Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Tompa Mihály, a gömöri géniuszVytlači
 

IMG_2688.JPG

Tavalyelőtt ünnepeltük Tompa Mihály születésének 200., míg tavaly halálának a 150. évfordulóját. Bár az országos megemlékezések sorában Tompa sajnálatosan végig Arany János árnyékába szorult, Gömörben nem feledkeztek meg róla, s több kiadvány is napvilágot látott. Ezekhez csatlakozott A gömöri géniusz – Tompa Mihály élő emlékezete című kiadvány is, amelynek szerzői, Görög Mása és Krausz Tivadar azt térképezték fel, mennyire él 2018-ban a gömöriek emlékezetében a már életében legendás költő és lelkész. Az est a Fundament Polgári Társulás szervezésében valósult meg.

IMG_2680.JPGIMG_2683.JPG

A kötetet a Fundament Polgári Társulás szervezésében mutatták be a Csillagházban, amelyen a szerzők mellett Páko Mária Csillagvirág és Ütős Ötös című formációi is Tompa-verseket megszólaltatva aktívan részt vettek. A két szerző közül Krausz Tivadar tősgyökeres gömöri, Balogfaláról származik, de gyerek- és kamaszkorát Rozsnyón töltötte, Görög Mása, a budapesti Szabad Eklektikus Műhely Egyesület munkatársa ezelőtt nem igen járt Gömörben. Krausz Tivadar a könyvbemutatón arról is szólt, nem véletlen, hogy Tompa a háttérbe szorult a magyarországi megemlékezéseken, a magyar közélet ugyanis már rég két részre szakadt (urbánusra és népnemzetire), s akkora szakadék alakult ki a két tábor között, hogy csak egymás gyalázásával vannak elfoglalva. S aki nem sorolható be egyik táborba sem, s ilyen volt Tompa Mihály, azt legszívesebben az emlékezetből is kitörölnék. Nos, ilyen volt Tompa Mihály is, aki se az urbánus, se a népnemzeti oldal nem tudott tiszta szívből befogadni. Krausz ötéves volt, amikor 1968-ban először találkozott Tompa nevével, akinek abban az évben bontották fel a sírját, abban a reményben, hogy akár posztumusz verseket találnak majd, de ez a remény sajnos nem vált valósággá. Krausz szerint a triász munkássága folytathatatlan volt, bár Petőfit próbálták plagizálni, több epigonja is akadt, Arany esetében még ez se kerülhetett szóba, míg Tompa nélkül nincs Vajda János, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, de még a Serkéből elszármazott Kiss Jenő sem lett volna az, aki végül lett, a magyar polgári irodalom egyik úttörője. Tompa volt a magyar lélektani költészet megteremtője – tette hozzá, s a gömöriek számára identitásmegőrző szerepe is van, hisz bár elmehetett volna Budapestre, de külföldre is, itthon maradt. Görög Mása azt is hangsúlyozta, hogy nem irodalomtörténeti munkát akartak kiadni, de választ kerestek arra, hogy Hamvas Béla miért is tekintette az északi géniusz fő képviselőjének Tompát, s mondjuk miért nem Mikszáthot vagy Madácht.

IMG_2690.JPG

A kötet 13 embert szólaltat meg Tompával kapcsolatban, akiknek az életében-életművében kiemelkedő szerepet tölt be ma is Tompa, így a kései költőutódoktól, Bettes Istvántól, Tőzsér Árpádtól és Cselényi Lászlótól kezdve a hanvai kései lelkész utódon, Nagy Ákos Róberten át megszólalnak a Tompa-kultusz mai ápolói (Juhász István, B. Kovács István, Orosz István, Páko Mária, Farkas Ottó, É. Kovács László, É. Kovács Judit, Zsuponyóné Ujváry Mária és Hajdú István) is. 

IMG_2711.JPG

Krausz Tivadar az est második részében előbb egy rövid harcibemutatót tartott, majd A Szent Grál Godwin szerint címet viselő regényét mutatta be, amely a Szent Grál történetével foglalkozik. 12 év kutatás előzte meg a könyv megírását, amely a radikális eklektika stílusában íródott (ehhez a stílushoz tartozik a magyar irodalomban Nagy Attila Kristóf vagy Zalán Tibor, míg az építészetben Rajk László), s az est végén a szerző fel is olvasott egy részletet a kötetéből.


 
 

ma 2019.05.21 van

ma Zina névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal