Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Június műtárgya a Gömör-Kishonti Múzeumban: Tanácsköztársasági Emlékérem 1919-1969Vytlači
 

honapmutargya.jpg

A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum látogatói júniusban az állandó honismereti kiállítás keretén belül a Magyar Tanácsköztársaság (1919-1969) emlékérméjét tekinthetik meg. Az emlékérme 2019. június 30-ig lesz látható a Hónap műtárgya nevű prezentációs tevékenység keretén belül, mely a gazdag múzeumi gyűjtemény kiegészítését szolgálja.

Az első világháborút követően a Csehszlovákia és Magyarország közötti Gömört érintő megyei területrendezés kérdésköre kapcsán 1918 és 1920 között némi remény csillant fel a vármegye területének egybentartására a Tanácsköztársaság kikiáltása után. Itt állt elő az a paradox helyzet, hogy míg a világháború idején nem vált aktív harcterületté Gömör, addig az 1919. március 21-én megalakult Magyar Tanácsköztársaság ideje alatt néhány hétig igen. Folyó év április 27-én a cseh-szlovák hadsereg egységei átlépték az ideiglenes demarkációs vonalat és támadást indítottak a Tanácsköztársaság ellen. Az intervenciós csapatokkal szemben megindult Magyar Vörös Hadsereg 1919 májusában fokozatosan a vármegye majdnem teljes egészét visszafoglalta, a helyi lakosság pedig – a baloldali szocialista eszméket figyelmen kívül hagyva – az anyaországhoz való visszacsatolás reményében üdvözölte őket, vagy beállt közéjük. A Vörösök észak felé indították meg a támadást és sikerült visszanyomniuk az ellenséget a Tiszolc-Jolsva-Rozsnyó települési láncig. Rimaszombat megyeszékhelyre május 31-én vonultak be, melyre az alispáni hivatal rögtön beszüntette hivatali tevékenységét. Nyolc nappal később mind a csehszlovák csapatok, mind a hivatalnoki gárda elhagyta a várost. Gömör-Kishont vármegye és az egykori megyeszékhely ez idő tájt Direktórium felügyelete alatt állt. Rimaszombatban a 39. dandárparancsnokság székelt, a közigazgatást a városi Munkástanács irányította Rothbard Emil katonai városparancsnok vezetésével. A város politikai életét a Magyar Kommunista Párt szervezete diktálta. A területi sikereket nem sokáig élvezhette a magyar fél: még folyó év júniusában válaszreakcióként megszületett Clemenceau jegyzéke, melyben a francia miniszterelnök végérvényesen kijelölte Magyarország határait, s megkezdődött az ismételt cseh-szlovák területfoglalás. A Magyar Vörös Hadsereg utolsó egységei július 5-én hagyták el Rimaszombatot, .

Az esemény emlékére 1969-ban, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Tanácsköztársaság kérészélete alatt aktív tevékenységet folytató párttagjainak – határon innen és túl - ún. Tanácsköztársasági Emlékérmet adományozott lojalitásuk elismeréseként. Ennek egy példánya ma a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum történeti gyűjteményét gazdagítja – tájékoztatta portálunkat Kerényi Éva, a Gömör-Kishonti Múzeum történésze.


 
 

ma 2019.08.18 van

ma Elena, Helena névnapja van

Részletes naptár

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal