Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Hatvani Istvánra emlékezik a Városháza GalériaVytlači
 

f4.JPG

Tegnap a rimaszombati Városháza Galériában (Fő tér 2.) Rimaszombat Városa, a Turisztikai Információs Központ és a Gömöri Hírlap Szerkesztősége szervezésében nyitották meg Nagy Sándor Zoltán A magyar Faust című kiállítását, amellyel a 300 éve született neves rimaszombati tudós, Hatvani István emléke előtt tisztelegnek annak közelgő, 300. születésnapjára emlékezve. A kiállítást a szerző és Rigó László alpolgármester jelenlétében Juhász Dósa János nyitotta meg az alábbi szavakkal:

DSC_1080.JPG

Maradj talpon (persze, amikor még volt) – Gundel Takács Gábor – s egy komoly kérdés: Ki volt a Magyar Faust? A helyes válasz jön is egy pillanat alatt. Szóval odaát ismerik. Itt Rimaszombatban, ahol született, sokaknak, főleg szlovák és kevésbé magyar polgártársainknak csak Hatványi. Holott itt született ő 1718 november 21-én Hatvani Gergely könyvkötő és Mester Judit nemes szülők fiaként, sőt 15 éves koráig itt is élt. Ma emléktábla, s egy cserkészcsapat viseli a nevét. 1732-ben már Losoncon tanul Kármán Andrásnál, s egy rövid komáromi kitérővel jut el Debrecenbe, majd onnan Bázel, Zürich, Utrecht és Leiden következett. Tanult Johann és Daniel Bernoullinál, állást kínáltak neki Heidelbergben, ő mégis hazatért s Debrecent választotta. Ahogy annak előtte Apáczai Csere János vagy Misztótfalusi Kis Miklós is.

f6.JPG

„Ne csak a németek dicsekedjenek vele, hogy volt nekik olyan hatalmas emberük, mint dr. Faust, akit életében tenyerén hordozott, halála után pedig pokolra vitt az ördög, ami elég szép kitüntetés: más szegény ember a maga lábán jár oda. Nekünk is volt ilyen kitűnő emberünk, akinek hírét ma is emlegeti minden ember Debrecenben: doktor Hatvani István” – írja róla Jókai Mór, ahogy Arany János és Mikszáth Kálmán is beírta őt a magyar irodalomba. S utánuk több mint száz évvel később Orbán János Dénes, a kortárs magyar irodalom brassói fenegyereke, aki Magyar Faust címmel 2004-ben veti papírra drámai költeményének elővázlatát. A fekete-fehér játék, amely akár Madách remekének szabad folytatásaként is értelmezhető, szintén évekig vár arra, hogy színpadra kerüljön. „Aligkrapek koromban olvastam Jókai novelláját, azóta bűvöl el ez a figura. Nem saját ötlet, nem saját társítás, bálványozott Jókaimtól örököltem-kölcsönöztem. Hatvanitól jutottam el Goethe Faustjáig és nem fordítva, a Faustot már ennek szemszögéből olvastam. Azaz Faust nekem már eleve magyar volt, de persze a németet így is csodának tartom” – írja a drámai költemény keletkezéséről Orbán, aki a már elkészült művet csak egy leendő drámai költemény elővázlatának tartja. Ezt az elkészült elővázlatot elküldte elolvasásra Ráckevei Annának, a debreceni Csokonai Színház akkori igazgatónőjének, aki meglepetésére nemcsak bemutatásra javasolta, hanem a 150 éves jubileumi évad díszelőadásának választotta.

Hatvani_István_orvos.gif

Az előadáshoz készültek Nagy Sándor Zoltán helyi képzőművész többszín nyomat grafikái is, amelyek majd a drámai költemény most megjelenő könyvváltozatát is díszítik majd.  

S mutassuk be akkor pár szóval a most megnyíló tárlat alkotóját is: Nagy Sándor Zoltán kisiskolás kora óra rajzol. A szakma fortélyait önképzés révén sajátította el. Sokféle anyagot és technikát kipróbált, de a rézkarc technikájának varázslatossága és finomsága különösen megragadta: a rajznak, a maratásnak és a nyomtatásnak szinte egyformán fontos szerepe van, ezeket együtt, egyetlen folyamat részeiként kell létrehoznia a látható eredmény eléréséhez. „A rézkarcolónak egyszerre kell kreatív alkotónak lennie, akinek szabadon szárnyaló fantáziája képeket teremt, de fegyelmezett mesterembernek is, aki a megálmodott képeket a lemezen rögzíti, majd a nyomtatás során sokszorosított grafikai lapokon teszi mindezt újra láthatóvá. Rézkarcaim mesés, álomszerű világot mutatnak be. Próbálok összhangot teremteni az érzéseim és a tapasztalataim, a rajz és a grafika, a képzelet és a fegyelmezett szakmai munka között. Sok apró részleten, töredéken keresztül szeretném úgy megmutatni az életet, ahogy van, tele élményekkel, kalandokkal és sokszínűséggel. Rajzokban fogalmazom meg azt, ami valami miatt fontos lett, vagy foglalkoztat. Sokszor olyanok ezek, mint egy színpadi előadás részletei. Máskor olyanok, mint egy álom. Személyes élmények és archetípusok keveredése. Számomra mindig varázslatosak. Bámulatos az, ahogy a megmunkált fémlemezről a rajz ezer apró részletével együtt átkerül a papírra, bámulatos a rézlemez fénye, a beáztatott papír puhasága. Szeretem a rézkarcot, a sok finom vonalat; ezt a sok törődést igénylő, nagy múltú grafikai eljárást” – vallja munkásságáról az alkotó.

„Volt a physicában Kepler, Leibnitz, Newton,//Kikkel az egeken járt csaknem egy uton.//Széles Európa csodálta munkáját,//Szedte is sok ízben dicséret pálmáját.//Orvosi kezéről sok beteg szólhatna,//S gyógyulása felől tudományt adhatna.//Szólhatna sok szegény, nemes, gróf és báró, Ki már a halálnak völgyében volt járó,//S kiket mintegy ujra a világra hozott//S nekik megujulást s életet okozott.//És ámbátor már meghalt, fog élni hírében//Míg jár e fényes nap tizenkét jegyében.” – olvashatjuk Orbán János Dénes drámai költeményének epilógusában.

De ha többet akarnak megtudni, jöjjenek el november 23-án a Csillagházba, ahol tanári konferencián idézzük meg a 300 éve született Hatvani István alakját, mégpedig Orbán János Dénes védnöksége alatt, aki maga is jelen lesz a megemlékezésen.

A tárlatot december 5-ig láthatják, s hogy kedvet kapjanak mind a kiállításhoz, mind a konferenciához, idézzük Mikszáthot, aki emígyen mutatja be a mi híres szülöttünket: „A mi nemzeti ördögünknek a becsületes neve nem Belzebúb, se nem Asmódi, hanem nemzetes és tudós Hatvani István uram”. S ha talpon akarunk maradni, vigyázzunk, hogyan is ejtjük ki a nevét mi itt Rimaszombatban, magyarok és nem magyarok.

f3.JPG

A kiállítás megnyitóján – amely december 5-ig látogatható a Városháza Galériában a Fő tér 2. szám alatt –, Szaniszló Dániel (ének) és Eva Čarnoká (zongora) működött közre. A kiállított képek megvásárolhatóak a Turisztikai Információs Központban.   

Fotó: Martin Ambróz

 

 

–


 
 

ma 2018.11.18 van

ma Eugen névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal