Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

Rimaszombat

Auschwitzake lagerura, Kothe sas amare roma... (Auschwitzi lágerek. Ott voltak a cigányaink...) Vytlači
 

porraimos-baraca.jpg

„Auschwitzi lágerek. Ott voltak a cigányaink. Ahogy ott ültek, felnéztek az égre és sírva imádkoztak Istenhez” – ezt a gyönyörű roma hallgatót, Lakatos Mónika előadásában hallgathatta az a maréknyi ember, aki eljött Baracára augusztus 7-én a roma Holokauszt (Porraimos) emléknapjára. A községi hivatal előtt álltunk, a frissen nyírt gyepen, tekintetünk pedig a kopjafára szegeződött.

Ahogy elhallgatott a zene, Szajkó Richárd, Baraca polgármestere vett mikrofont a kezébe. Mögötte szinte roskadozott a zászlótartó talp, mivel a roma lobogó mellett, kéz a kézben büszkén feszített a szlovák, a zsidó és az Európai Unió zászlója is. Beszédében üdvözölte a jelenlévőket, és tovább adta a szót Váradi Istvánnak, aki a Közös Erővel Gömör Felvirágozásáért (Spoločnými Silami za Rozkvet Gemera) és az Uno Rom civil szervezetet képviselte. Váradi felidézve az akkori szomorú eseményeket, elmondta, hogy 1935 november 26-án, a náci Németország a romákat ugyanabba a kategóriába sorolta mint a zsidókat, vagyis a fajilag tiszta ország ellenségeként definiálta őket. Beszélt arról, hogyan deportálták el roma testvéreinket Auschwitzba, és hogy gázosították el őket 1944 augusztus 2. éjszakáján.

Vavrek István, parlamenti képviselő a virágokkal való törődést hasonlította az emberekkel való törődéshez. A virágok különböző színűek, éppúgy, mint ahogy mi emberek sem vagyunk egyformák. Ahogy a nárcisz vagy az ibolya igényli a törődést, ugyanúgy mi emberek is, legyen az roma, szlovák, bőrszíne fekete vagy sárga.

Rado Ščuka roma politikus beszélt a nagyapjáról, aki harcolt a fronton, a dédnagyapjáról, aki Tapolyhanusfalván (Hanušovce nad Topžou) került munkatáborba az akkori szlovák állam törvényeinek következtében. A sort Horváth Csaba beszéde zárta, aki egy túlélő, Sárközi Júlia visszaemlékezéseiből idézett. Sárközi visszaemlékezéseiben leírta, hogy aki vizet kért, az golyót kapott. Aki lemaradt, annak szétverték az agyát puskatussal. Aki terhes volt, kegyetlenségből hagyták, hogy megszüljön, csak utána lőtték hátba, és ott hagyták.

A koszorúzás után Horváth Csaba roma aktivistával, a Közösen Gömör Felvirágoztatásáért szervezet alapítójával, az Opre Roma mozgalom szülőatyjával beszélgettünk.

  • Hányadik megemlékezést tartották most Baracán, és kinek a jóvoltából jöhetett ez létre?
  • 2015-ben volt az első megemlékezés, amely a baracai polgármester jóvoltából jött ez létre, aki saját pénzből csináltatta a kopjafát. A munkát egy hanvai úriember, Szajkó Tamás vállalta, aki nem mellesleg roma származású, kiváló fafaragó.
  • A beszédedben figyelmeztetted a romákat arra, hogy ne engedjék, hogy a történelem ismételje önmagát. Mit gondolsz, jó úton haladnak a romák?
  • A beszédemben sajnos nem említettem azt, hogy ezeken a megemlékezéseken nem csak roma aktivistáknak, vagy roma vezetőknek kellene, hogy részt vegyenek. Sajnos a roma közösségből hiányzik az identitástudat, ezt az is mutatja, hogy az ilyen megemlékezéseken nagyon kevesen vannak. – nézett körbe a jelenlévőkön Csaba. A romák tudatában vannak, hogy mint az országunkban, mint Európában erősödnek a szélsőséges náci csoportok, félnek is ettől, de mindezek ellenére sem félelmüknek, sem egyet nem értésüknek nem adnak hangot. Mi hiába leszünk azok, akik hangot adnak a nemtetszésüknek, teszem azt, a roma ellenes támadásokkal kapcsolatban, ha nem áll senki a hátunk mögé. A figyelmeztetésem nem csak arról szólt, hogy konstatáltam a helyzetet, hanem arról is, hogy felkérjem őket arra, hogy együtt, közösen mutassuk ki nemtetszésünket és együtt próbáljunk elérni valamit.
  • A beszédedben is említett „zöld felsős traktoristák” előszeretettel szerveznek nyílt akciókat a romák ellen, ahol gyűlöletet szítanak. Hogy lehet védekezni ezen jelenségek ellen?
  • A beszédemben is említett stratégián már keményen dolgozunk, de tervezünk jövőre egy országos szintű megemlékezést, ahol minél több roma politikus, aktivista és polgár jelenlétével számolunk. Le szeretném továbbá szögezni, hogy az Opre Roma nem csak a romákat szeretné maga köré gyűjteni. Mi az országért és Európáért szeretnénk tenni valamit, és ebben minden emberre szükségünk van, legyen az magyar, szlovák, zsidó vagy roma.

Megkérdeztük Szajkó Richárdot, Baraca polgármesterét is, miért tarja fontosnak a megemlékezést a Porraimosra.

  • Ha jól számolom, négy évvel a megválasztása után készíttette a kopjafát, és ugyanabban az évben megtartották az első megemlékezést is. Tiszteletre méltó gesztus volt, hogy saját pénzéből tette ezt meg. Mi motiválta arra, hogy megtegye ezt a lépést?
  • Míg nem volt Baracán megemlékezés, Rimaszombatba jártunk leróni a kegyeletünket, a Kökény Béla által szervezett eseményre. Úgy gondolom, hogy nekünk, roma vezetőknek kutya kötelességünk megragadni minden alkalmat, hogy foglalkozzunk a romákkal, akár egy megemlékezés alkalmával is.
  • Fél attól, hogy a jelen politikai helyzetet tekintve átkúszik a jelenbe az, amiről ma megemlékeztünk?
  • Bevallom, félek! Azért harcolunk nap mint nap a Közösen Gömör Felvirágoztatásáért szervezettel, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát! Véleményem szerint először meg kell értetnünk az emberekkel a Porraimost, hogy őszintén és hitelesen tudjunk fellépni a megismétlődése ellen. Jómagam rengeteg filmet néztem, könyvet olvastam a témáról, hogy közel engedjem magamhoz és bizonyos mértékben fel tudjam dolgozni. A jövőben tervezünk egy kirándulást a szervezettel, amely keretében a romák elzarándokolhatnak Auschwitzba, hogy még jobban megértsék a kegyetlenségeket.

Lovas Kálmán

 

 

 


 
 

ma 2019.08.18 van

ma Elena, Helena névnapja van

Részletes naptár

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal