Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Nemesradnóton iskola és óvoda is épülVytlači
 

46357855_371332170271426_3766074951472250880_n.jpg

Új rovatot indítunk lapunkban, amelyben a régió településeit mutatjuk be. A Rimaszombati járás, annak ellenére is, hogy a mečiari „közigazgatási reform” több járásra tépte szét, még mindig az ország harmadik legnagyobb járása. Budapesthez hasonlóan kicsit vízfejű település, hiszen a munkahelyek és a hivatalok többsége minden gömörit ideköt, nagyon sokan be is költöztek a városba. Nem igen van gömöri, aki ne fordulna meg hetente-havonta Batyiban.

nemesradnot1.jpg

Elsőként Nemesradnóton jártunk, amely a Balog patak jobb partján, Rimaszombattól 16 km-re délkeletre fekszik.  Ahogy a krónikák írják, a község területe a 13. században a gömöri királyi váruradalomhoz tartozott. 1423-ban Radnótfalu néven említik először. A 15. században a Pölhös és Bebek családok tulajdonában állt. 1427-ben 20 portával adózott. Luxemburgi Zsigmond a falut 1430-ban a Perényi családnak adományozta. A török támadások idején a község a Balog alsó folyása vidékének a központja volt. Nevének előtagja arra emlékeztet, hogy a török elleni harcokban tanúsított vitézségéért a falu egész lakossága nemesi címet kapott a királytól. 1828-ban 113 házában 922 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 2011-ben 825 lakosa volt, akik közül 718 vallotta magát magyarnak, 52 romának, míg 20 szlováknak. 2019-ben a falunak 951 lakosa van, nagy többségük roma.

47505310_271203330253217_1870370270707974144_n.jpg47575763_365057200732742_6067775305815162880_n.jpg

A községházán Bari Aladár (Most-Híd) polgármester fogad, aki második ciklusát kezdte a polgármesteri tisztségben, 2014-ben első roma polgármestereként független jelöltként került a falu élére, s mint mondja, nem volt könnyű dolga, hisz nem volt tapasztalata a közigazgatás területén. A 43 éves faluvezető mezőgazdasági iskolába járt, majd kőművesnek tanult ki Rimaszombatban, s négy éve Tóth Elemért követte a polgármesteri poszton. Bár sikeresnek tartja az első négy évet, hisz vezetése alatt megújult a romos állapotban lévő kultúrház, ahol most már bálokat és lakodalmakat is tudnak rendezni, sikerült a közvilágítást felújítaniuk, ma már LED-lámpák ontják a fényeket, de megújították a falunap intézményét is, amelyet már az egész régióban várnak, s tavaly is mintegy ötezer ember vonzott. A fellépőket az egyik közösségi oldal segítségével mindig maga a közönség választhatja ki. „Igaz, eddig még mindegyik falunap veszteséges volt, viszont nagyon fontos, hogy a falut az egész régióban láttatja” – mondja Bari Aladár.  

nemesradnot2.jpg

„Négy év alatt sikerült egy közösséget felépítenünk, függetlenül attól, hogy ki milyen nemzetiséghez tartozik, a hivatalban Horváth Csaba segíti a munkámat, de nagyon sokat segített a Most-Híd, ahogy a Purt is, hisz a romák is megmutatták, hogy közös célokért igenis lehet együtt dolgozni” – mondja Bari Aladár, akit mégis nagyon megviselt a választási hercehurca. Egyeseknek sikerült alaposan felkorbácsolni a kedélyeket, megzavarni a magyar-roma békés együttélést, de miután fölényesen győzött (306 vokssal a szavazatok mintegy kétharmadát szerezte meg), mára lecsillapodtak a viszonyok, s ismét a munkáé a főszerep. Amiből van is bőven, hisz decemberben már tető alá került az iskola új épülete, amelyet a kormány akciótervéből sikerült felhúzni. 200 ezer eurót kaptak az államtól. Nagy szükség is van az új épületre, hisz a gyerekek száma folyamatosan növekszik, s hozzájuk tartozik Balogújfalu és Zsíp is. Az új épületben négy tanterem, egy tantestületi s egy raktárhelyiség található. Az iskolában jelenleg csak alsótagozat van, de gondolkoznak azon, hogy idővel kilencéves iskolává avanzsáljanak, jelenleg ugyanis Bátka és Rimaszécs között választhatnak a felsőtagozatosok. Bari szerint rendkívül fontos, hogy a roma gyerekek ne az alapiskolában fejezzék be iskolai tanulmányaikat, s mint mondja, a fiával is megegyezett, hogy mindenképpen eljut a főiskoláig. „Jó lenne, ha gyerekeink helyben fejezhetnék be az alapiskolai tanulmányaikat, s nem kellene utazniuk” – mondja a polgármester, aki szerint az utazás nagy gondot jelent a foglalkoztatásban is. Jár ugyan pár ember Miskolcra is, de a nyolcórás munkaidő mellett mintegy napi négy órát utaznak, ami sokszor fárasztóbb, mint maga a munka. A falu legnagyobb munkaadója most természetesen maga a községi hivatal, ahol állandó vagy ideiglenes jelleggel mintegy hatvan ember dolgozik. Páran Rimaszombatban is dolgoznak. Az iskolában a pedagógusok mellett asszisztens is foglalkoztatnak, de jelenleg a diákok még csak száraz kaját kapnak tízóraira is. Már tárgyalások folynak az egyik rimaszombati iskolai étteremmel, szeretnék ugyanis megoldani a meleg étkezést is a diákjaiknak, hisz a kormányrendelet erre kötelezi majd őket. Az étkezdét már kialakították erre a célra. A községben van óvoda is, ahol 20 gyereket tudnak fogadni, viszont a faluban az óvodáskorú gyerekek száma már most eléri a 120-at, s közülük hatvan gyerek már óvodaköteles. Ezért nagyon fontosnak tartja egy új óvodaépület mielőbbi felhúzását, hisz a legfontosabb a legfiatalabb nemzedékek tisztességes életfeltételeinek a megteremtése. A projektet már leadták, az új épület  96 férőhelyes lenne. Tavaly már táborozni is elvitték a gyerekeket Rimakokavára, s ezt is szeretnék tovább folytatni. Terveik között szerepel a roma polgárőrség létrehozása is, amelyet már régebben megpályáztak, de egy adminisztratív hiba miatt nem kerültek be a sikeres pályázók első körébe.

47500364_530487974118048_3128749457408000000_n.jpg

Már elkezdődött a szociális lakások kiépítése, amelyben 30 család lelhet új otthonra. Ahogy tervezik egy y modern, progresszív tisztítási módszer, az ún. gyökértisztító rendszer kiépítését is, amelyben négy falu, rajtuk kívül Cakó, Gesztete és Rakottyás venne részt. Ahogy egy szociális cég létrehozásán is aktívan dolgoznak. Mindemellett nem feledkeznek meg a kultúráról sem, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Szervezete, amelynek elnöke, Homoly Erzsébet a községben lakik, rendszeresen megemlékezik a község jeles szülöttjéről, Pósa Lajosról, míg az iskola évente megszervezi a Pósa Lajos Szavalóversenyt. Tavaly megemlékeztek a 100 évvel ezelőtti nagy tűzvészről, amely szinte az egész falut elpusztította. A Gólyahír program keretében pedig a település újszülötteit köszöntötték. De rendszeresen megkoszorúzzák Radnóti Miklós szobrát is, amely előtt igen sok vendég is tiszteletét teszi. 

jdj, fotó: nemesradnóti Községi Hivatal


 
 

ma 2019.04.24 van

ma Juraj névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal