulata) – s mellette magyar nyelvet és irodalmat tanított az Ipari Szakközépiskolában. Még 2001-ben az AB-Art adta ki a Vészirat című verseskötetét, amelyet egykori osztálytársa, Kurucz Ottó illusztrált, majd sorban jelentek meg a könyvei. Kisprózái (Kihallgatás), dramatikus szövegei (A vendég), versei (Privát retró), regénye (Életpor), A Jókai Napok története, egy ideig az Új Szóban írja kritikáit a Jókai Színház előadásairól. De jó pár kiállítást is elkövetett az évek során, s ahogy annak idején a Jókaiban a Tartuffe volt az egyik kulcselőadás, talán nem véletlen, hogy ez lett élete utolsó bemutatója is a VISZTA előadásában.

Az utóbbi években már titkán találkoztunk, nem volt ott a MATESZ hatvanéves jubileumi ünnepségén sem a Tiszti Pavilonban. „Egyszerű rabszolgád vagyok, akit odaajándékozhatsz a Pokolnak is.//Határtalan a birodalmad és hatalmas vagy meg erős, meg örök.//Ó, Uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem.//De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam” – mondta akkor József Attila szavaival Döme Sándor. Akkor Te sírtál Jóska, most mi sírunk. De tudjuk, hogy ő meghallgatta a szavad. Mi pedig mindent köszönünk Neked.

 Juhász Dósa János


 
 

ma 2018.12.10 van

ma Radúz névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal