Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Egy felejthetetlen este BartókkalVytlači
 

55811465_577400279406665_7456472562009112576_o.jpg

95 évvel ezelőtt a Tátra Szállóban adta egyetlen rimaszombati koncertjét Bartók Béla. Nem egyedül, hanem második feleségével, a rimaszombati születésű Pásztory Dittával. A különös esten a helyi Művészeti Alapiskola diákjai mellett fellépett a Bartók 4, a nyitrai Uljanka, s levetítették Sipos József Bartókról készült dokumentumfilmjét, amelyen fia, Péter mesél édesapjáról.

56389468_3175760165782835_1903621310513152000_o.jpg56279935_3175760405782811_5397716723526795264_o.jpg

„Halott?//A zene?//A halott?//A zene?//De ki jön haza most, amikor hazatér?//A halott, a zene?//Mint koldús ha pénzt kér, cigány, ha gyermekkor-házunkba betér,//kékzománc tejeskannával barna kezében, barna könyökhajlatán,//az éjhab-sörényű koldus asszony-cigány s kér ételmaradékot, szegénység-hagyatékot, s szikrázik ezer-sejt darázs-szeme” – így kezdi Juhász Ferenc poémáját, amelyet Bartók Béla hamvainak hazahozatalakor írt 1988 júliusában. De bizonyára sokan emlékeznek Illyés Gyula híres Bartók-versére is. Lehet tisztán véletlen, hogy Bartók a Zeneakadémián első látásra beleszeret a gyönyörű Pásztory Dittába, de tény, hogy második felesége a rimaszombati lány lesz, akivel majd egy élet köti össze. De Bartók nem ekkor jár először a Felvidéken, hisz gyűjtőútja során már jóval korábban megfordul gömöri szlovák falvakban, Ratkósebes környékén, Gerlicepusztán elmaradhatatlan fonográfjával. De megjárta Erdélyt is, ahol román népzenét gyűjtött, amelyeket aztán beépített a saját műveibe is. „Az én igazi vezéreszmém, amelynek mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok; a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmből telik - szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól…” – vallja, s bizony sokan nem nagyon nézik ezt jó szemmel, az akkori hivatalos zenekritikusok kiátkozzák. „Vagy nekik van igazuk, s akkor én tehetségtelen kontár vagyok, vagy nekem, akkor ők hülyék” – reagál rájuk. Bár ma már nem kérdés, kinek is volt igaza, akkoriban mégsem maradt számára más út, mint a negyvenes évek elején családostul emigrálni az Egyesült Államokba.

56730581_577400239406669_5704841798979944448_o.jpg56157728_577400036073356_8227633858401533952_o.jpg

Allegro barbaro, Cantata profana, Concerto, Mikrokozmosz, A kékszakállú herceg vára – csak hogy a legfontosabbakat említsük az életműből. S amire az Oxymoron Polgári Társulás és helyi Művészeti Alapiskola által szervezett remekbe szabott kétnyelvű rimaszombati est (amelyet még egy néni rosszulléte sem tudott megzavarni) is kereste a választ, vajon mennyire is élő Bartók Béla művészete-zenéje ma. Eszméi, a népek barátságát és sorsközösségét hirdető gondolatai egyre kevésbé, zenéje viszont annál inkább. Az est első részében a rimaszombati Művészeti Alapiskola diákjai és tanárai (Szaniszló Dániel, Michal Katreniak, Vratko Mančuška, Berki Boglárka, Szántó Sofia, Bibiana Kišáková, Fazekas Réka, Bibiana Azimiová, Adriana Pockžanová és Dominik Melich mellett az iskola tanárait, Jozef Gödrit, Kónya Líviát és Čarnoký Évát is láthattuk-hallhattuk) adtak ízelítőt a rendkívül gazdag életműből, majd a Bartók 4 alkalmi formáció a nyitrai Uljanka női karral arra adott választ, hogy Bartók életműve ma is aktuális és igenis élő. A Bartók 4 rimaszombati tagja Szabó István dzsesszgitáros, improvizátor, aki a brünni Janáček Zeneakadémia hallgatója. Rajta kívül Radim Hanousek szaxofonista, improvizátor, zeneszerző, Vladimír Micenko zenész improvizátor, és Ján Fiala dobos, vibrafonista fogott össze, hogy a nyitrai Uljanka női karral közösen megmutassák, amit már Juhász Ferenc is megerősített három évtizeddel ezelőtt: „De Őt, a zenefény-tudatcsodát,//aki, mint halott csillag fénye, évmilliárd//fénytávolból sugárzik fehéren, pontosan fény-éhség költő-szemébe://az űrön átnövő fénytudat-csobogás sugár-anyag anyagtalan//zene-húsát,//ami évmilliárdokig hömpölyög, folyik, suhan, zuhan//a mínusz 100 000 fok fekete űrön át,//ha már a halál ember-feledés szemfödőt terít//átformálva, gazdagítva ember-alatti öntudatlan természet-lényeit://az emberiség-hiány Földgolyó állatokkal, vizekkel burjánzó zöld tetemére.” Nos, tényleg emlékezetes este volt, amelynek utolsó harmadában levetítésre került Sipos József szívet-lelket melengető filmje, amelyben Bartók Péter mesél hőn szeretett édesapjáról, akinek a nevét még évtizedekkel a halála után is csak könnyek között tudja kimondani.

P1420934.JPG

 

tallian.jpgtemesi.jpgS aki nem csak a zenéjét akarja hallgatni, hanem az életét is behatóbban megismerni, annak ajánlhatjuk Tallián Tibor életrajzi könyvét vagy Temesi Ferenc regényét. „A zenéről beszélni olyan, mint az építészetet eltáncolni. De hát minden mű a lehetetlent kísérti meg, amely méltó erre a névre. Ha csak a töredékét fel tudjuk mutatni annak, amit Bartók zsebméretű, fekete füzetébe írt, már nem volt hiába a munka. Bartók egy antológia, amely a legrégebbitől a legújabbig mindent összefoglalt. Ezt megközelíteni is merészség” – írja könyvéről Temesi. Ebből a csodából kaptunk egy szeletet március 29-én Rimaszombatban.  

Dávid Hanko és Gecse Attila felvételei


 
 

ma 2019.09.18 van

ma Eugénia névnapja van

Részletes naptár

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal