Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná

ÁÉR

Rimaszombat város tulajdonával való gazdálkodás és kezelés alapszabályairól

Účinnos: 24.3.2008

Rimaszombat város 88/2008 számú
általános érvényű rendelete
Rimaszombat város tulajdonával való gazdálkodás
és kezelés alapszabályairól

A rimaszombati Városi Képviselőtestület a a Tt. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló törvénye 11. §-a, a 4. bekezdés a/ pontja alapján, a későbbi változások és kiegészítések hangzásában és a SZNT rendelete, a Tt. 138/1991 számú, a községi tulajdonról szóló törvényének 9. §-a alapján a későbbi változások és kiegészítések hangzásában, (a továbbiakban csak városi képviselőtestület) kiadja

Rimaszombat város tulajdonával való gazdálkodás és kezelés alapszabályait.


1. cikkely

Bevezető rendelkezések

(1) Rimaszombat város (a továbbiakban csak város) az illetékes jogi előírások és ezen
általános érvényű városi rendelet feltételei alapján, önállóan gazdálkodik és kezeli saját tulajdonát, saját tulajdonjogait és pénzbeli forrásait1/.

(2) A városi képviselőtestület a Tt. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló
Törvénye, a 11. § 4. bekezdés a/ pontja alapján, a későbbi változások és kiegészítések hangzásában, saját maga határozza meg a város tulajdonával és az általa használt állami tulajdonnal való gazdálkodás és annak kezelése alapelveit, jóváhagyja ezen tulajdon kezelésével összefüggő legfontosabb feladatokat és ellenőrzi a vele történő gazdálkodást.

(3) A város polgármestere a Tt. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló
törvénye 13. §-a a 5. bekezdése alapján, a későbbi változások és kiegészítések hangzásában, a város tulajdonjogi viszonyainak törvényes képviselője.


2. cikkely

Az érvényesség terjedelme

(1) A város tulajdonával való gazdálkodás és kezelésének alapelvei rendezik és
pontosan meghatározzák a város tulajdonát, annak kezelését, a tulajdon megszerzését és eladását, a tulajdon jogi vagy fizikai személy használatába adását, a tulajdon gondnokságát, a fölösleges és kihasználatlan tulajdon kezelését valamint az értékpapírok kezelését.

(2) Ez az általános érvényű rendelet vonatkozik a jogi és fizikai személyekre, akiknek
városi tulajdon van gondnokságba vagy használatba adva a gondnokság végrehajtását jóváhagyó szerződés, bérleti szerződés, kölcsönbe adási szerződés alapján vagy ezt a tevékenységet hajtják végre mandátumi, megbízatási vagy egyéb, a várossal megkötött szerződések terjedelmében

3. cikkely

A városi szervek és a város által kialakított szervezetek
rendelkezési joga a városi tulajdon kezelésénél

(1) A város tulajdonának kezelésénél rendelkezési joga van:
a) a városi képviselőtestületnek,
b) a város polgármesterének,
c) a város által kialakított és szervezett intézmények igazgatóinak.

4. cikkely

A város tulajdona

(1) A város tulajdonát képezik:

a) ingó és ingatlan tárgyak, amelyek sajátos előírások értelmében a Szlovák Köztársaság tulajdonából átmennek a város tulajdonába,
b) azok a tárgyak, amelyek megvásárolás, ajándékozás és szokásos gazdálkodás útján a város tulajdonába kerülnek,
c) tulajdonjogok, beleértve a keresleteket,
d) értékpapírok,
e) haszonrészesedés kereskedelmi társulásokban, ahol a város társtulajdonos,
f) egyéb tulajdonjogok,
g) költségvetési és költségvetésen kívüli pénzeszközök.


(2) A tulajdon lehet a város társtulajdonában más községgel vagy várossal, illetve más
jogi vagy fizikai személlyel2/.

(3) A város tulajdonát azok a dolgok képezik, amelyek átmentek a város tulajdonába a Tt.
138/1991 számú, a községi tulajdonról szóló törvény alapján, a későbbi változások és kiegészítések hangzásában, amelyek a város tulajdonába saját tevékenysége keretén belül kerülnek olyan tevékenységek végrehajtásával a Tt. 369/1990 számú, a községi szervezetekről szóló törvény (a későbbi előírások hangzásában) értelmében és olyan dolgok, amelyeket a város egyéb előírások alapján szerez.

(4) A város tulajdont szerezhet vásárlással, ajándékozással, állami szervek határozatával,
saját beruházási és vállalkozási tevékenységével.

(5) A város tulajdonát kötelesek a város szervei (a városi képviselőtestület és a
polgármester) fejleszteni, védeni és felértékelni. Kötelesek főleg:

a) megfelelően gazdálkodni a város tulajdonával és a gondnokságukra bízott állami tulajdonnal, a város és lakosainak fejlesztése érdekében, valamint az életkörülmények alakítása és védelme érdekében,
b) védeni a tulajdont megrongálás, megsemmisítés, elvesztés vagy a velük történő visszaélés ellen,
c) minden jogos módszert kihasználni a tulajdon megvédésére, beleértve saját jogaikhatásukon belüli alkalmazását vagy jogosult érdekeik képviseletét az illetékes szervekkel szemben,
d) sajátos előírások betartásával vezetni a tulajdon nyilvántartását,
e) a szerzett tulajdon célirányos felhasználásának betartását a sajátos előírások alapján, ha a képviselőtestület általános érvényű rendelet alapján vagy sajátos előírásokkal nem határoz másképp,
f) a város tujaldonát a törvény és ennek a rendelet előírásaival összhangban kezelni.

(6) Az 5. bekezdésben felsorolt kötelességek mértékletesen alkalmazandók a jogi és
fizikai személyekre, akik a városi tulajdont használják.

(7) A város tulajdonát föleg közügyi célokra lehet használni, vállalkozási
tevékenységre és a városi önkormányzat feladatainak végrehajtására. A közügyeket szolgáló tulajdon (főleg a helyi közutak és egyéb közterületek), a nyilvánosságnak hozzáférhetőek és szokásos módon kell azokat használni, hacsak azok használatát a város nem korlátozta. A tulajdon használatáért helyi adót és illetéket lehet kiróni az általános érvényű városi rendelet értelmében, ugyanúgy a többi általános érvényű előírások értelmében.

5. cikkely

A városi tulajdon megszerzése

(1) A város a következő képpen szerezhet tulajdont:

a) az SZK-ról átvitt tulajdonjoggal az SZNT rendelete, a Tt. 138/16991 számú törvénye és egyéb törvények értelmében,
b) megvásárlással,
c) cserével,
d) megtartással,
e) ajándékozással,
f) kezesség vagy biztosíték realizálásával,
g) végrendelkezési örökséggel,
h) kamatozással vagy egyéb felértékeléssel,
i) saját kivitelezői és egyéb beszerzészi tevékenységgel,
j) a városi kereskedelmi társulások vállalkozási tevékenységével, illetve részesedéssel más fizikai vagy jogi személyek kereskedelmi társulásaiban,
k) árverezéssel.

(2) Ingó tulajdon megszerzését a város polgármestere és a város álatal megalakított
költségvetési és hozzájárulási szervezetek igazgatói hagyják jóvá, összhangban a jóváhagyott költségvetéssel, 500 000,- Sk összeg értékéig egy dologgal kapcsolatban..

(3) Ingó tulajdon megszerzését 500 000,- Sk összegen felül egy dologgal kapcsolatban a
városi képviselőtestület hagyja jóvá.

(4) Ingatlan tulajdon megszerzését a városi képviselőtestület hagyja jóvá4/.

6. cikkely

A városi tulajdon átvitele

(1) A város ingó tulajdonának eladását más személyeknek jóváhagyja:

a) a polgármester 100 000,- Sk értékig
b) a városi képviselőtestület 100 000,- Sk feletti értékben
Az ingó tulajdon értéke a beszerzési áron van feltüntetve, mégpedig egy darab tulajdonért, egy leltári számért vagy egy tulajdon összességéért.

(2) Az ingatlan tulajdon szerződéses alapon történő átvitelét (eladás, vásárlás, csere) a
városi képviselőtestület hagyja jóvá.

(3) A városi képviselőtestüet a kérelmező kérvénye alapján, a polgármester javaslata vagy
a városi képviselő szervek javaslata alapján a város ingatlan tulajdonának átvitelét jóváhagyhatja a következő módszerekkel:

a) árverezéssel (összhangban a város Árverezési rendszabályával),
b) nyilvános pályázattal,
c) versenypályázattal,
d) közvetlen átvitellel a kérelmezőnek.

(4) A város nem viheti át saját vagyonának tulajdonjogát nyilvános pályázat kiírása
nélkül fizikai személyre, aki Rimaszombat városában:

a) polgármester,
b) a városi képviselőtestület képviselője,
c) a város által alakított vagy szervezett jogi személy hivatalos képviselője vagy hivatalos szervének tagja,
d) a városi hivatal elöljárója,
e) a város alkalmazottja,
f) a város főellenőre,
g) az a/ és f/ pontok alatt felsorolt személyek közeli hozzátartozója.5/

(5) A város nem viheti át saját vagyonának tulajdonjogát nyilvános pályázat kiírása
nélkül olyan jogi személyre sem, amelynek alapítója, kereskedelmi rész tulajdonosa, hivatalos szerve vagy hivatalos szervének tagja, az igazgatóság, a végrehajtó illetve felügyeleti szervek tagjaként a 4. bekezdésben felsorolt személy. Ez nem érvényes akkor, ha jogi személyről van szó, melynek alapítója a város vagy amelyben a városnak kereskedelmi részesedése van.6/

(6) Nyilvános pályázaton kívül a város a 4. bekezdésben felsorolt fizikai személyre
átviheti a tulajdont, éspedig:

a) sajátos előírások alapján lakást és földtulajdont,
b) saját tulajdonában lévő építményhez tartozó telket,
c) a városi vagyon részesedését, mellynél törvényes elővásárlási jog van érvényesítve,
d) ingó tulajdont, melynek maradék értéke kevesebb mint 50 000,- Sk.7/

(7) Az ingatlan tulajdonjog átvitelének javaslatát a Városi Hivatal tulajdonjogi osztálya
terjeszti elő, összhangban a városi képviselőtestület tárgyalási napirendjével.

(8) Minden ingatlan tulajdon eladását a jóváhagyásra előterjesztés előtt a városi képviselőtestületbe, jóváhagyás végett megtárgyalják a következő bizottságok: a vállaákozói tevékenységi-, a kereskedelmi- és a lakás bizottság, szolgáltatások és idegenforgalmi bizottság, valamint az építkezési, területi tervezési és közlekedési bizottság, esetleg a Városi Hivatal más, a tárgyban illetékes bizottsága.

(9) A városrészek bizottságai hozzáállást foglalnak a városi tulajdonjog átvitelének, bérbeadásának esetleg kölcsönzésének javaslatához. Ha a városrészek bizottságai a kérvény előterjesztésétől számított 30 napon belül nem foglalnak állást a javaslathoz, az ő állásfoglalásukat jóváhagyónak tekintik.

(10) A város tulajdonában lévő ingatlan tulajdon árát szakértői vélemény alapján kell meghatározni sajátos előírások alapján. A szakértői vélemény által megállapított árat minimálisnak kell tekinteni, ha a városi képviselőtestület nem határoz másképp.

(11) A város tulajdonában lévő földterületek eladásánál, amelyek építkezésre vannak meghatározva, a következő alapelveket kell figyelemmel venni:

a/ a vevő kötelezi magát, hogy az építkezést elkezdi 2 éven belül a vásárlási szerződés
alírásától számítva,
b/ a vevő kötelei magát, hogy az építkezést az építkezési engedéllyel megszabott időben
befejezi,
c/ a vásárlási szerződésbe be kell iktatni a vissszavásárlás jogát a város részéről.

(12) Ha a városi képviselőtestület határoz a városi tulajdon átviteléről nyilvános kínálattal vagy versenypályázattal, akkor a végrehajtás módját a városban szokásos módon kell végrehajtani, pl. kifüggesztéssel a város hivatalos tábláján, a város internetes oldalán, esetleg más városi vagy regionális sajtóban, indokolt esetekben egész szlovákiai hatáskörű sajtó vagy médiumokban, és ezt minimálisan 14 nappal az előtt az időpont előtt, amíg javaslatokat lehet tenni.

(13) A nyilvános verseny minimálisan a következő feltételeket kell hogy tartalmazza:

a/ a kiválasztási verseny kihirdetőjét,
b/ az ingatlan tulajdon közelebbi meghatározását, amely a pályázati verseny tárgyát képezi
(beleértve az ingatlan tulajdon lehetséges felhasználását a területi terv, illetve a város
főellenőre által megállapított szabályozási rendeletek alapján),
c/ a javaslatok tartalmát és beadásuk feltételeit,
d/ egyéb feltételeket (a kihirdető jogát el nem fogadni semmilyen javaslatot, a javaslók jogát jelen lenni a javaslatok felbontásánál, a javaslatok beadásának módját, az eladás tárgya megtekintének időpontját).

(14) A város polgármestere kijelöli a bizottságot, amely páratlan tagokból áll és amelynek tagjai közül minimálisan ketten a városi képviselőtestület tagjai, az ingatlan tulajdon kezelőjének megbízottja és az illetékes osztály képviselője.

(15) A bizottság szervezi meg a kiválasztási verseny lefolyását, kiértékeli az ajánlatokat, megállapítja a győztest és a többi javaslók sorrendjét és a végrehajtott pályázati verseny lefolyásáról jegyzőkönyvet készít.

(16) A pályázati verseny akkor érvényes, ha javaslatokat legalább két olyan javasló tesz, aki megfelel a kihirdetett feltételeknek. Ha javaslatot csak egy javasló nyújt be, aki megfelel az előírt feltételeknek, akkor a bizottság ajánlhatja az ingatlan tulajdon eladását vagy a város polgármesterének javasolhatja új pályázati verseny kiírását.

(17) A bizottságnak jogában áll visszautasítni minden javaslatot.

(18) A város fenntartja magának a jogot, hogy a vásárlási szerződést a pályázati versenyben a következő helyen végzett érdeklődővel köti meg, ha a pályázati verseny győztese a meghatározott időpontban nem írja alá a vásárlási szerződést vagy kijelenti, hogy nincs érdekében a vásárlási szerződést aláírni. Ilyen esetben a város jogában áll új pályázati versenyt kiírni.

(19) Ha a vásárló okaiból nem jön létre a vásárlási szerződés aláírása 60 napon belül a városi képviselőtestület jóvágygyása után, akkor a városi hivatal javasolhatja a verseny érvénytelenítését a legközelebbi városi képviselőtestületi ülésen.

(20) Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak sajátos törvény alá tartozó vagyon eladására (a Tt. 182/1993 számú, a lakási és nem lakási helyiségek eladásáról, a törvény érvényes hangzásában).

7. cikkely

A városi tulajdon bérbeadása és kikölcsönzése

(1) A város és a város tulajdonával gazdálkodó szervezetek jogosultak a tulajdont fizikai vagy jogi személyeknek bérbe vagy kölcsönbe adni.

(2) A város tulajdonát más személy ideiglenes használatára a következő módon lehet adni:

a/ bérleti szerződés alapján,
b/ kölcsönzési szerződés alapján.

(3) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell főleg a vagyon meghatározását, használatának
módját és idejét, a bérleti összeget, beleértve a bérleti össszeg magasságának változásának határozatát, ha az árelőírások megváltoznak vagy az alapító által elfogadott normák, a bérbevevő felelőssége, a szerződési feltételek megszegéséért járó büntetések és a szerződés felmondásának módja ezt megköveteli. A bérbeadó nemjogosult a bérbe adott tulajdont harmadik személynek felkínálni a bérbe vevő írásos beleegyezése nélkül.

(4) A kölcsönzési szerződésnek tartalmaznia kell főleg a vagyon meghatározását és a bérbeadási időt, a bérbeadás célját, a bérbevevő felelősségét arról, hogy a kibérelt vagyont saját terhére fogja fenntartani és fejleszteni, valamint a büntetéseket is a szerződésben meghatározott feltételek megszegéséért és a szerződés felbontásának módjáért. A kölcsönbeadó nem jogosult a kölcsönbe adott tulajdont harmadik személynek felkínálni a kölcsönbe vevő írásos beleegyezése nélkül.

(5) A városi tulajdon használatát más személyre átruházni a 2. bekezdés szerint meg lehet
valósítani:

a/ a városi tulajdon iránt érdeklődő személy írásos kérvénye alapján,
b/ pályázati versennyel, amelyet a vagyon gondnoka vagy bérlője valósít meg a Városi
Hivatal képviselőjének jelenlétében.

(6) A városi tulajdon átvitele más személyre további használatra elsődlegesen pályázati
versennyel megy végbe, miközben a gondnok és a bérlő kötelesek a várossal együttműködve megállapítani a verseny feltételeit és kritériumait.

(7) A pályázati verseny kihirdetéséről a város polgármestere határoz az illetékes városi vagyon kezelője vagy bérlője javaslatára vagy a kérvényező kérelme alapján az ingatlan tulajdon bérbeadására, a VK illetékes bizottságaiban történő megtárgyalás után.

(8) A pályázati verseny célja a legmegfelelőbb ajánlat biztosítása. A verseny feltételeit a városban szokásos módon kell kihirdetni, pl. kifüggesztéssel a város hivatalos tábláján, a város internetes oldalán, esetleg más városi vagy regionális sajtóban, indokolt esetekben egész szlovákiai hatáskörű sajtó vagy médiumokban, és ezt minimálisan 14 nappal az előtt az időpont előtt, amíg javaslatokat lehet tenni.

(9) A pályázati verseny a következő minimális követelményeket tartalmazza:

a/ az ingatlan tulajdon pontos megnevezése, amely a kiválasztási verseny tárgya,
b/ a bérleti összeg minimális értékének megjelölése a bérbeadandó tulajdonért m2-enként egy
évre,
c/ egyéb feltételeket (pl. a megtekintés időpontját, a javaslatok beadásának módját és idejét, a
kihirdető jogát visszautasítani minden javaslatot stb.).

(10) A város polgármestere kijelöli a bizottságot, amely páratlan tagokból áll és amelynek tagjai közül minimálisan ketten a városi képviselőtestület tagjai, az ingatlan tulajdon kezelőjének megbízottja és az illetékes osztály képviselője.

(11) A bizottság szervezi meg a kiválasztási verseny lefolyását, kiértékeli az ajánlatokat, megállapítja a győztest és a többi javaslók sorrendjét és a végrehajtott pályázati verseny lefolyásáról jegyzőkönyvet készít.

(12) A pályázati verseny érvényes, ha javaslatokat legalább két olyan javasló tesz, aki megfelel a kihirdetett feltételeknek. Ha javaslatot csak egy javasló nyújt be, aki megfelel az előírt feltételeknek, akkor a bizottság ajánlhatja az ingatlan tulajdon eladását vagy a város polgármesterének javasolhatja új pályázati verseny kiírását.

(13) A bizottságnak jogában áll visszautasítni minden javaslatot.

(14) A város fenntartja magának a jogot, hogy a vásárlási szerződést a versenyben a következő helyen végzett érdeklődővel köti meg, ha a pályázati verseny győztese a meghatározott időpontban nem írja alá a vásárlási szerződést vagy kijelenti, hogy nincs érdekében a vásárlási szerződést aláírni. Ilyen esetben a város jogában áll új nyilvános pályázati versenyt kiírni.

(15) A bérleti szerződések és a kölcsönzési szerződések és azok mellékleteinek megkötése a város polgármesterének, a város által kialakított és létrehozott szervezetek igazgatóinak hatáskörébe tartozik, ennek a cikkelynek 18. pontjában feltüntetett hatáskörök alapján.

(16) A szerződés egy példányát kötelesek a város által kialakított és létrehozott szervek átadni a VH jogi és tulajdonjogi osztályának és kötelesek a szerződéseket kiértékelni a városnak benyújtott évi jelentések keretén belül.

(17) A szerződésekben feltüntetett feltételek teljesítését kötelesek biztosítani és figyelemmel kísérni a város által kialakított szervezetek és a VH szervei.

(18) Határozat a városi tulajdon bérbeadásáról, albérletbe adásáról és kölcsönbe adásáról

a) a város polgármestere határoz, ha:

1. a városi hivatal gondnokságában lévő vagyon bérbe- vagy kölcsönbe adásáról van szó, ha a bérbe- vagy kölcsönbe adás időszaka nem haladja meg az 5 éves időszakot,
2. a városi hivatal gondnokságában lévő vagyon bérbe- vagy kölcsönbe adása meghatározatlan időre szól,
3. a városi hivatal gondnokságában lévő vagyon bérbe- vagy kölcsönbe adása meghatározott időre szól, ha a bérbe- vagy kölcsönbe adás időszaka nem haladja meg az 5 éves időszakot,
4. a földterületek bérbeadásáról van szó vállalkozási tevékenységre, földművelési termelésre, kertészeti célokra és egyéb kihasználásra 10 000 m2 területig.
Ingó vagy ingatlan tulajdon bérbe- vagy kölcsönbe adása esetében szükséges a vállalkozási tevékenységi, kereskedelmi, lakásügyi, szolgáltatások és idegenforgalmi bizottságok jóváhagyása, illetve egyéb a tárgyban illetékes Városi Hivatal bizottságának és a Városi Tanács véleményezése.

b) a városi képviselőtestület hoz határozatot:

1. ha a város ingó tulajdonának bérbeadásáról vagy kölcsönzéséről van szó, ha a bérbeadás vagy kölcsönzés időszaka meghaladja az 5 évet,
2. ha a város ingatlan tulajdonának határozott időre szóló bérbeadásáról vagy kölcsönzéséről van szó, ha a bérbeadás vagy a kölcsönzés időszaka meghaladja az 5 évet,
3. ha mezőgazdasági földterületek, erdőterületek és egyéb vállalkozási célokra, mezőgazdasági termelésre stb. szóló területről van szó 10 000 m2 terület felett.

c) a város által kialakított és létrehozott szervezetek igazgatói:

1. ha a gondnokságuk alá helyezett ingó vagy ingatlan városi tulajdon bérbeadásáról vagy kölcsönzéséről van szó, ha a bérbeadás vagy kölcsönzés nem haladja meg az 5 éves időszakot,
2. ha rövid időtartamú (egyalkalmi) gondnokságukra, illetve általuk bérelt ingatlan tulajdon bérbeadásról vagy kölcsönzésről van szó, mely rövidebb mint 7 nap,
3. ha a város ingó vagy ingatlan tulajdonának határozatlan időre szóló bérbeadásáról vagy kölcsönzéséről van szó,
4. ha a gondnokságuk alá helyezett irodai vagy nem lakási helyiségek határozatlan időre szóló bérbeadásáról vagy kölcsönzéséről van szó, a város polgármesterének előzetes hozzájárulásával.
Az 1. és 3. pontok alatt felsorolt ingó és ingatlan városi tulajdon bérbeadása vagy kölcsönzése esetében szükséges a vállalkozási tevékenységi, kereskedelmi, lakásügyi, szolgáltatások és idegenforgalmi bizottságok jóváhagyása, illetve egyéb a tárgyban illetékes Városi Hivatal bizottságának és a Városi Tanács véleményezése.
A javaslatot az átvitt tulajdon használatára az előző bekezdés alapján a városi szervezet terjeszti elő a Városi Hivatal tulajdonjogi osztályának, amely ezeknek az alapelveknek az értelmében kikéri az illetékes bizottságok véleményét és megtárgyalás végett a városi szervek elé terjeszti..

e) az alapiskolák, Relax -Szabadidő Központ és a Művészeti Iskola igazgatói:

1. a tulajdont, lehet ez bérbevett tulajdon is, melyet a város szerzett nevelési-oktatási
célokra és a költségvetési szervezet gondnokságára lett bízva, ha ideiglenesen ki nem
használt tulajdonról van szó, de amelyet a jövőben a szervezet feladatainak teljesítésére
fognak használni,
2. az iskolák és az önrendelkezéssel jogosult iskolai létesítmények kötelesek az
iskolaépületek és helyiségek, az iskolához tartozó területek és iskolai létesítmények
bérbeadási és kölcsönzési szerződésének javaslatát jóváhagyás végett a városhoz
továbbítani. Az iskolaépületek és helyiségek, az iskolához tartozó területek és iskolai
létesítmények meghatározott időre történő bérbeadását illetve kölcsönzését 7 naptól
tovább nem tartó, egyalkalmú akció keretén belül az iskola igazgatója hagyja jóvá.

8. cikkely

A városi tulajdon gondnoksága

(1) A város saját tulajdonát gondnokságra bízhatja olyan költségvetési vagy hozzájárulási szervezetnek, melynek megalapítója a város vagy a városra ment át szervezési hatásköre sajátos előírások értelmében.8/
A vásosi tulajdon gondnoksága alatt a tulajdon jogos tartása, használata, haszonbevétele és a vele való bánásmód értendő, összhangban a Tt. 138/1991 számú törvény későbbi hangzásával és összhangban a városi tulajdon kezeléséről elfogadott előírásokkal. A városi tulajdon gondnokságának átviteléről a város polgármestere határoz.

(2) A város az általa kialakított szervezetek gondnokságára azt a tulajdont bízza, amely szükséges ezeknek a szervezeteknek feladataik teljesítéséhez tevékenységük tárgya alapján.

(3) Minden jogi intézkedésnek a város tulajdonával való bánásmód keretén belül írásban kell véghezvinni, másképp érvénytelenek.

(4) Az 1. bekezdés alapján gondnokságba adott tulajdon átvitelét a városi tulajdon átviteléről szóló szerződés alapján kell véghezvinni. A szerződésben a tulajdont pontosan meg kell határozni, beleértve annak értékét is. A szerződést az illető gondnok készíti el, aki a tulajdon gondnokságát biztosította annak átadása előtt.

(5) A város szerződést köthet tulajdonának gondnoksága végrehajtásáról kereskedelmi társulattal vagy egyéb jogi személlyel. A szerződésnek tartalmaznia kell a tulajdon felhasználásának célját, a gondnokság végrehajtásának időtartamát valamint a szerződő felek jogait és kötelességeit, beleértve a város jogát a szerződés felbontásáról. A város nem jogosult ennek a jogi személynek jóváhagyni a zálogosítási jog érvényesítését a városi tulajdonra és semmiféle egyéb terhelésre.9/ A gondnokság végrehajtásáról szóló szerződés a városi képviselőtestület jogkörébe tartozik, kivételt képeznek a város tulajdonát képező, lakástömbökben lévő lakások, ahol a Tt. 182/1993 számú törvény értelmében kell eljárni.

(6) Az olyan tulajdon gondnokságát, amelyet a város nem adott semmilyen saját szervezetének a gondnokságába, a rimaszombati Városi Hivatal közvetítésével hajtja végre.

9. cikkely

A város által kialakított szervezetek jogai és kötelességei
a városi tulajdon gondnoksága végrehajtásánál

(1) A városi tulajdon gondnokságát azok a költségvetési és hozzájárulási szervezetek hajtják végre, amelyeket a város mint jogi személyeket alakított meg (a továbbiakban csak gondnok). A szervezet hivatalos képviselője a szervezet igazgatója, akit a városi képviselőtestület illetve a város polgármestere nevez ki.

(2) A városi tulajdon gondnoksága a gondnok jogainak és kötelességeinek összessége a
tulajdon azon részéhez, melyet a város reá bízott.

(3) A városi képviselőtestület ellenőrzési tevékenységét ezekkel a szervezetekkel szemben a városi főellenőr hajtja végre.10/

(4) A gondnok jogában áll és kötelessége a városi tulajdont olyan feladatok teljesítésére felhasználni, amelyek tevékenységi tárgyukat képezik, vagy azzal kapcsolatosak és ezeknek az alapszabályoknak értelmében kell a tulajdont kezelni.

(5) A város tulajdonát a gondnok, akinek szerződéses alapon volt kezelésére bízva a tulajdon, köteles a szokásos módon leltárba vezetni, kivételt képeznek az előző cikkelyekben feltüntetett kötelezettségek.

(6) A szerződésnek a városi tulajdon átviteléről a gondnok kezelésébe, írásban kell megtörténnie és tartalmaznia kell:

a) a tulajdon megnevezését,
b) a tulajdon gondnoksága átadásának napját,
c) az átadandó tulajdon beszerzési értékét és a maradék értékét,
d) az átadandó tulajdonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
e) a gondnokság időtartamát,
f) a tulajdon felhasználásának célját.

(7) A város tulajdonáról, amely nem szolgálja feladatainak teljesítését tevékenységi tárgya keretén belül vagy vele kapcsolatosan, akkor a gondnok köteles haladéktalanul erről értesíteni az alapító szervet és a tulajdon kihasználásának más módját kell javasolnia ennek az általános érvényű rendeletnek és a sajátos rendeleteknek megfelelően.

(8) A gondnok kezelése alól a város visszaveheti a városi tulajdont, főleg:

a) ha a gondnok megszegi szerződéses kötelességeit, amelyek a Tt. 138/1991 számú, a községi tulajdonról szóló törvény alapján, a későbbi előírások hangzásában, ennek az általános érvényű rendeletnek vagy a szerződésnek alapján,
b) ha a városnak szüksége lesz a gondnokság alá helyezett tulajdonra saját feladatai
teljesítéséhez,
c) a gondnok átszervezése esetében, azaz annak összevonása, bekebelezése vagy felosztása,
likvidálása, transzformálása, illetve a gondnok tevékenysége tárgyának megváltoztatása
esetén,
d) ha a városi tulajdon kezelése a gondnok részére fölöslegesnek vagy szükségtelennek
nyilvánul.

(9) A városi határozatnak a városi tulajdon gondnokságának visszavonásáról tartalmaznia kell a tulajdon pontos megjelölését, amelynek a gondnoksága megszünik, a visszavont tulajdon eddigi gondnokát, az új gondnok kijelölését és a gondnokság visszavonásának megindoklását.

(10) A gondnokság visszavonásáról és a gondnoki kezelés végrehajtásának megszüntetéséről a város polgármestere és a városi képviselőtestület határoz összhangban a 8. cikkely 1 és 5. pontjaival.

(11) A városi tulajdon gondnokságának visszavételéről a városhoz vagy más gondnok kezelésébe adásáról szóló jegyzőkönyvnek öszhangban kell lenni ennek a cikkelynek a 6. bekezdésével.

(12) Gondnokság alá adott ingatlan tulajdon eladása esetében a gondnokság az illetékes tulajdon átviteléről határozattal lesz megállapítva, ami azt jelenti, hogy az illetékes tulajdon gondnokság alá helyezése jóváhagyásának napját a városi képviselőtestületben a gondnokság alóli visszavétellel megegyező nappal kell meghatározni.

(13) A városi tulajdon gondnokság alá helyezett, illetve bérbe adott tulajdonának biztosítását az illetékes gondnok hajtja végre. Károsulás esetében a tulajdon gondnoka köteles írásban értesíteni a vagyon tulajdonosát a keletkezett kárról és a városi tulajdon károsodásának felülvizsgálati lefolyásáról. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az iskolákra és az iskolai létesítményekre.

(14) A kárt a város polgármestere által kijelölt Kármegállapító bizottság vizsgálja felül.

10. cikkely

A fölösleges és szükségtelen tulajdon kezelése

(1) A fölösleges városi tulajdon olyan tulajdon, amelyre a városnak vagy a város által
megalakított szervezetnek ideiglenesen vagy hosszabb ideig tartó időszak alatt nincs szüksége faladataik végrehajtása céljából.

(2) Akkor szükségtelen a városi tulajdon, ha az teljesen elhasználódott vagy megrondálódott, elöregedett vagy nem gazdaságos és nem szolgálhat az eredeti céljának kihasználására. Szükségtelen tulajdonnak szítanak azok az épületek és építmények is, amelyeket új építkezés céljából el kell távolítani.

(3) Arról, hogy melyik ingó tulajdon fölösleges vagy szükségtelen, a városi tulajdon
gondnoka a következő képpen határoz:



a) a város polgármestere
1. ha a város gondnoksága alá tartozó ingó tulajdonról van szó és annak egységes maradék értéke nem haladja meg a 100 000,- Sk összeget,
2. ha a városi üzemek és szervek gondnoksága alá, illetve azoknak bérbe adott városi ingó tulajdonról van szó és annak egységes maradék értéke nem haladja meg a 100 000,- Sk összeget,

b) a város által kialakított és megszervezett szervezetek igazgatói
ha ingó tulajdonról van szó 50 000,- Sk összegű egységes maradék értékkel,

c) a városi képviselőtestület
ha ingó tulajdonról van szó 100 000,- Sk összegű egységes maradék értékkel.

(4) Az ingatlan tulajdon fölöslegességéről és annak további kezeléséről a városi képviselőtestület hoz határozatot.

(5) Ha a városi tulajdon gondnokai vagy bérlői fölöslegesnek nyilvánítanak ki egy ingó
tulajdont, kötelesek ezt a tulajdont kölcsönösen előnyben részesítve egymásnak felajánlani és abban az esetben, ha ez iránt a tulajdon iránt nem mutat érdeklődést egyikük sem, eladhatják ezt a tulajdont összhangban ezekkel az előírásokkal.

(6) A város vagy a város által kialakított szervezet a hosszú ideig fölösleges vagy szükségtelen városi tulajdont eladhatja összhangban ezeknek az előírásoknak az alapján.

(7) A tulajdont aukciós formával vagy az érdeklődőnek közvetlen eladással lehet végrehajtani.

(8) A tulajdont, amelyet nem lehet eladni, az illetékes tulajdon gondnoka közvetítésével meg kell semmisíteni. Igazolást arról, hogy hogyan kezelték az ilyen tulajdont, hozzá kell csatolni a tulajdon kiselejtezését igazoló okmányhoz a könyvelési leltárban.

11. cikkely

Egyéb hatáskörök a városi tulajdon gazdálkodására és kezelésére

Ebben az általános érvényű rendeletben felsorolt hatáskörökön kívül, melyek a város ingó és ingatlan tulajdonának kezelését határozzák meg, egyéb esetekben a hatáskörök a következők:

Városi képviselőtestület
a) jóváhagyja:

1. hitelfelvételt és a vele kapcsolatos zálogjogot,
2. a kötelezettségek és keresletek átvevését,
3. a város tulajdonjogának kezelését,
4. értékpapírok kiadását és azok kezelését,
5. az eszközök egyesítést,
6. a tulajdon átadását kereskedelmi társulatoknak, amelyek a kereskedelmi törvény alapján alakultak meg vagy egyéb kereskedelmi társulat megalakítása a városi vagyonból,
7. a tárgyak aujciós eladását sajátos előírások alapján,
8. szerződés megírását a gondnokság végrehajtásáról a Tt. 182/1993 számú törvény alapján, kivételt képeznek a lakótömbökben lévő lakások,
9. ajándék elfogadását, ha ingatlan dologról van szó,
10. a város keresletének csökkentését illetve elengedését 10 000,- Sk öszegen felül egy adós esetében, kivéve az adóügyi keresleteket és hátralékokat, amelyeket a Tt. 511/1992 számú Adótörvény értelmében, annak érvényes hangzásában,
11. a nem adóügyi keresletek és hátralékok elengedését illetve csökkentését 10 000,- Sk összegen felül egy adós esetében, ha a városi szervezet által vezetett nem adóügyi keresletről vagy hátralékról van szó, melyet a város alapított vagy szervezett meg, ha a keresletek és a tulajdonjog a gondnokság alá adott tulajdon kezelésének végrehajtása alatt keletkeztek
12. az adósság tételes törlesztésének engedélyezését, ha az adós kötelezi magát az adósság kifizetésére 1 évtől hosszabb időszakra,
13. felelősség átvállalását,
14. anyagi teher kialakítását a városi tulajdonra, kivételt képez a mélyépítészeti hálózattal összefüggő anyagi teher.

b) határozatot hoz:

1. az ingatlan városi tulajdon fölöslegességéről és kijelölt céljának megváltozásáról, amelyet a város az SZK tulajdonából szerzett és amely a nevelési-oktatási folyamatot szolgálja a művelődés keretén belül és a velük szorosan kapcsolatos tevékenységekre szolgálnak11/
2. az ingó városi tulajdon fölöslegességéről és szükségtelenségéről, amelyet a város az SZK tulajdonából szerzett és amely a nevelési-oktatási folyamatot szolgálja a művelődés keretén belül és a velük szorosan kapcsolatos tevékenységekre szolgálnak, azok maradék értéke meghaladja a 100 000,- Sk összeget.12/

A város polgármestere
a) jóváhagyja:

1. az ingó tulajdonok és pénzbeli ajándékok szerzését, ha azok elfogadása fizetésmentes, azaz ha ajándékozással vagy örökösödéssel kerülnek a város tulajdonába,
2. nem adóügyi keresletek elengedését vagy csökkentését 10 000,- összegig,

b) határozatot hoz:

1. az SZK tulajdonából szerzett vagyonról, amely a nevelési-oktatási folyamatot szolgálja a művelődés keretén belül és a velük szorosan kapcsolatos tevékenységekre szolgálnak, ha a tulajdon maradék értéke kevesebb mint 100 000,- Sk

2. az adókeresletek és hátralékok elengedéséről, amelyeket a Tt. 511/1992 számú, az adóról, az adóhátralékokról és a területi pénzügyi szervezetek változásáról szóló törvény érvényes hangzásában a fizikai személyeknél - nem vállalkozóknál egész összegben, a jogi személyeknél – vállalkozóknál 10 000,- Sk összegig,

3. az adósságok tételekben való fizetésének engedélyezéséről, ha az adós kötelezi magát az adósság kifizetésére 1 év leforgása alatt,

4. a fölösleges városi tulajdon további kezeléséről, a leltározásnál megállapított különbségek kiegyenlítésének javaslatáról a KIB javaslata alapján,



5. tárgyi teher kialakításáról a mélyépítészeti hálózat lerakásával kapcsolatosan,

6. a tulajdon gondnokságának átviteléről.

12. cikkely

A városi tulajdonjog és keresletek kezelése

(1) A város és a város által megalapított szervezetek kötelesek a keresleteket időben
behajtani és a város tulajdonjogait haladéktalanul érvényesíteni.

(2) Az adós kérelmére, indokolt okok miatt – főleg szociális okok – lehetőség van a
keresletek teljes elengedésére vagy csökkentésére. Ugyanannak az adósnak a keresletét csak egyszer lehet elengedni.

(3) Komoly okokból, főleg ha a keresletek megszerzése nem hatásos, a keresletet el lehet engedni vagy annak egy részét.

(4) A kereslet behajtásának elengedése lehetetlen, ha bűnténnyel kapcsolatban keletkezett.

(5) Ha a kereslet igeiglenesen nem hajtható be, akkor a város és a város által megalapított szervezetek jogosultak ideiglenesen elengedni a keresletet, ellenben biztosítani kell, hogy ez a keresletnek a határideje ne évüljön el vagy ne semmisüljön meg.

(6) A város és a város által megalakpított szervezetek végérvényesen elengedhetik a keresletek behajtását, ha:

a) nem lehet bebizonyítani, hogy a kereslet még érvényes vagy a kereslet összgét,
b) az adós meghalt és a keresletet nem lehet behajtani az adós örökösein sem,
c) a kereslet elévült és az adós nem hajlandó a keresletet megtéríteni,
d) az adós megszűnt jogutód nélkül,
e) az eset minden feltételeiből nyilvánvaló, hogy a kereslet minden további behajtása sikertelen lenne (pl. hosszú ideig tartó szociális rászorultság),
f) olyan keresletről van szó, amely nem haladja meg az 1 000,- Sk összeget és a kereslet behajtásának költségei meghaladnák a kereslet összegét.

(7) A város és a város által megalapított szervezetek adó és nem adóügyi keresleteinek
elengedéséről – éspedig vagy teljesen vagy csak részben – a városi szervek határoznak ennek az általános érvényű rendeletnek a 11. cikkelye alapján, mielőtt megtárgyalták az ügyet a pénzügyi bizottságban és a Városi Tanácsban.

(8) A város által megalapított szervezet keresletének elengedédéről 1 000,- Sk összegig a szervezet igazgatója dönt, mielőtt megtárgyalta az ügyet a pénzügyi bizottságban és a Városi Tanácsban.

(9) Az illetékes helyi adók és illetékek keresletének kezelése sajátos előírások alapján történik – a Tt. 511/1992 számú, az adóról, az adóhátralékokról és a területi pénzügyi szervezetek változásáról szóló törvény későbbi változásainak és kiegészítéseinek hangzásában.

(10) A város polgármestere indokolt esetekben megengedheti a keresletek részletfizetését, ha az adós kötelezi magát a kereslet megtérítésére 1 éven belül. Ennek a megegyezésnek írásban kell megtörténnie és tartalmaznia kell az adós tartozásának írásbeli elismerését, annak megokolását és összegét. Az 1 éven túl megtérítendő keresleteknél a részletfizetésről a városi képviselőtestület hoz határozatot.


13. cikkely

A mélyépítészeti hálózat elhelyezésének folyamata
a városi tulajdon területén

(1) A villany-, gáz-, hő-, víz-, telekomunikáció és kanalizáció föld alatti vezetékeit úgy
lehet elhelyezni a város tulajdonában lévő területeken, hogy ezekre a területekre fizetésmentes, időben nem korlátozott tárgyi teher lesz bevezetve a város javára a következő képpen:

a) a kötelező dokumentációval ellátott kérvény az építkezési és más bizottságok és a Városi Tanács javaslatára a városi képviselőtestület ülése elé lesz terjesztve,
b) a városi képviselőtestület határozata alapján meg lesz kötve a szerződés a jövőben megkötendő tárgyi teherről szóló szerződésre,
c) az építmény felépítése után és a geometriai tervdokumentáció leadása után a tárgyi teher letételére az ingatlan kataszterbe meg lesz kötve a tárgyi teher intézményesítéséről szóló szerződés.

(2) Az építkezési objektumokhoz tartozó csatlakozókat el lehet helyezni a városi tulajdon
területén a következő képpen:

a) abban az esetben, ha a csatlakozó nem gátolja a földterület kihasználását arra a célra, amelyre ki volt jelölve, a város polgármestere az építkezési hivatal pozíciójából engedélyezheti a földterület kihasználását kisebb építkezési munkák aláírt bejelentésével,
b) ha a csatlakozó kiépítése hatással lesz és értékteleníti a földterület kihasználását a jövőben, fizetéses, időben nem korlátolt tárgyi teher kialakítását kell eszközölni a hálózat tulajdonosának javára.

(3) Vízmérő, kanalizációs és telekomunikációs aknákat el lehet helyezni a város
tulajdonában lévő területeken:

a) olyan esetekben, ha az építkező saját területén nem lehet azokat elhelyezni és lakási célra szolgáló építkezésről van szó, ha az építkező fizikai személy, aki kérvényét minden dokumentáció mellékelésével az építkezési-, területi terv- és közlekedési bizottság, valamint a Városi Tanács ülésére előterjeszti,
b) a bizottság és a Városi Tanács ajánlására a város polgármestere jóváhagyhatja az akna elhelyezését a városi területen és fizetésmentes, időben nem korlátozott tárgyi teher alkalmazását kell meghatározni az akna tulajdonosa javára,
c) az építkezővel szerződés lesz megkötve a jövőben megkötendő tárgyi teher kialakítását meghatározó szerződésről,
d) az építmény felépítése után és a tárgyi teher geometriai terve befizetésének az ingatlan kataszrerbe benyújtása után meg lesz kötve a tárgyi teherről szóló szerződés,
e) ha a lakási építkezéseknél aknákat építenek ki és az építkező fizikai személy – vállalkozó vagy jogi személy és a nem lakási építkezésekhez fizetéstérítéses, időben nem korlátozott tárgyi terhet kell kialakítani az építkezés tulajdonosa javára. A tárgyi teherért járó fizetés a következő képpen van megállapítva:
5 000,- Sk/darab – új akna kiépítésére,
10 000,- Sk/darab – a már meglévő akna elismerésére.
A kérelmezés megoldásánál a 3. bekezdés a) – d) pontjaiban felsorolt eljárásokat kell
alkalmazni.
f) ha aknákat építenek ki olyan építkezésekhez, amelyeknek kivitelezője nem vállalkozásra
kialakított szervezet és a város tulajdonában lévő földterületet kölcsönzési szerződés
alapján használja, fizetésmentes, időben nem korlátozott tárgyi terhet kell bevezetni az
akna tulajdonosának javára.
A kérelmezés megoldásánál a 3. bekezdés a) – d) pontjaiban felsorolt eljárásokat kell
alkalmazni.

(4) Technológiai eszközök tárolására szolgáló szekrényeket a város tulajdonában lévő
területeken csak olyan esetekben lehetséges elhelyezni, ha azokat nem lehet elhelyezni az építkező területén. Az ilyen területekre fizetéstérítéses, időben nem korlátolt tárgyi teher lesz bevezetve az építkezés tulajdonosa javára. A tárgyi teherért járó fizetést a következő képpen kell megállapítani:
3 000,- Sk/darab - új akna kiépítésére,
5 000,- Sk/darab - a már meglévő akna elismerésére.

(5) Az információs hálózat csatlakozásait a város tulajdonában lévő területeken úgy lehet
elhelyezni, hogy ezekre a területekre fizetéstérítéses, időben nem korlátolt tárgyi teher lesz bevezetve a hálózat tulajdonosa javára, éspedig olyan feltétellel, hogy 1 darab védőszekrény a város részére lesz elhelyezve későbbi kihasználásra. A tárgyi teherért járó fizetés:
100,- Sk/tt a központi városi zónán kívül és
200,- Sk/tt a központi városi zónában.
A hálózat hosszát a tervdokumentáció alapján kell megállapítani. A kérelem megoldásánál az 1. bekezdés a) – c) pontjai érvényesülnek. Ha a végrehajtás utáni tervdokumentáció alapján kiderül, hogy a csatlakozók hossza más, mint az eredeti, akkor a fizetés végleges összege a tárgyi teherért a megkötött szerződésben lesz belefoglalva.

(6) Védőszekrények elhelyezése egyéb építkezések végrehajtásánál a város tulajdonában
vagy használatában lévő területeken csak úgy lehet, hogy az ilyen területek használatáért az illetékes határozat alapján bérleti szerződés lesz megkötve meghatározott időre az építkezési-, területi terv- és közlekedési bizottság, valamint a Városi Tanács javaslatára
10,- Sk/tt/év, illetve
20,- Sk/tt/év a központi városi zónában.
A továbbiakban az 5. bekezdés előírásai alapján kell eljárni.

(7) A hálózati elosztók ideiglenes megengedésénél a vezetékek elhelyezésére a közvilágítási oszlopokon (maximálisan 2 évre) a hálózat kezelője mindaddig, míg a hálózatot el nem helyezik a földbe, a közvilágítási oszlopok használatáért a következő illetéket fogja fizetni:
1. év : 1 000,- Sk/darab
2. év : 3 000,- Sk/darab.


14. cikkely

Az értékpapírok kezelése

(1) A város a következő képpen kezeli az értékpapírokat, amelyeket megszerzett:

a) tulajdonjogi belépéssel a tőkével rendelkező társulatokba,
b) értékpapírok eladásával és vásárlásával,
c) értékpapírok kiadásával.

(2) A tulajdonjogi belépésről tőkével rendelkező társulatokba a városi
képviselőtestület határoz.

(3) A városi képviselőtestület jóváhagyása alá tartozik az értékpapírok kiadása és azok
kezelése összhangban a Tt. 600/1992 számú, az értékpapírokról szóló törvénnyel, a későbbi változások és kiegészítések hangzásában.

(4) Az értékpapírok eladását és vásárlását a városi képviselőtestület hagyja jóvá és
végrehajtja a Tt. 566/1992 számú, az értékpapírokról szóló törvény és az illetékes előírások (Kereskedelmi Törvény) alapján.

15. cikkely

A városi tulajdon leltározása és nyilvántartása

(1) A város és a város által megalapított szervezetek a városi tulajdonról és annak
változásáról könyvelést vezetnek, úgy a kiadásokról és bevételekről, mint a befektetésekről és nyereményekről mint a pénzügyi viszonyokről sajátos előírások alapján.

(2) A tulajdon mint betét lehelyezése kereskedelmi társulatokba vagy egyéb jogi
személynek, azok tulajdonába megy át és a város ezt a tulajdont kiiktatja leltárából.
(3) A városi tulajdon leltározása a Tt. 413/2002 számú, a könyvelésről szóló törvény
alapján megy végbe és általa megállapítják, hogy a tulajdon állása és a könyvelésben szereplő kötelezettségek megfelelnek-e a valóságnak. A fizikai leltározást a város által megalapított és irányított szervezetek kötelesek végrehajtani és a városi hivatal évente egyszer ellenőrzi ezt, általában az illető év december 31-éig.

(4) A leltározás végrehajtására a város polgármestere központi leltározási bizottságot
nevez ki. Ennek a bizottságnak a kinevezése és a hatásköre a város polgármesterének határozatával van megállapítva minden évre külön és biztosítja a város tulajdona és kereslete rendes leltározásának végrehajtását. A gazdasági eszközök valódi állapotát fizikai leltározással állapítják meg. Olyan esetekben, ahol nem lehet végrehajtani a fizikai leltározást, ott a dokumentáció leltározását kell végrehajtani. A megállaoított valóságokat leltározási jegyzékbe kell foglalni.

(5) Minden leltározás befejezésével a a leltározási bizottság leltározási jegyzőkönyvet
készít, amelyben többek között feltünteti a leltározási eltérések összességét, a megállapításokat és további intézkedési javaslatokat.

(6) A leltározás eredményét a leltározási bizottság elnöke meghatározott időben a
város polgármestere elé terjeszti.

(7) A leltározási eltérések kiegyenlítéséről szóló javaslatokról a város polgármestere
dönt a központi leltározási bizottság javaslata alapján.

16. cikkely

Határozat a városi tulajdonban keletkezett kárról

(1) A városi tulajdonban keletkezett károk megoldására a város polgármestere
Kárelhárító bizottságot alakít és kinevezi annak tagjait.

(2) A városi tulajdonban keletkezett károk megoldásáról a Kárelhárító bizottság
javaslata lapján határozatot hoz:

a) a város polgármestere, ha városi tulajdonba keletkezett kár értéke nem haladja meg
az 50 000,- Sk maradékértéket,
b) a városi képviselőtestület, ha városi tulajdonba keletkezett kár értéke meghaladja
az 50 000,- Sk maradékértéket

17. cikkely

Befejező rendelkezések

(1) Ezt az általános érvényű városi rendeletet a városi képviselőtestület 2008. február
26-án megtartott ülésén a 16/2008-MsZ számú határozatával hagyta jóvá.

(2) Érvénybe lépésének időpontja kihirdetésétől számított 15 nappal kezdődik.

(3) Ezeknek a határozatoknak az érvénybe lépése napjával érvénytelenné válik az
1993.december 16-án jóváhagyott 19/1993 számú általános érvényű rendelet – A városi tulajdon kezelésének alapelveiről.





-------------------------------------
1/ a Tt. 369/1991 sz. törvény – a községi szervezetekről a későbbi előírások hangzásában
- 1. § 1. bekezdés
2/ a Tt. 138/1991 sz. törvény – a községi tulajdonról a későbbi előírások hangzásában
- 5. §
3/ a Tt. 138/1991 sz. törvény – a községi tulajdonról a későbbi előírások hangzásában
- 7. § 2. bekezdés
4/ a Tt. 138/1991 sz. törvény – a községi tulajdonról a későbbi előírások hangzásában
- 9. § 2a bekezdés
5/ a Tt. 138/1991 sz. törvény – a községi tulajdonról a későbbi előírások hangzásában
- 9. § 4 bekezdés
6/ a Tt. 138/1991 sz. törvény – a községi tulajdonról a későbbi előírások hangzásában
- 9. § 5. bekezdés
7/ a Tt. 138/1991 sz. törvény – a községi tulajdonról a későbbi előírások hangzásában
- 9. § 6. bekezdés
8/ a Tt. 138/1991 sz. törvény – a községi tulajdonról a későbbi előírások hangzásában
- 6. § 1. bekezdés
9 a Tt. 138/1991 sz. törvény – a községi tulajdonról a későbbi előírások hangzásában
- 6. § 3 bekezdés
10/ a Tt. 138/1991 sz. törvény – a községi tulajdonról a későbbi előírások hangzásában
- 5. §
11/ a Tt. 369/1991 sz. törvény – a községi szervezetekről a későbbi előírások hangzásában
- 18d. §
12/ a Tt. 138/1991 sz. törvény – a községi tulajdonról a későbbi előírások hangzásában
– 7a. § 2. bekezdés d/ pont

MUDr. Štefan Cifruš, MPH
a város polgármestere

Rimaszombat város 88/2008 számú
általános érvényű rendeletének változása
- Rimaszombat város tulajdonával való gazdálkodás
és kezelésének alapelvei


Rimaszombat város 88/2008 számú általános érvényű rendelete „Rimaszombat város tulajdonával való gazdálkodás és kezelésének alapelvei” a következő képpen változik:

A 7. cikkely 18/a pontjában az utolsó mondatban az „ingatlan tulajdon” szavak után be kell tenni a „meghatározott időszakra 3-tól 5 évig” szavakat.


Ezt az általános érvényű rendelet változását a Városi Képviselőtestület a 82/2008 MsZ számú határozatával a 2008. június 24-én tartott ülésén hagyta jóvá és érvénybe lépésének időpontja 15 nappal kihirdetésétől számít.

MUDr. Štefan Cifruš, MPH
a város polgármestere










Verzia pre tlač vzn88m.pdf vzn88m.pdf (109.3 kB)

ma 2018.12.17 van

ma Kornélia névnapja van

webygroup
Slovenská verzia
English version
FőoldalFőoldal