Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Településeink: AlmágyVytlači
 

almagy1.JPG

Almágy a Medvesalja kapuja, viszonylag távol fekszik bármelyik nagyobb településtől, így Fülektől, Rimaszombattól és Salgótarjántól is. Ugyan a határok megnyíltak, de ezt az itt lakók alig vették észre. Agócs Gyula (Magyar Közösség Pártja) harmadik ciklusát kezdte a polgármesteri poszton, s az elmúlt években több kisebb-nagyobb projektet sikerült megvalósítania, így megújult a falu főtere, az óvoda, most a községi hivatal és az alapiskola épülete van soron.

almagy2.JPG

Almágyot 1275-ben Almag néven említik először, de már a 11. században is létezett. A falunak mintegy 700 lakosa van, akik katolikusok. A római katolikus templom eredetileg 13. századi román stílusú volt, de a 18. században átalakították. Érdekes, hogy 1920-tól három szlovák megnevezése is volt a településnek, előbb Jablonicának, míg 1927-től Almáďnak nevezték, s csak 1948-ban kapta ma is használt, Gemerský Jablonec elnevezését.

agocsgyula.jpg

Agócs Gyula 2010-ben került az egykor sokkal szebb napokat látott település élére. A szocializmus éveiben a szövetkezet adott az itt lakók többségének munkát, aki pedig nem a mezőgazdaságban látta a jövőjét, az Rimaszombatban vagy Füleken talált munkát magának. A szövetkezet már rég a múlté, egyes földeket magángazdálkodók művelnek meg. Mivel nincs munkalehetőség, a fiatalok többsége is elhagyta a községet (az ő két fia is most végez Pozsonyban vegyészmérnökként illetve közgazdászként, de jelenlegi terveik között nem szerepel a hazatérés), legfeljebb ünnepi alkalmakra, mint karácsony, húsvét vagy vendégség jönnek haza egy-egy hétvégére. Az Ipolyság melletti Kisorosziban egy lakókocsikat összeszerelő műhely biztosít munkát több almágyinak és környékbelinek is, akik jobb időben naponta utaznak, de a téli időszakban szállást is biztosítottak a számukra. Bár Kisoroszi nincs közel, viszont tisztességesen fizetnek.

almagy3.jpg

1979-ben épült (ennek is már 40 éve) a falu iskolája és óvodája, amely központi iskolaként működik mind a mai napig, igaz, az eredetileg 350 férőhelyes intézményt ma 240 gyerek látogatja (az óvodát harmincnyolcan), akik többnyire a Medvesalja településeiről érkeznek, de vannak diákjaik Ajnácskőről, Jesztéről és Balogfaláról is. Az iskolán nyomot hagyott az eltelt négy évtized, s amióta Agócs a polgármester, több alkalommal is pályáztak már a teljes felújításra, de legalább a tornatermet szerették volna felújítani, amely ma már balesetveszélyes állapotban van. Tavaly volt egy lehetőség, s úgy tűnt, össze is jön, de aztán az utolsó pillanatban kiestek – mondja Agócs, aki kategorikusan ugyan nem merné kijelenteni, hogy azért, mert az MKP-t képviseli, de hozzáteszi, jelenleg ő tölti be a Medves Mikrorégió elnöki posztját is, mégsem hívták meg a kormány feledi kihelyezett ülésére sem. Az viszont örömmel tölti el, hogy változás történt a Gömöri Városok és Falvak Szövetsége (ZMOGaM) élén, s bízik benne, hogy az ugyancsak agilis Marian Habovčík vezetésével a szövetségnek nagyobb súlya lesz a Városok és Falvak Szövetségében (ZMOS) is.

P1420921.JPG

Az elmúlt években több kisebb-nagyobb projektet sikerült megvalósítaniuk, így megújult a falu főtere, s vele együtt az autóbusz-megálló is, s jelenleg is két projekten dolgoznak intenzíven. Bár az iskola teljes felújítására nem kaptak pénzt, sikerült az oktatási tárcától támogatást szerezni az iskola szaktantermeinek a felújítására. A projekt összköltségvetése 193 ezer €, amelyből a község az 5 százalékos önrészt állja. Megújul majd a fizika, kémia, biológia szaktanterem, ahogy a számítógépes tanterem és a politechnika műhely is. A közbeszerzési eljáráson már túl vannak, s úgy szeretnék a felújítást elvégezni, hogy az ne zavarja az oktatás menetét. Az idei év legfontosabb almágyi eseménye a községháza felújítása lesz, amelyben a kultúrház is található. A felújításra 445 ezer eurót kaptak, s a projekt elsődleges célja a fűtési energiaigény csökkentése lesz, ebből a célból kicserélik a nyílászárókat, szigetelik a tetőt, de lecserélik a gázkazánokat és energiatakarékos izzókra cserélik a régieket. „2007-ben volt már tetőcsere, de nem sok sikerrel” – mondja Agócs, aki reméli, hogy a projektet sikeról úgy megvalósítani, hogy az nem okoz majd komolyabb gondokat az ügyvitelben. „Igaz, három lakodalmat le kellett mondanunk, de bízom benne, hogy a szeptember elején esedékes falunapot sikerül a szabadtéri színpadon megtartani. Az utóbbi években az időjárás kegyes volt hozzánk” – teszi hozzá Agócs, aki elmondja azt is, hogy bár a falunak jelenleg nincs felnőtt futballcsapata (én már csak nem állhatok be focizni), azért a sportolási és szabadidős kikapcsolódási lehetőségeket megpróbálják bebiztosítani. Az iskola tornatermét, sőt az iskola melletti focipályát rendszeresen használhatják, de nyáron hetente kaszálják a focipályát is. 2011 óta felesége, Agócs Ildikó a Csemadok alapszervezetének az elnöke, s az idén Galántán a szervezet Közművelődési díját vehette át. Több kórus (Almágyi Népdalkör, Pirosrózsák Asszonykórus, Almágyi Férfikórus) működik a faluban, de az elmúlt években több új fesztivált is létrehoztak, így a Gortva-völgyi Hagyományőrző Ünnepséget, a Mesterségünk címere hagyományőrző gyerekfesztivált, s tavaly ősszel először megszervezték az Együtt a kultúráért magyar-roma fesztivált is. Tavalyelőtt megszervezték a Favilla, fakanál, fatányér gyermektábort is, amelyet szeretnének háromnaposról ötnaposra bővíteni. Az alapiskola mellett (Ildikó az intézmény igazgató-helyettese is) működik a Heuréka Magán Művészeti Alapiskola, amelynek keretében Mács Katalin vezetésével néptánccsoport működik, míg az iskola hírnevét öregbíti a Kovács Árpád által vezetett citerazenekar. „A kínálat gazdag, a kereslet kevésbé” – jegyzi meg Ildikó, aki nem titkolja, elégedetlen a rendezvények látogatottságával.

50556206_1213301395486515_7125077506834563072_o.jpg

Almágynak két magyarországi testvértelepülése is van, Egerszalók és Hangony, amelyet elsősorban kulturális téren használnak ki, holott ahogy Agócs hozzáteszi, Egerszalók neves fürdőhely, s érdemes lenne turisztikai célokból is igénybe venni. A határok pár éve már átjárhatók, igaz, ezt nem nagyon lehet észrevenni, csak a bűnözés növekedett kissé. Magyarországról a vándorárusok, s ezáltal a lopások száma szaporodott meg, holott már ideje lenne, ha a határok ténylegesen átjárhatók lennének, s ez a közös kapcsolatokban, együttműködésben is megnyilvánulna.

    jdj, fotó: a szerző és archív          


 
 

ma 2019.04.20 van

ma Marcel névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal