Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Képviselőink: Jaroslav BagačkaVytlači
 

 

A diákok még javában pihennek, az iskola csendes, de az igazgatói irodában már javában zajlanak az egyeztetések, hisz másfél hónap múlva nyakukon a FourFest 12. évfolyama. Jaroslav Bagačka a legrégebben regnáló rimaszombati iskolaigazgatóként immár harmadik ciklusát tölti a városi képviselő-testületben.

 

1989 után

Aki azt hinné, hogy csak az utóbbi években húzódtak el a késő esti órákig a testületi ülések, az téved. Mint Jaroslav Bagačka mondja, a rendszerváltás utáni években, amikor még negyvenöten ültek a testületben, sokszor éjfélig is elhúzódott egy-egy ülés. Ő a VPN (Verejnos proti násiliu – Nyilvánosan az Erőszak Ellen) képviselőjeként került a városi döntéshozók közé, s nagykoalícióban (amelyben az Együttélés is benne volt) alkottak többséget. Bár a város polgármestere Pavel Brndiar személyében baloldali volt, Bagačka szerint az együttműködés kielégítő volt, s ma már úgy emlékszik vissza, nem voltak különösebb súlyosabb konfliktusok. Bár az azt követő időszakokban is próbálkozott bekerülni a testületbe, igaz, a tamásfalai körzetből, de nem járt sikerrel. Másodjára 2010-ben már a Nyugat-lakótelepről, az SDKÚ (Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió) színeiben szerzett mandátumot, s egy ciklus kihagyásával tavaly ősszel harmadjára is sikerült bekerülnie a testületbe. Ugyanaz a körzet, s ugyanaz a párt, bár az SDKÚ mára szinte teljesen eltűnt a politikai palettáról. Bagačka volt képviselőtársával, Sojka Gyulával ellentétben nem is tagja a pártnak, s ahogy mondja, bár a párt az országos politikában marginalizálódott, egyes régiókban még komoly helyi tényezőnek számít. Bagačka nagyobbrészt azonosul a párt jobbközép orientációjával, de ismerve a régió helyzetét, megnyilvánulásai sokszor baloldalibbnak tűnhetnek akár a SMER-SD megnyilvánulásainál is.

 

20 éve vezeti a szakközépiskolát

Jaroslav Bagačka 1999 óta igazgatja a jelenleg Kereskedelmi- és Szolgáltatóipari Szakközépiskola néven működő szakközépiskolát, amelynek ma 510 diákja és 77 alkalmazottja van. Igaz, a diákok létszáma állandóan változik, s ez szervesen összefügg azzal, hogy diákjai jelentős része a szociálisan rossz helyzetben lévő közegből jön, s bizony sokan, akik elkezdik a tanévet, nem is fejezik be. Az iskola kapacitása egyébként 700 diákot bírna el, de akár 800 diákot is tudnának fogadni, igaz, a megye útmutatásai most már pontos keretszámokat határoznak meg, így például jövőre csak nyolc fodrászt vehetnek fel. Bagačka nagyon fontosnak tartja az érettségiző osztályokat, bár tisztában van vele, hogy itt a legnagyobb a konkurencia a városban, s elsősorban a két- és hároméves szakokra van elegendő jelentkező. Egyre több a roma diákjuk, ahogy a magyar anyanyelvű diákok száma is évről évre növekszik, az idén már 38 százalék az arányuk. Folyamatosan felmerült az elmúlt években magyar nyelvű osztályok létrehozása is, de ezt igazából se felülről (a megye vezetése), se alulról (a tantestület) nem támogatta, viszont azokban az osztályokban (főleg a kőműves és más kétéves szakokon), ahová sok olyan diák jelentkezik, akik nem igen bírják a szlovák nyelvet, megpróbálják áthidalni a napi gondokat azzal, hogy az oktatási órákon magyar nyelven is kommunikálnak. Nem egyszerű kérdés ez, akadnak is olykor-olykor vélt vagy valós konfliktusok, de ez, ahogy Bagačka hangsúlyozza, emberi kérdés, s a napi kommunikációban többnyire nincsenek gondok.

 

Egyre nagyobb gondokat okoz a régió szociális helyzete

Az igazgató nagyon büszke azokra a diákjaira, akik nemcsak leérettségiztek, hanem akár vállalkozóként, akár művészként (mint például Petra Kepeňová vagy Botos Béla) értek-érnek el komoly sikereket, de mint mondja, a régió lakosságának változó összetétele miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a szociális problémákra is. Évekig az ő iskolájukban osztották például a legtöbb szociális ösztöndíjat, s akik megbecsülték magukat, s jól is tanultak, azok bizony tisztes ösztöndíjat (akár 80 eurót is vihettek haza havonta). Évente kb. ötvenen érettségiznek, s a munkaügyi hivatalban mintegy 20 százaléka van vezetve. Párhuzamosan évekig igazgatta a Tornaljai Szakközépiskolát is, ahol állítása szerint a rimaszombatinál is bonyolultabb a helyzet, s a diákok túlnyomó hányada szociális eset. Az iskola többnyire olyan szakokat kínál a régió diákságának, amelyre igény is mutatkozna a munkaerőpiacon, az viszont már más kérdés, hogy nem biztos, hogy a minimálbér itt tartja a potenciális munkavállalókat. S még nagyobb napi gondot jelent a romák helyzete, ezt viszont kormányszinten kellene orvosolni, de ahogy Bagačka látja, nem igazán van rá politikai akarat. Ahogy kormányszinten kellene orvosolni a hatalmas regionális különbségeket is. Bagačka szerint az akcióterv kis lépés a megoldás irányába, de messze nem elégséges.  

 

Remek nemzetközi kapcsolatok és FourFest

Bagačka ugyan nem beszél magyarul, mivel Nyustyán született, s Nagytöréken nőtt fel, de három évtizede él Gömörben, a békés együttélés elkötelezett híve, s az iskolája évek óta remek kapcsolatokat ápol magyarországi, csehországi, lengyelországi iskolákkal, de évekig ungvári szakközépiskolákkal is volt kapcsolatuk. Ezek a kapcsolatok sokszor személyfüggőek, mondja Bagačka, aki kiemeli az egri partneriskolával fennálló kiemelkedő kapcsolatokat, de Kazincbarcikával is nagyon jó az együttműködésük, míg Csehországból Kolínban és Poděbradyban vannak jó kapcsolataik, amikor az iskolában járunk, az iskola küldöttsége (szakácsok és barmanok) egy poděbrady-i nemzetközi versenyen vesznek részt, s ahogy mosolyogva megjegyzi, neki is ott lenne jelenése, de már javában készülnek a június 12-én és 13-án 12. alkalommal megrendezendő FourFest-re, amely a nulladik évfolyam miatt ugyan már tizenharmadik alkalommal kerül sorra, s eredetileg csak a partneriskolákra szorítkozott, de amióta felvállalta a megye, azóta immár nemzetközi jelleget ölt, s több szakágban is az ország egyik legnagyobb szakmai megmérettetésének számít. A hivatalos verseny mellett az idén is lesz főzőverseny, mégpedig ezúttal a pirog elkészítésében mérhetik össze tudásukat a partneriskolák, elmarad viszont a hagyományos futballtorna.

 

Van, amikor elkel a hosszútávú koncepció

Bagačkával beszélgettünk a város helyzetéről is. Egészen különleges helyzet alakult ki a választások után, a Merjünk gyorsítani Klub nyolc képviselőjéhez ő is csatlakozott, míg további képviselők egyetértve az értékrendjükkel, támogatják az elképzeléseiket, terveiket. „Nem vagyok egy konfliktusos ember, ezért igencsak zavar a jelenlegi feszült viszony, s meggyőződésem, hogy mindkét félnek engednie kell, s egyedül a tárgyalóasztal mellett érhetünk el eredményeket” – értékeli a jelenlegi helyzetet Bagačka, aki elismeri a polgármester sikereit, de egyetért képviselőtársaival abban, hogy mindent csak a törvények szigorú betartásával lehet megvalósítani. Tudja, hogy a város nehéz anyagi helyzete miatt sokszor a polgármester a legkézenfekvőbb lehetőséget használta ki, de egyetért képviselőtársaival abban, hogy például Kurinc esetében szükséges egy hosszútávú koncepció, hogy értelmesen építkezhessenek a jövő generációt érdekeit is szem előtt tartva. „Az lenne az ideális, ha a 21 képviselő és a polgármester a város legfontosabb dolgait illetően egy irányba menjenek, de sajnos látom az ellenkező jeleket is, amelyek nem sok jóval kecsegtetnek” – mondja. Szerinte a képviselőtársai alaposan felkészültek, s egy-egy testületi ülés előtt részletesen végigbeszélik az egyes napirendi pontokat. „Sokszor az az érzésem, hogy a hivatal csak adminisztratív dolgokat lát el, s nincs víziója a város jövőjéről” – emeli ki Bagačka, aki szerint jóval több energiát kellene az iskolaügybe is fektetnie, amelyet mostohagyerekként kezel a hivatal. „Tudom, nagyon fontos az utak rendberakása és Kurinc is, de valahogy az iskola és a kultúra mintha nem kapna elegendő figyelmet, holott nagyon fontos lenne, hogy az itt élők érezzék azt, hogy ők gömöriek, akiknek fontos ez a régió.”

Beszélgetésünk végén szóba kerülnek a városi lapok is, hisz Bagačka többször is kritikusan nyilatkozott a lapokkal kapcsolatban az elmúlt években. "Bevallom, többen is a lapok megszüntetése mellett illetve magánkézbe adása mellett kardoskodtak, de a többség végül úgy döntött, igenis szükség van a lapokra, csak azt kell biztosítani, hogy azok igazán a város lapjai legyenek, s ne egyes embereké vagy érdekcsoportoké."


 
 

ma 2019.07.22 van

ma Magdaléna névnapja van

Részletes naptár

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal