Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Hatvani István születésének 300. évfordulóján hazatalált Vytlači
 

46745635_250661992295001_379469388622856192_n.jpg

„Én Hatvani István, szüleimre nézve ns. Hatvani Gergely és Mester Judith asszonytól Rimaszombat városában születtem 1718-ban nov. 21-ik napján. ... Az én hazámban tanultam 15 esztendős koromig és már rhétorrá lettem.” – írja önéletrajzában Hatvani István, a magyar Faust, aki születésének 300. évfordulójára tanári konferenciával, kiállítással és közös rimaszombati-debreceni koszorúzással emlékeztek. A konferenciát Rimaszombat Városa is támogatta, s azt megtisztelte jelenlétével Rigó László alpolgármester is.  

46745636_1908334442535044_8798512239846883328_n.jpg

Rimaszombatban egy emléktábla, egy cserkészcsapat és egy utca viseli a nevét, de ahogy Debrecenben, ahol élete nagy részét leélte, úgy szülővárosában is egyre kevesebb szó esik a XVIII. század egyik legnagyobb magyar egyéniségéről, akit utókora „A magyar Faust”-nak nevezett el. Hogy bélyeg volt-e ez, utólag ráégetett stigma, amely hírhedtté s ezáltal ténylegesen halhatatlanná tette – ezt nehezen lehetne eldönteni. Ha nincs Arany, Jókai vagy Mikszáth, akkor bizony Hatvani István emléke már rég feledésbe merült volna. Hisz számottevő újítást vagy felfedezést nem hagyott hátra maga után, egy-egy műve és az utókor elbeszélése jelölte csak ki a helyét a magyar tudománytörténetben.

46513518_579637702466390_4498594873779159040_n.jpg46516864_456214544783820_8276033952234340352_n.jpg

Rimaszombathoz számos, a magyar kultúrtörténetben fontos személyiség kötődik, Szentpétery Józseftől Ferenczy Istvántól, Izsó Miklóstól, Blaha Lujzától és Mikszáth Kálmánon át Czapp Györgyig bezárólag, de kétségkívül időrendileg Hatvani István az első, ezért az élete is a legkevésbé ismert a nagyközönség számára. Az évforduló alkalmából a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége annak Regionális Pedagógiai Központjával, a Pro Scholis polgári társulással és a Tompa Mihály Református Gimnáziummal karöltve tanári konferenciát szervezett, míg a Városháza Galéria a debreceni Nagy Sándor Zoltán kiállítását hívta meg a jeles alkalomra. A rendezvény fölött Orbán János Dénes író vállalt védnökséget, aki Jókaiék kései utódaként 2004-ben egy drámai költeményt követett el, amely Goethe és Madách „utóhangjaként” azt vizsgálja, ellenünk fordul-e az, hogy beleszólunk abba, ami eddig Isten vagy az anyatermészet munkája volt.

46524140_505434566630053_7192301042166398976_n.jpg

Nos, a konferencia helybéli, illetve Budapestről, Losoncról és Debrecenből érkezett előadói is ezekre a kérdésekre keresték a választ, s akik végigülték az egész napos rendezvényt, bizony számos kérdésükre választ kaphattak, sőt teljesen új, eddig ismeretlen adalékok is előkerültek (jövőre a konferencia előadásai könyv alakban is megjelennek majd), amelyek árnyalhatják az eddig ismert vagy ismerni vélt Hatvani-képet). „Az ötlet, hogy Hatvani István életművével foglalkozzunk, egy éve megfogant a gondolatainkban, a Rimaszombat és Gömör megbecsült személyiségeinek munkásságát számontartókban, akik ebből a tudásból, példából merítenek életútjukon. Itt köszönöm meg személyesen Molnárné Pelle Beátának és Juhász Dósa Jánosnak azt az odafigyelő támogatást, ami nélkül a Hatvani Istvánról szóló emlékülés nem teljesedhetett volna ki. Ám nem egyszerű konferenciát szerettünk volna szervezni, hanem rendhagyót, hogy az európai hírű professzor élete, munkássága ne csak egyszeri megemlékezés tárgya legyen, hanem motiváljon, vonzalmat, kedvet ébresszen a fiatal tehetségekben a tudományos pálya iránt, befolyásolja életüket és jövőjüket. Ezért is gondoltuk, hogy az ifjú tehetségeket rávegyük a kutatásra, a kutatásuk eredményének bemutatására. Konferenciánk előadói tekintetében, tematikájában, módszereiben sem mindennapi” – mondta el bevezetőjében Ádám Zita, a konferencia lelke, aki nélkül ez a rendezvény sem valósult volna meg.

46513838_1278036675669215_6994485306758004736_n.jpg46515840_1141972649288510_6382710912440074240_n.jpg46784628_499087273933519_2329332936974794752_n.jpg

Böszörményi István losonci nyugalmazott tanár előadásában nemcsak Hatvani István losonci éveit vette számba, hanem a losonci iskolarendszert is bemutatta, így megtudhatjuk, hogy a túl szigorú oktatói elől Rimaszombatból Losoncra menekült Hatvani nagyon jó kezekbe került Kármán Andrásnál (akinek unokája, Kármán József a Fanni hagyományaival írta be magát a magyar irodalomba), aki látván a fiú adottságait, külföldi tanulmányutakra ösztönözte. Megjárva az akkori neves külhoni egyetemeket Heidelbergben kínáltak neki jól jövedelmező állást, de ahogy a kortársai, ő is hazatért, mégpedig Debrecenbe, amely végül második otthonává vált. Itt alapított családot, ahol tanárként, orvosként, csillagászként, de teológusként is működött, s mivel iskolai kísérletei mesze földön híressé tették, sokan ördögi tulajdonságokkal ruházták fel. Rákos Lóránt református lelkész a teológia oldaláról próbálta megvilágítani Hatvani világszemléletét, Lengyel Réka, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa a művelt írót és olvasót mutatta be, míg Kerényi Éva történész Hatvani magyarországi múzeumokban és könyvtárakban fellelhető szellemi hagyatékát tárta fel. Érdemes lenne a tanulmányai helyszínén is kutakodni még – hangoztatta le előadása végén, s az is kiderült, hogy a helyi Gömör-Kishonti Múzeumban említésnyi anyag sincs a nagy szülöttről.

46831533_2272943956259114_5430247531676172288_n.jpg46524093_338591633618383_8725781203526877184_n.jpg46831533_2272943956259114_5430247531676172288_n.jpg

46508262_303040823873679_1649401092456316928_n.jpg

46844406_291262204830892_7538444186106724352_n.jpg

Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatójától azt is megtudhattuk, hogy Debrecenben is konferenciával és kiállítással emlékeztek városuk nagy tudósára. A kollégium könyvtárának Hatvani volt a felügyelője, így több kézirat is fennmaradt, amely a nevéhez kapcsolódik. A nap egyik legérdekesebb színfoltja volt az a két tanár-diák, mentor és tanítvány   előadása, amelyek közül az egyik a fizikus Hatvanit (Molnár Beáta és Hizsnyan Bálint), míg a másik Hatvani magyar irodalomban megjelenő alakját (Majercsik Mária és Lenkey Gábor) vázolta fel.

46516882_583807338743992_5045379274672963584_n.jpg46510550_2278026079098254_2541881514015064064_n.jpg

Ez utóbbi vezette fel a konferencia védnökét, Orbán János Dénest is, akik Nagy Sándor Zoltán grafikusművésszel közösen arról beszéltek, hogyan és mikor is találkoztak Hatvani Istvánnal. Mint kiderült, Orbán előbb magával Hatvani alakjával találkozott Jókainak köszönhetően, s csak később ismerte meg a Faust-mondakört. Nagy Sándor Zoltánnál ez fordítva volt, de kettejük közös találkozása 2015-re esett, amikor a debreceni Csokonai Színház díszbemutatón vitte színpadra Árkosi Árpád rendezésében Orbán János Dénes fekete-fehér játékát, drámai költeményének „elővázlatát”. A darab ugyan már megjelent könyv formátumban is Sepsiszentgyörgyön, de jövőre Nagy Sándor Zoltán rézkarcaival díszkiadásban is napvilágot lát majd. Ahogy 2020-ban bemutatja a Nemzeti Színház is Vidnyánszky Attila rendezésében.

46519289_262538694444841_4705198481642356736_n.jpg

46766835_1032374206964594_3067658577029103616_n.jpg46715774_2084395664955820_6307510793910878208_n.jpg

A konferencia résztvevői kimozdulván a Csillagházból előbb megtekinthették Nagy Sándor Zoltán kiállítását a Városháza Galériában (a tárlat december 5-ig tekinthető meg), majd az egy különleges szimultán koszorúzással zárult Hatvani István rimaszombati, Igó Aladár tervezte emléktáblájánál (amelyet annak idején Vörös Attila egykori rimaszombati cserkészvezető kezdeményezésére állítottak fel), illetve Debrecenben, ahová a rimaszombati Hatvani István Cserkészcsapat tíz tagja látogatott el.

Kresnye András felvételei

 


 
 

ma 2018.12.10 van

ma Radúz névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal